Apám könyve

Apám könyve

Sajó László: Volt időnk. Apám könyve. L’Harmattan kiadó,2019.

Sajó László: Volt időnk. Apám könyve. L’Harmattan Kiadó, 2019

Hogyan lehet ábrázolni a létező szocializmust az irodalom eszközeivel a maga iszonyatában? Ez volt az első gondolatom a könyv elolvasása után. Valahogy így, azt a sajtszagú, trampli diktatúrát (Orbán Ottó: A létező szocializmusról), a VOR konfekcióöltönybe izzadt elvtársakat, akik a „mi társadalmunkban” ügyeskedve próbálták létrehozni a számukra lehető világok legjobbikát. Nemcsak az Ólomidőt, amikor azt érzed, soha sincs vége, hanem a perspektívátlanságot, a beszorítottságot. Azt az érzést, amikor látod, hogy az osztálytársad nem avatják fel úttörőnek, akkor még nem tudod, miért, majd évtizedekkel később, egy óbudai cukrászdában elmeséli, azért, mert ők a rendszer ellenségeinek számítottak, korán meghalt nagyapját internálták is.

  Sajó László könyve aparegény, amelyben a már elhunyt apa szövegeit egészíti ki, kommentálja a fiú, így biztosítva teret a többnézőpontúságnak és a többféle értelmezési lehetőségnek. Néha még az anya is beleszól, kiegészít, erősítve a dokumentumjelleget, az anya szavai írásbeli közlésként szerepelnek, ő nem lesz elbeszélő, mint az apa és a fiú. Az idő lineárisan halad előre. Aparegényekben még a 2000-es évek elején Györe Balázstól olvastam hasonlóan fájdalmas, emlékező szöveget, ott azonban a fiú volt az elbeszélő, a halott apa nem szólalt meg.

  Miben áll a létező szocializmus iszonyata? A perspektívák kijelölésében, ami nem saját döntés. Az apát, amikor nem megy el a tanárképző főiskolai felvételire, végül az ÁVO kíséri el oda, úgy, hogy kimennek érte, ellenvetés nincs, mert nem lehet. Az álmok eredeti perspektívája, a színészség örökre elvész.

  A könyv legeleje a betelepülő sváb ősök története. Némiképp idegen a szövegtesttől, és bár érthető, hogy történeti perspektívát szándékozik adni a regénynek, ez a rész akár ki is maradhatott volna, és az apa történetével kezdődhetett volna a regény, ugyanis igazi erejük az apa-elbeszélő és a fiú-elbeszélő perspektíváinak van.

  A fiú falusi gyermekkorát idillikusnak ábrázolja, és apjának azt a döntését, hogy a főiskola elvégzése után nem lesz az elvtársak újságírója, jónak. E döntés következtében költöznek falura. A gyermekkor keretei jóval keményebbek a maiaknál, a szülőknek tekintélyük van, a szabályok merevebbek.

  Egy kis fogyasztástörténet is megbújik a történetben (120. o.). A fiú, amikor először narancsot kapott, beleharapott (héjastul), kakaóhoz pedig ritkán jutottak. A gyermekek ruháztatása is nehéz volt az apa-elbeszélő szerint. Betekintést nyerhetünk a korabeli lakásviszonyokba is.

  Az apa életének emlékregénye mellett, pontosabban utána megismerhetjük az elbeszélő férfivá érésének folyamatát, időleges szembefordulását apjával. Az apafigura kemény, de szerető és szerethető: a gyermek érdekében él kapcsolatrendszerével, protekciót szerez, bár ez utóbbit a fiú nem kedveli, és legszívesebben nem élne vele.

  És igen, azt is, amikor először érzékeli a diktatúrát a KISZ-összekötő tanár személyében, aki Erdélyről írt versét leveteti a faliújságról. (132. o.)

  A szülők házassága mindenre kiterjedő véd- és dacszövetség – még úgyis, hogy az apa, amikor egy ismerős elvtárs az étteremben szexuálisan zaklatja az édesanyát, nem száll szembe a zaklatóval, inkább elmenekül. (142. o.) Gyermeknevelési konfliktus esetén az anya nem száll szembe az apával, inkább úgy csinál, mintha el sem csattant volna a pofon. A szülők kapcsolatának különösen megrázó pillanata az, ahogyan a regény végén az anya az apától a halottasházban búcsúzik: a jelenet a végtelen kötődést, a síron túli szerelmet is szimbolizálja.

  A fiú házasságai már nem ilyenek, sőt, kétszer válik. Az apa-elbeszélő beletörődik a válásokba, csak azt sajnálja, így nem tölthet elég időt nagyobb unokájával. A kötet a fiúnak az apáról szóló verseivel zárul.

