Pannonius végső búcsúja Váradtól

Pannonius végső búcsúja Váradtól

Szerző: Molnár Imre: Tollaskígyó utolsó visszatérése

(Medvedgrád felé)

 

Uram, mi lehet még?!

Lehet, még egy búcsú, talán utolsó,

de, Társaim, ne iparkodjunk, ne ösztökéljen a

vágy senkit, hogy fogyjon az út,

s hogy mielőbb célba érjen.

Te is hányszor biztattad kocsisodat,

kísérőidet s a véled együtt utazó cimborákat,

mikor édes Váradtól búcsúztál, s várt

a behavazott út Pannónián át Ferrarába,

hol Galeotto és cimboráid vártak reád,

meg a sok szerelmi és még több ígéretes

szellemi kaland s a szabadság

tetőfokát jelentő diákcsínyekkel teli

élet, a fiatalság összes bűnjeleivel.

 

Lélek-erőmről írott, testi silányságom,

a táborozás alkalmával reám törő lázak

és elgyengülések, melyek saját

sírversem megírására is

ösztönöztek, s néhány

csipkelődő epigrammám,

          – a fel-felcsendülő, sürgető:

„fogyjon az út, társaim, siessünk”,

vár Ferrara, Galeotto, akiről

már régóta semmi hír –

de a vitézségre képtelen

karom csak a téntát bírta el,

egész késői korokra bízott, óhajom

szerint Pannóniára kiterjedő

hírnevem örökre hátrahagyom,

későbbi korok bölcsebb ítéletére

számítva: ne legyen túlságos hosszú,

zord és kemény, mert soha

vitézi, sem egyházi rangra

ezen felül nem törekedtem.

 

Most mégis könyörgőre kell fognom,

Istenem, mennyire más az út is,

s nincs szánalmasabb, mint a saját

lélekcsapdájába siető, önmaga

elől menekülő ember,

betegen, előtte tele medvecsapdával,

s egyenesen a Halál ölébe.

Ne fogyjon az út, társaim,

mert sejtésem szerint

itt véget ért az út, megérkeztünk,

tovább már ne siessünk…

 

Halmosi Sándor

Behúzom a függönyt

Behúzom a függönyt, maradjon kint legjobb énünk, a fény, amit majd oly sokáig hiányolni fogunk, csukott szemmel, menni dühödten a falnak, éghetetlen áldozatot bemutatni az összes...

Halmosi Sándor

Behúzom a függönyt

Behúzom a függönyt, maradjon kint legjobb énünk, a fény, amit majd oly sokáig hiányolni fogunk, csukott szemmel, menni dühödten a falnak, éghetetlen áldozatot bemutatni az összes...

Léphaft Pál

hattyú és orion

esteledik lila madár nyit a bazár apró műfénnyel kirakva villog az égi kirakat benne ezernyi fénybogár bak és oroszlán androméda hattyú és orion serceg a tejút...

Léphaft Pál

hattyú és orion

esteledik lila madár nyit a bazár apró műfénnyel kirakva villog az égi kirakat benne ezernyi fénybogár bak és oroszlán androméda hattyú és orion serceg a tejút...

Balajthy Ferenc

Gyümölcsoltó szerelem

(Holtodiglan-holtomiglan)   Oh, csakis én tudom, hogy te nem vagy, Te már nem tudhatod, hogy én vagyok! S öregszem, ám, emlék-ifjan maradok!   Bár lombtalan fa reszket, megölné fagy, Nap...

Balajthy Ferenc

Gyümölcsoltó szerelem

(Holtodiglan-holtomiglan)   Oh, csakis én tudom, hogy te nem vagy, Te már nem tudhatod, hogy én vagyok! S öregszem, ám, emlék-ifjan maradok!   Bár lombtalan fa reszket, megölné fagy, Nap...

Balajthy Ferenc

Krisztus-kereszt a láncomon

Kihúzott szegek égre meredtek mind, Halott, s vér tiszta hegyen a holttest. Magára maradt a kereszt már megint, Minden beforrt, nem jelzett sehol seb.   Egy pillanatra sötét volt, majd égett,...

Balajthy Ferenc

Krisztus-kereszt a láncomon

Kihúzott szegek égre meredtek mind, Halott, s vér tiszta hegyen a holttest. Magára maradt a kereszt már megint, Minden beforrt, nem jelzett sehol seb.   Egy pillanatra sötét volt, majd égett,...

Balajthy Ferenc

Márciusi színek

Március Tizenöt Kikeleti gyöngy! Ez a legszebb ünnep, Nincs ennél ékesebb, Mosolyog a Föld!   Piros az ég alja, Fehér még a köd. Zöld lesz a fűz ága, S Nap az álom...

Balajthy Ferenc

Márciusi színek

Március Tizenöt Kikeleti gyöngy! Ez a legszebb ünnep, Nincs ennél ékesebb, Mosolyog a Föld!   Piros az ég alja, Fehér még a köd. Zöld lesz a fűz ága, S Nap az álom...

Zsirai László

Dal

A faliórán mindig dél van, vagy éjfél, ahogy gondolod, lebénultak a mutatói, elavult, ócska, rossz dolog.   Ám a szívemben élő nyárban mosolyodból süt...

Zsirai László

Dal

A faliórán mindig dél van, vagy éjfél, ahogy gondolod, lebénultak a mutatói, elavult, ócska, rossz dolog.   Ám a szívemben élő nyárban mosolyodból süt...

Zsirai László

Készület

Amíg a Rózsakertet hó lepi, faggyal köszönt január-február, jégpaplan alatt szendereg a nyár.   Az ember azt gondolja, jó neki, mert álmokat dédelget és...

Zsirai László

Készület

Amíg a Rózsakertet hó lepi, faggyal köszönt január-február, jégpaplan alatt szendereg a nyár.   Az ember azt gondolja, jó neki, mert álmokat dédelget és...

Klemm József

Március

A föld már bürökzöld. Miként a poshadt kenyéren tenyészik a penész, úgy kászálódik, burjánzik szemlátomást az egész réten a friss fű....

Klemm József

Március

A föld már bürökzöld. Miként a poshadt kenyéren tenyészik a penész, úgy kászálódik, burjánzik szemlátomást az egész réten a friss fű....

Verebes Ernő

Napsugárba botlik

A karcos kor ránk húzza A magány páncélját S mi keményen hisszük Hogy a haláltól is véd   Tavasszal a zöld remény Kergeti játékát...

Verebes Ernő

Napsugárba botlik

A karcos kor ránk húzza A magány páncélját S mi keményen hisszük Hogy a haláltól is véd   Tavasszal a zöld remény Kergeti játékát...

Balogh István

Meglelni csudákat, soha fölébredni

Sinkovits Péter barátom emlékére   Serény orgonaépítők megindultak keletre. Valaki áttörte az ég boltozatát, leömlik a szent malaszt, zuhog Tiszánk...

Balogh István

Meglelni csudákat, soha fölébredni

Sinkovits Péter barátom emlékére   Serény orgonaépítők megindultak keletre. Valaki áttörte az ég boltozatát, leömlik a szent malaszt, zuhog Tiszánk...