Bence Lajos

Ezekért? Ezeknek?

  Ezek…   Ezek azt sem veszik majd észre, ha egyszer elköltözöm – volt az első gondolata, amikor az íróasztalán lévő konzolos lámpafejet már a huszadik ragaszt&aac...

Bence Lajos

Pannonius végső búcsúja Váradtól

(Medvedgrád felé)   Uram, mi lehet még?! Lehet, még egy búcsú, talán utolsó, de, Társaim, ne iparkodjunk, ne ösztökéljen a vágy senkit, hogy fogyjon az út, s hog...

Bence Lajos

találd fel magad

  találd fel magad, építsd fel magad, építkezzél, jelöld ki saját magadig az oldalvonal szélét,   s ha ez is megvan, tálalj ki, magadat, ha van mit, ha elfogyott a hús,...

Bence Lajos

Ebek harmincadján

  Ne kösd a semmit a Semmihez, hiszen a kötöttséget soha nem szeretted, a „menni-maradni” ipiapacs játékot sem neked találták ki, de van-e még mivel eljátszhatsz gondolatban lefek...

Bence Lajos

Jössz föl bennem

De már másképpen, mint korábban, közvetlen és direkte. Mert akkor az igazi, mikor csűrés-csavarás nélkül érzem, onnan belülről, jössz föl ismét, az ös...

Bence Lajos

El sem mentél…

  Azt ígérted visszajössz – jöttél? – Nagy kópé vagy,  de hisz’ el sem mentél!   Itt vagy – sorakoztatnám fel az irodalmi példákat, a nagy előd...

Bence Lajos

Miatyánk, ki vagy

  Miatyánk, kit manapság csak az Univerzum atyjaként emlegetünk, ki a végtelen Univerzumban laksz, szenteltessék meg újra általad földi létünk, kik még reménykedünk,...

Bence Lajos

Zaj ellen csönddel

  Károlyi Amy csendóhajára.   Elég lenne az angyali, madaraktól jövő szárnysuhogás is, csöndet igéző, mintegy jelenlét-bizonyosság, mely csak Övé, s...

Bence Lajos

Mint a halottnak a csók

  F. gyorsan idősödő édesanyja „gonosszá válásának” folyamatát nap nap után saját bőrén tapasztalhatta: például akkor, amikor szolgálatba i...

Bence Lajos

Csak ki kell várni…

  (H. Lacinak búcsúzásként a „Felvégre”)   Egyik utolsó közös „karavános” megnyilvánulásunk alkalmával a Vajdaságban, míg a csapat l...

Bence Lajos

Köd és szürkeség

Lélekmarcangoló idő, januárban végig. A legvége sem különb: ilyenkor szoktak az emberek fegyvert fogni, vagy nyúlnak kötél után. A kilátástalanság az égig &...

Bence Lajos

karant-vers. Vers Karantán-karanténomból

(Egykori barátaimnak, D.-nek és T.-nek)   Elinduljak, vagy ne? – mindjárt itt az elején a dilemma, amikor a szlovén óhaza legszéléről indulni készültem a soros irodalmi karav&a...

Bence Lajos

millannak-magyar.  

Milán Vincetič legutolsó ciklusára (vagy az a rohadt bicikli)   Végre kiszabadultál a kispolgári gezemicéből, mely sohasem bocsátotta meg dadogásodat, ahogy azt sem, hogy orszá...

Bence Lajos

beleveszni

Ál-költészet   Minden, ami ál és áll alatti: szakáll körülnyírva, csak úgy szőrmentén, szavak szoros egymásutánja szótári rendbe szedve – ...

Bence Lajos

Újabb váradi séta – álomban

A váradi séta folytatásaként, újabb karavánnal, Pánpéter unokájával: aki a koravén társaitól le-lemaradva, ahogy ballagtunk a vén szajha (Maros) felé, m&aa...

Bence Lajos

Ady-várad.

  Nagyváradi séta Ady városában (Így hatott ránk Ady városa, miközben „ballagtunk éppen” a Maros felé…)   A „karácsonyi forradalom” ténye...

Bence Lajos

hebehurgyaság.

Hebehurgyaságunk átka, átkarolva egymást sem érezzük az összefonódást, a másik ölelése lehull rólunk, mert örök „kivagyik” vagyunk. Inkább –...

Bence Lajos

újidőszám.

„Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül…” (Berzsenyi D.) B. D. „szárnyas idejére” I. Ezúttal bejelentem: új időszámításba kezdek! Reggel van, s megvirrad...

Bence Lajos

Ver-reform.

    Mégsem volt hiába várni A reformáció 500. évére   Így lépegethetett Illyés is, fél évszázaddal ezelőtt, Genfben, lehajtott fejjel, bűnb&aacu...