  Persze lehet és érdemes is arról beszélni, hogy a létező szocializmus az szocializmus volt-e, avagy nem, mennyiben valósította meg az elméletet a gyakorlatban. E kérdésben nem kívánok állást foglalni, amit viszont nagyon fontosnak tartok: ahhoz, hogy jobban megértsük a diktatúra mindennapjait, azoknak az évtizedeknek a plasztikus ábrázolására szükségünk van. Amikor emberi sorsokat meg lehetett határozni egyetlen döntéssel évtizedekre. Amikor a ház előtt megjelenő fekete autó végzetesen kijelölte az életpályát, amelynek megváltoztatására nem volt remény. A kisszerűség és a kibírhatatlan hülyeség, hogy Orbán Ottót parafrazeáljuk ismét.

Jovánovity Patyerek Réka

Égető kérdések

,,A világ így ér véget Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel.” (T. S. Eliot)   Margaret Atwood: Égető kérdések. Esszék és alkalmi írások 2004–2021....

Jovánovity Patyerek Réka

Égető kérdések

,,A világ így ér véget Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel.” (T. S. Eliot)   Margaret Atwood: Égető kérdések. Esszék és alkalmi írások 2004–2021....

Mihályi Katalin

A másik szoba titka

Verebes Ernő: Senkim földje. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2023 A prózakötet címében szereplő senki földje mindössze néhány négyzetméternyi...

Mihályi Katalin

A másik szoba titka

Verebes Ernő: Senkim földje. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2023 A prózakötet címében szereplő senki földje mindössze néhány négyzetméternyi...

Fekete J. József

Tiltott határ

Carmen Mola: A legyek menyasszonya. Fordította Tolvaj Zoltán. General Press, Budapest, 2023 Végre egy krimisorozat, amelynek sikerült az első részét elcsípnem! A szerző spanyol – ez...

Fekete J. József

Tiltott határ

Carmen Mola: A legyek menyasszonya. Fordította Tolvaj Zoltán. General Press, Budapest, 2023 Végre egy krimisorozat, amelynek sikerült az első részét elcsípnem! A szerző spanyol – ez...

Lódi Gabriella

„Jegyezd vele az égre örök tanúságul”

„Föltámadott a tenger” Milyen tenger? – Huszonegy kortárs költő huszonnégy verse. Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ –...

Lódi Gabriella

„Jegyezd vele az égre örök tanúságul”

„Föltámadott a tenger” Milyen tenger? – Huszonegy kortárs költő huszonnégy verse. Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ –...

Bárkányi Ildikó

Képes viseletszótár

Silling István: Kupuszinai népviselet. Forum Könyvkiadó Intézet, 2023 Silling István, a nyugat-bácskai nyelvjárások és népélet avatott kutatója új...

Bárkányi Ildikó

Képes viseletszótár

Silling István: Kupuszinai népviselet. Forum Könyvkiadó Intézet, 2023 Silling István, a nyugat-bácskai nyelvjárások és népélet avatott kutatója új...

Hallgató Imre

Csatorna született

Kiss József műve   Bordás Győző/Bordás Attila: Csatorna született, Miloš Crnjanski Vajdasági Művelődési Központ – Tiski cvet, Újvidék, 2022.   A fenti...

Hallgató Imre

Csatorna született

Kiss József műve   Bordás Győző/Bordás Attila: Csatorna született, Miloš Crnjanski Vajdasági Művelődési Központ – Tiski cvet, Újvidék, 2022.   A fenti...

Fekete J. József

A Lenyakazó

Douglas Preston – Lincoln Child: A végtelen éjszaka városa. Fordította Rácz Péter. General Press Kiadó, Budapest A rendelkezésemre álló források szerint a Douglas...

Fekete J. József

A Lenyakazó

Douglas Preston – Lincoln Child: A végtelen éjszaka városa. Fordította Rácz Péter. General Press Kiadó, Budapest A rendelkezésemre álló források szerint a Douglas...

Mihályi Katalin

Korrajz személyes történetekkel átszőve

Bordás Győző: Velünk történt. Válogatott novellák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2023 Kíváncsiság és mesélőkedv. Ma is ez jellemzi az...

Mihályi Katalin

Korrajz személyes történetekkel átszőve

Bordás Győző: Velünk történt. Válogatott novellák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2023 Kíváncsiság és mesélőkedv. Ma is ez jellemzi az...

Lódi Gabriella

Az Új Symposion befejezetlen/befejezhetetlen története

Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022   „Az Új Symposion...

Lódi Gabriella

Az Új Symposion befejezetlen/befejezhetetlen története

Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022   „Az Új Symposion...

Csík Mónika

A láthatatlan sziget kalandorai

Dér Adrienn: Egy jeti lakik a pincénkben. Cerkabella Könyvkiadó, 2021 Magányos lábnyomok. Formájuk alapján akár emberé is lehetnének, de mégsem emberiek, annál sokkalta...

Csík Mónika

A láthatatlan sziget kalandorai

Dér Adrienn: Egy jeti lakik a pincénkben. Cerkabella Könyvkiadó, 2021 Magányos lábnyomok. Formájuk alapján akár emberé is lehetnének, de mégsem emberiek, annál sokkalta...