Miklya Luzsányi Mónika: Zűrös Zénó. Móra Könyvkiadó, 2021
Könyves szakemberek gyakorta hangoztatják: az olvasóvá nevelés folyamatában fontos, hogy a gyerekek mielőbb megismerkedjenek az irodalommal, a könyvekkel. Kezdetben a szülők olvassanak fel nekik, lehetőleg rendszeresen, és igyekezzenek képeskönyveket, lapozókat a gyerekek kezébe adni, hogy azok „szokják” a könyveket. Később, amint elsajátítják a betűvetést, már olyan könyvek valók nekik, amelyekből amellett, hogy gyakorolhatják az olvasást, megtapasztalhatják az olvasás izgalmát és örömét.
Igen ám, de hogyan válasszák ki a szülők gyerekeiknek a megfelelő kiadványokat a rendkívül sokféle és bőséges könyvtermésből? A legbiztosabb, ha tudományos/szakmai/művészi igénnyel, nagy körültekintéssel létrehozott könyvek között keresgélnek – ilyenek például a Móra Könyvkiadó Már tudok olvasni sorozatának kiadványai. A sorozat még 1974-ben indult, így a mai szülők és nagyszülők bizonyára ismerik, mivel azonban az elmúlt ötven évben sokat változtak az olvasási szokások, a vizuális élményekhez való viszonyunk és az olvasástanítás egyaránt, a kiadó a sorozat teljes újragondolása mellett döntött. A megújított sorozat azoknak a gyerekeknek szól, akik most barátkoznak az önálló olvasással, és az egyedül végigolvasott könyv élményére vágynak, vagy magabiztosabban fognak bele egy rövidebb könyvbe, amely több rajzot és viszonylag kevesebb szöveget tartalmaz. Kortárs magyar szerzők és illusztrátorok csatlakoztak e kezdeményezéshez, így tréfás, játékos, gazdagon illusztrált műveik három olvasási szinten érhetők el, hogy a gyerekek tudásuknak megfelelően a legmotiválóbb tartalmat és terjedelmet kaphassák.
Az első szinten olyan könyvek kaptak helyet, amelyekben könnyen követhető a történet, legfeljebb három sor található oldalanként, ismétlődő, rövidebb szavak szerepelnek benne, és a nagy betűméret segíti az olvasást. Ennek ellentéte a harmadik szint, amelyen már hosszabb történetet kapnak az olvasók, akár tizenöt–tizenhét sor is szerepelhet oldalanként, bonyolultabb mondat- és szószerkezet jellemzi, és a több szöveg mellett kevesebb rajz kap helyet. A kettő közötti átmenetet képezi a második szint, amelyre kiváló példa Miklya Luzsányi Mónika Zűrös Zénó című kötete. A könyv magán viseli a második szint kritériumainak jellemzőit, hiszen fejezetekre tagolódik, négy–tíz sor található benne oldalanként, egyszerű és bővített mondatok egyaránt szerepelnek benne, időnként hosszabb szavakra is bukkanhatunk. A nehezebb szavak olvasását szótagolás, a megértését pedig szómagyarázat segíti, és nagyjából azonos a rajz-szöveg arány. A technikai paraméterek mellett nem elhanyagolható a tény, hogy a könyv kiváló szerzőpáros nevéhez köthető. Miklya Luzsányi Mónika író, pedagógus, valamint Bogdán Viktória illusztrátor, formatervező csapatmunkában dolgoztak, és a vidám, fordulatos történetek mellett így színgazdag, játékos képi világ jöhetett létre.
A kötet főhőse Király Zénó, vagy ahogy a többség becézi: Zűrös Zénó, aki az iskolaigazgató szerint „rettenetes” kisfiú. Pedig Zénó csupa igyekvés, jó szándék és lelkesedés, aki mindig jóra tör… csak aztán valahogy másként alakulnak a dolgok, mint azt az ember gyereke szeretné. Ki gondolná például, hogy Marcsi tanító néni nem örül meg egy kulacsnyi mutáns katicának, amelyeket Zénó tényleg csak azért enged szét az osztályteremben, hogy feldobja a tanórát? Aztán ki gondolná, hogy anya nincs elragadtatva fia ötletétől, hogy a srác átfesse apa kisteherautóját, azaz a régi kocsiból valami menőt csináljon? Azt meg pláne ki gondolná, hogy anya nem fog repesni Zénó szuperhősjelmez-tervétől, amit az iskolai jelmezbálra kellene megvarrni, hogy a fiú felöltve felhívhassa magára Janka figyelmét? Mindebből kitűnik, hogy Zénó körül folyton pezseg az élet, nem ismer határt, ha csínytevésről van szó. A könyvben olvasható, három, lazán kapcsolódó történet kiváló szórakozást nyújt, melyhez Bogdán Viki humoros rajzai méltó kiegészítésül szolgálnak. A kiadvány emellett olyan „extrákat” tartalmaz, amelyek erősítik az olvasáshoz való viszonyt, és segítenek abban, hogy a jártasság megszerzése élményszerű legyen. Ilyen „extrák” a könyv végén található rajzos feladatok, valamint a színes matricák is, amelyeket több célból is lehet hasznosítani. Be lehet például ragasztani a könyv végén található, a szerző által aláírt díszoklevélbe, amely igazolja, hogy az illető gyerek önállóan elolvasta a Zűrös Zénó című könyvet. Emellett a megfelelő matricák bekerülhetnek a matricagyűjtő útlevélbe is, amely letölthető a kiadó honlapjáról, és az olvasás világába nyújt belépőt a gyerekeknek.
Lám, e könyvvel a kézben immár minden adott ahhoz, hogy Zénóhoz csatlakozva az olvasás sikerélmény és kalandos utazás is legyen.