Menetrend

Menetrend

Aleksandar Luj Todorović: Diskurzus az új technológiákról, Clio Kiadóház, Belgrád, 2017 –könyvborító

Аleksandar Luj Todorović: Diskurzus az új technológiákról, Clio Kiadóház, Belgrád, 2017

 

Aleksandar Luj Todorović Diskurzus az új technológiákról című könyve átfogó rálátást ad a technológia fejlődésének évszázadaira, bepillantást a közeli és távoli jövő technológiai továbbfejlődése irányának számos lehetőségébe. Mértéktartó az új technológiák dicsőítésében, mondhatni visszafogott, a realitás talajáról szemléli az egyénre és környezetére gyakorolt hatását.

  Mint egy gyorsvonat utasának, aki egy panorámaablakkal ellátott fülkében ül, és a szeme előtt fénysebességgel peregnek le az emberi faj évszázadai. No de milyen utazás is volt az! Amennyiben a könyv által felvázolt fejlődési utat követjük, akkor az első állomás Platón, akinek az volt a félelme, hogy az írás rossz hatással lesz az emberek emlékezetére, mert nem kell majd semmit sem megjegyezniük, ezért elhülyül az emberiség. A könyv fejlődési vonala nem áll le ezen a ponton, hanem tovább robog Gutenberghez. Máris ott vagyunk az emberiség történetének talán legfontosabb fordulópontján. A nyomdaprés feltalálása tette lehetővé az emberi tudás gyors terjedését térben és időben. Csakhogy ez sem az utolsó állomása ennek a könyvben szereplő expresszvonatnak, az e-könyv és e-kiadványok a következő állomás. Ha az e-kor könyveinek dicsőítői és ellenzői véleménykupacában kutakodunk, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a könyv lényegében nem, csak formájában változott, még pontosabban fogalmazva, az anyagában. Ha visszatekintünk, láthatjuk, hogy ez már nem az első alakváltozása, mert az agyagtáblától indult, a papirusszal és papírral folytatva jutott el az e-formáig, alakváltásától függetlenül az emberiség figyelmét magán tartva. Nem kell megfogadnunk Nicholas Carr invitálását, hogy visszavonulva hétvégi házunk magányába, távol az e-könyvvilágtól élvezzük a papíralapú könyvünket, mivel Carr előtt több évszázaddal Platón is meggyőződhetett arról, hogy a fejlődés megállíthatatlan. Az élvezet, amit a könyv nyújthat, továbbra is ugyanaz, függetlenül megjelenésének formájától.

  A digitális világ a mi valóságunk, amelyben az új technológiák használatának etikáját kell kialakítani, megelőlegezve a jövő kérdéseit, amelyeket a fejlődés magával hozhat. Úgy tűnik, hogy az emberiséget túl sokáig terhelte annak a kérdésnek az örvénye: Kik vagyunk, és mi a célunk? Habár újra és újra adunk válaszokat erre a kérdésre, mégis nagy utat tettünk meg a gének létezésének megsejtésétől azok felhasználásáig a reprodukció segítésében. Egyszer csak attól a kérdéstől, van-e olyan elem, amellyel a szülők az utódjaikra örökítik tulajdonságaikat, és hogy az miből is áll, nemcsak a válaszig jutottunk el, hanem addig a technológiáig, amellyel irányíthatjuk az elemi részecskéket, ezáltal újabb kérdések sorát nyitottuk meg: Jó-e, és milyen mértékben jó hatni az örökítőanyagunkra? Hol van az a határ, amelyet nem szabad a beavatkozásokkal átlépni? Még rossz szájízzel állunk hozzá, és vannak még élő tanúi, kísérleti alanyai az emberfeletti ember megalkotási kísérletének, hogy már a tudósok is nyíltan beszéljenek az eugenikáról (eugenetikáról). Habár még nem képezi a közbeszéd tárgyát, van már technológia, amely lehetővé tenné, hogy jobb embereket teremtsünk. Mert ha van lehetőség, hogy eltávolítsanak bizonyos génösszetevőket, amelyek súlyos, örökletes autoimmun betegségek hordozói, és ezt alkalmazzuk is, ezzel nem léptünk-e be az emberfeletti ember megteremtésének újabb időszakába, vagy egyszerűen meghaladtuk az emberiség béta verzióját? Készen állunk-e a következő, letisztított változatra? A gond abban van, hogy ha egyszer átléptük a határt, és bevezettük az új változatot, akkor nehezen lehet majd visszatérni a régire. Melyik szülő nem élne a lehetőséggel, hogy jövendő gyermekét megkímélje az örökletes bajoktól? Valójában az emberi genomba történő beavatkozás mértékére kell a bioetikusoknak megoldást találniuk. A probléma abban van, hogy az elmélet még csak lassan lépdel a gyakorlat által megnyitott kérdések után, az új technológiák gyors fejlődése kérlelhetetlenül teszi fel az újabbnál újabb kérdéseket és részkérdéseket, amelyek gyors válaszra várnak. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok formálták és formálják majd az emberiség jövőjét.

