Csak ki kell várni…

Csak ki kell várni…

Szerző: Tarkó János: Kígyócsípés (asszamblázs)

 

(H. Lacinak búcsúzásként a „Felvégre”)

 

Egyik utolsó közös

„karavános” megnyilvánulásunk

alkalmával a Vajdaságban,

míg a csapat lemaradó tagjaira

várakoztunk Becskereken,

a városközpontban egy

bár-kricsmiben, hol 50-nél

több Marsall-képet,

relikviát számláltunk össze,

de mivel zavart azok közelsége,

hamar kitántorogtunk a három

asztalból és két székből

álló, a főút közvetlen

környezetéhez tartozó

„kerthelyiségbe”. – Kerthelyiség,

 röhej – elégedetlenkedtünk –,

de hol itt a kert, a fák,

a cserjék, a virágokról nem

is szólva…

S pontosan emlékszem onnan,

szinte egyazon pillanatban

összenézve, kérdeztük:

Emlékszel, mikor egy hasonló

összeröffenésen, Lendván,

megunva a tömeget és a szüreti

nyüzsgést, a szőlőhegy felé

sandítottunk, a következő

privát rendezvény színhelyére,

az éppen forrásnak induló

must – leendő újbor – kotyogók

általi potty-totty hangjának

a megtapasztalására…, s amit

a más tájakról összesereglett,

asszonyokból álló társaság

fanyalogva fogadott.

Még mielőtt az ívás egyáltalán

szóba került volna…

 

A status quókra rímelő

Nálatok ugye? és a Neked

is két lányod? – kezdetű

eszmecserére utaló kérdéseket

szándékosan kerültük, nem

is annyira érdektelenségből

vagy a korunkból, 30 éves

barátságunkból kifolyólag,

talán tapintatból? egy újabb

készülőben lévő kudarc

eltitkolásában reménykedve,

a családi vonatkozásokat

is kerülve.

Hagyjuk a következő

találkozásra – olvastuk ki

egymás kissé zavart tekintetéből…

 

De titokban azért reménykedtünk,

ahogy lassan-lassan

csak-csak belelovaltuk

magunkat a témába,

hogy előbb-utóbb mi ketten

is a kánon részévé

leszünk, csak ki kell várni…

Csak ki kell várni!

Majd ismét szedelőzködtünk,

s rohant velünk a „karaván”

Sziveri vagy talán Gion

falujába, előadni…

 

 

 

Sinkovits Péter

Védőállás nélkül

Csak a taxi jönne már, hogy elvigyen bennünket, pusztán a lakcímet kell bemondani, mert ez a lényeges: a lakcím. A taxis bólint, pontosan tudja, merre lakunk. Legalább ő.    

Sinkovits Péter

Védőállás nélkül

Csak a taxi jönne már, hogy elvigyen bennünket, pusztán a lakcímet kell bemondani, mert ez a lényeges: a lakcím. A taxis bólint, pontosan tudja, merre lakunk. Legalább ő.    

Sinkovits Péter

Előrejelzés

újabb esőzóna közeledik az utakon növekvő forgalom megérkezett elutazott kivégezték felmentették átadták bevonták megkötötték aláírták...

Sinkovits Péter

Előrejelzés

újabb esőzóna közeledik az utakon növekvő forgalom megérkezett elutazott kivégezték felmentették átadták bevonták megkötötték aláírták...

Sinkovits Péter

Még néhány parázsnyi év

önmaga élére állva lassan elválik menekül vagy menekít

Sinkovits Péter

Még néhány parázsnyi év

önmaga élére állva lassan elválik menekül vagy menekít

Sinkovits Péter

Szoktató

szobornak kőből a bőre sötét liliomok szivárgó vágya rézsút figyelem mi ez a vonulás és mi marad utána

Sinkovits Péter

Szoktató

szobornak kőből a bőre sötét liliomok szivárgó vágya rézsút figyelem mi ez a vonulás és mi marad utána

Debreczeny György

Sziveri-napok

ezt írtam ide munkacímnek és mindjárt az jutott eszembe hogy az én Sziveri-napjaim 1984-ben voltak ha jól emlékszem áprilisban amikor Csontos Sanyival egy hetet töltöttünk...

Debreczeny György

Sziveri-napok

ezt írtam ide munkacímnek és mindjárt az jutott eszembe hogy az én Sziveri-napjaim 1984-ben voltak ha jól emlékszem áprilisban amikor Csontos Sanyival egy hetet töltöttünk...

Klemm József

Kilencedik stáció: a sárban

Szétázott  akvarell a jelenem s a múltam.  Már amikor apám ujját fogva járni tanultam, oly idegennek éreztem talpam alatt a rögöt, inkább rám hulló...

Klemm József

Kilencedik stáció: a sárban

Szétázott  akvarell a jelenem s a múltam.  Már amikor apám ujját fogva járni tanultam, oly idegennek éreztem talpam alatt a rögöt, inkább rám hulló...

Zalán Tibor

Olaj, ahogy lassan

Távolodó testek, kettő, ember, s a megértett zuhanás. Homály által kerékbe tört meleg szöszmötölés a tükörben, apró jajgatás, lefedve ronggyal. Olaj,...

Zalán Tibor

Olaj, ahogy lassan

Távolodó testek, kettő, ember, s a megértett zuhanás. Homály által kerékbe tört meleg szöszmötölés a tükörben, apró jajgatás, lefedve ronggyal. Olaj,...

Zalán Tibor

Kassák, a tengerész

1. Én látnám a partot, de nem látok semmit. 2. Én látnám a semmit, de nem látok semmit. 3. Én látom a semmit, de nem látok partot.

Zalán Tibor

Kassák, a tengerész

1. Én látnám a partot, de nem látok semmit. 2. Én látnám a semmit, de nem látok semmit. 3. Én látom a semmit, de nem látok partot.

Zalán Tibor

Pontkeresés

a kis szeglet ahol majd hó esik és vigasztalanul szállingózik hull akár a múlt reggelig s még tovább és ellátni csukott szemmel a tengerig megint ha

Zalán Tibor

Pontkeresés

a kis szeglet ahol majd hó esik és vigasztalanul szállingózik hull akár a múlt reggelig s még tovább és ellátni csukott szemmel a tengerig megint ha

Gyetvai Balázs

Didergő csipeszek

Nézhetsz bárminek. Macskának, gírosznak, napnak, szeretőnek, komédiának – szóval tényleg bárminek.   Összegyűrt újságpapírnak is. Beleidomult...

Gyetvai Balázs

Didergő csipeszek

Nézhetsz bárminek. Macskának, gírosznak, napnak, szeretőnek, komédiának – szóval tényleg bárminek.   Összegyűrt újságpapírnak is. Beleidomult...