Silling István 70 éves. Szerk. dr. Szőke Anna. 2020, Kiss Lajos Néprajzi Társaság
Dr. Silling István nyugalmazott egyetemi tanár, nyelvész, nyelvjárás- és néprajzkutató szeptember 5-én ünnepelte 70. születésnapját. Ez alkalomból pályatársai, barátai, kollégái és tisztelői tanulmánykötettel lepték meg. A Silling István 70 éves című kiadvány a Kiss Lajos Néprajzi Társaság gondozásában jelent meg a Kulturális értékeink a Kárpát-medencében sorozat hetedik részeként. A könyvet dr. Szőke Anna szerkesztette. A tizennyolc tanulmányt tartalmazó kötet írásai többek között a vallásos népélettel és az ehhez kapcsolódó hagyományokkal, szokásokkal foglalkoznak.
Az első tanulmány szerzője dr. Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár. Az Egy 1879-es kéziratos énekeskönyv Kunszentmártonból című írásában egy halotti énekeket tartalmazó könyvet mutat be, amelyet Kocsis László csizmadiamester állított össze.
Dr. Bárth János néprajzkutató, nyugalmazott múzeumigazgató egy béregi plébános tárgyainak árverési jegyzékéről közöl tanulmányt. Az 1837-ből származó jegyzéken Zomborcsevics Márk plébános tárgyait találjuk, amelyeket halála után árvereztek el. A béregi atya életén kívül teljes képet kapunk arról is, hogy mekkora vagyonnal rendelkezett egy plébános a 19. században.
A Jelenések, jövendölések égi füzete című tanulmány szerzője Csorba Béla nyugalmazott egyetemi lektor. A téma egy érdekes füzet, Répási Jánosné (szül. Horváth Mária) hagyatéka, amely különböző szentekhez fűződő jelenéseket és csodákat gyűjt egybe. Főleg a Szűz Máriához kapcsolódó jelenéseket, jövendöléseket találjuk meg benne.
Hallgató Imre bácsfeketehegyi helytörténész a helyi református templom mennyezetének történetét dolgozta fel. Ez Vajdaság legrégebbi református temploma, hiszen 1801-ben épült. Az idők során többször is felújították.
A Gasztronómia és emlékezet című tanulmány szerzője dr. Keszeg Vilmos erdélyi néprajzkutató, egyetemi tanár. Munkája egy tordai kőművescsalád mindennapjait dolgozza fel a gasztronómia szemszögéből.
Dr. Klamár Zoltán néprajzkutató, egyetemi tanár többek között koronavírus-járvány idején született (táv)locsolóversekről értekezik. Tanulmányában összefoglalja, hogy milyen hatással volt a pandémia és a karanténhelyzet a húsvéti szokásokra, valamint azt is, hogy miként terjedtek el a vírusra és az intézkedésekre reflektáló szövegek.
A csókai Kónya Sándor népzenekutató a csókai és a szanádi oltáriszentségi énekekről ír. Gyűjtésében nemcsak az énekek szövegét jegyezte le, hanem a kottájukat is. Korenchy László nyugalmazott középiskolai tanár a szabadkai Mária-kongregáció jegyzőkönyveit kutatta. Kovács Mária néprajzi szociográfus Halotti szokások régen és most című munkája a kispiaci otthoni temetések, virrasztások szokásait dolgozza fel.
Dr. Limbacher Gábor néprajzkutató, múzeumigazgató a bácskertesi (kupuszinai) római katolikus templom szobrairól, ereklyéiről és képeiről ír. Tanulmányában beszámol ezek történetéről, eredetéről. Dr. Lukács László néprajzkutató, muzeológus tanulmányában Csoóri Sándor munkásságáról és a néprajzi forradalomban betöltött szerepéről olvashatunk. Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató, muzeológus tanulmányának témája a Mária-lányok intézménye Bácskában és Bánátban. Ennek nyomai ma több vajdasági településen is fellelhetőek. Dr. Németh Ferenc egyetemi tanár tanulmányában a töröktopolyai Mária-jelenések történetét dolgozta fel. Töröktopolya (szerbül: Banatska Topola) a Bánság egyetlen Mária-kegyhelye.
A Kellemes karanténos húsvéti ünnepeket! című tanulmány több szerző munkáját dicséri. Dr. Raffai Judit néprajzkutató, egyetemi tanár, Boja Patyi Sarolta néprajzi gyűjtő, óvodapedagógus, valamint Csuvárdity Tamara és Szalai Lilla egyetemi hallgatók virágvasárnaptól húsvéthétfőig vizsgálták a Facebook-felhasználók profiljain fellelhető virtuális húsvéti üdvözlőlapokat. A kutatás során a bácskertesi, moholi, ludasi és a székelykevei felhasználók profiljait tekintették át. Munkájukban nemcsak az üdvözlőlapokkal foglalkoztak, hanem az e-locsolkodással és a húsvéti mémekkel is.
Dr. Silling Léda néprajzkutató munkájában az újvidéki Mária neve templom offereiről ír. Főleg a templomban található Segítő Mária-kegykép offereivel foglalkozik. A hálatárgyak szokásának történetét is feleleveníti írásában.
A Régi és új hagyományok Székelykeve vallásos népéletében című írás szerzője dr. Szőke Anna néprajzkutató, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke. Munkájában kitér a településen élő székelyek betelepítésének történetére. Leírja, miként alakult ki a Szent Antal-kultusz a településen. Dr. Tóth-Glemba Klára szociográfus tanulmányában a lukácsfalvi szabadtéri keresztekkel foglalkozik. Ebben a település rövid történetét is megismerhetjük.
Olyan tanulmánykötetet vehet kezébe az olvasó, amely méltó kiváló néprajzkutatónkhoz, Silling Istvánhoz.