  Aleksandar Luj Todorović Diskurzus az új technológiákról című könyve olyan, mint egy menetrend, amelyben egy pillantással áttekinthetjük az állomásokat, azokat is, amelyeket elhagytunk, illetve azok nevei is olvashatók, amelyek majd ezután következnek. A várható állomások még a Fotonika, a Kriogenetika, a Nanotechnológia, de vár ránk még az Űrtechnológia újdonságainak egész sora.

 

Fordította: Juhász Attila

 

Jovánovity Patyerek Réka

Égető kérdések

,,A világ így ér véget Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel.” (T. S. Eliot)   Margaret Atwood: Égető kérdések. Esszék és alkalmi írások 2004–2021....

Jovánovity Patyerek Réka

Égető kérdések

,,A világ így ér véget Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel.” (T. S. Eliot)   Margaret Atwood: Égető kérdések. Esszék és alkalmi írások 2004–2021....

Mihályi Katalin

A másik szoba titka

Verebes Ernő: Senkim földje. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2023 A prózakötet címében szereplő senki földje mindössze néhány négyzetméternyi...

Mihályi Katalin

A másik szoba titka

Verebes Ernő: Senkim földje. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2023 A prózakötet címében szereplő senki földje mindössze néhány négyzetméternyi...

Fekete J. József

Tiltott határ

Carmen Mola: A legyek menyasszonya. Fordította Tolvaj Zoltán. General Press, Budapest, 2023 Végre egy krimisorozat, amelynek sikerült az első részét elcsípnem! A szerző spanyol – ez...

Fekete J. József

Tiltott határ

Carmen Mola: A legyek menyasszonya. Fordította Tolvaj Zoltán. General Press, Budapest, 2023 Végre egy krimisorozat, amelynek sikerült az első részét elcsípnem! A szerző spanyol – ez...

Lódi Gabriella

„Jegyezd vele az égre örök tanúságul”

„Föltámadott a tenger” Milyen tenger? – Huszonegy kortárs költő huszonnégy verse. Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ –...

Lódi Gabriella

„Jegyezd vele az égre örök tanúságul”

„Föltámadott a tenger” Milyen tenger? – Huszonegy kortárs költő huszonnégy verse. Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ –...

Bárkányi Ildikó

Képes viseletszótár

Silling István: Kupuszinai népviselet. Forum Könyvkiadó Intézet, 2023 Silling István, a nyugat-bácskai nyelvjárások és népélet avatott kutatója új...

Bárkányi Ildikó

Képes viseletszótár

Silling István: Kupuszinai népviselet. Forum Könyvkiadó Intézet, 2023 Silling István, a nyugat-bácskai nyelvjárások és népélet avatott kutatója új...

Hallgató Imre

Csatorna született

Kiss József műve   Bordás Győző/Bordás Attila: Csatorna született, Miloš Crnjanski Vajdasági Művelődési Központ – Tiski cvet, Újvidék, 2022.   A fenti...

Hallgató Imre

Csatorna született

Kiss József műve   Bordás Győző/Bordás Attila: Csatorna született, Miloš Crnjanski Vajdasági Művelődési Központ – Tiski cvet, Újvidék, 2022.   A fenti...

Fekete J. József

A Lenyakazó

Douglas Preston – Lincoln Child: A végtelen éjszaka városa. Fordította Rácz Péter. General Press Kiadó, Budapest A rendelkezésemre álló források szerint a Douglas...

Fekete J. József

A Lenyakazó

Douglas Preston – Lincoln Child: A végtelen éjszaka városa. Fordította Rácz Péter. General Press Kiadó, Budapest A rendelkezésemre álló források szerint a Douglas...

Mihályi Katalin

Korrajz személyes történetekkel átszőve

Bordás Győző: Velünk történt. Válogatott novellák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2023 Kíváncsiság és mesélőkedv. Ma is ez jellemzi az...

Mihályi Katalin

Korrajz személyes történetekkel átszőve

Bordás Győző: Velünk történt. Válogatott novellák. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2023 Kíváncsiság és mesélőkedv. Ma is ez jellemzi az...

Lódi Gabriella

Az Új Symposion befejezetlen/befejezhetetlen története

Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022   „Az Új Symposion...

Lódi Gabriella

Az Új Symposion befejezetlen/befejezhetetlen története

Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022   „Az Új Symposion...

Csík Mónika

A láthatatlan sziget kalandorai

Dér Adrienn: Egy jeti lakik a pincénkben. Cerkabella Könyvkiadó, 2021 Magányos lábnyomok. Formájuk alapján akár emberé is lehetnének, de mégsem emberiek, annál sokkalta...

Csík Mónika

A láthatatlan sziget kalandorai

Dér Adrienn: Egy jeti lakik a pincénkben. Cerkabella Könyvkiadó, 2021 Magányos lábnyomok. Formájuk alapján akár emberé is lehetnének, de mégsem emberiek, annál sokkalta...