Egyszemélyes szigetek

Egyszemélyes szigetek

Újházy Adrienn alkotása

Géber László: Szigetlakó

Fiktív levelek. 68 darab. Kinek? Nekünk. Géber László palackpostái a tömörség erejével hatnak. Minden egyes szentenciája szinte a bőrünk alatt pulzál, ugyanis megértjük/megéljük a narrátor léthelyzetét. A Szigetlakó elbeszélője sok problémával szembesül és küszködik, már-már a saját passiótörténetét írja. A szürkehályogos, fekete felhőborította Újvidék tájain, utcáin járunk, amikor minden egyes ember, érzet, történet, illat és mozdulat megérinti a levelek íróját, aki egzisztenciális válságból nem tud kiutat találni, aki szenved. Miért írja ezeket a leveleket? Ő maga sem tudja. Viszont mégis azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egy önmegértési folyamat közepébe csöppentünk bele, mi, palackposta-olvasók. Költők és filozófusok mondatait, elveit olvashatjuk a levelek soraiba ágyazva, melyek szintén a tisztánlátást hivatottak szolgálni. Ezek mankóként funkcionálnak, ezek a bizonytalanság ellenszerei.

  A feladó már nem vár választ. Miért? A posta a véletlenek folyamán jut el egy-egy olvasóhoz, a címzetthez. A hullám sodorhatja, összetörheti a palackot, az üzenet meg is semmisülhet. Lehet, hogy csak egy része jut el épségben a címzetthez. A másik opció, hogy ha partot is ér, és megtalálják, lehet, hogy visszadobják vagy elégetik. Milyenek ezek a levelek? Miről szólnak? Tulajdonképpen mindenről. Az életről. A pillanatnyi impressziók által befolyásolt gondolatokról, emlékekről. Többek között súlyos filozófiai problémákat is boncolgatnak melyek labirintusából néha nincs is kiút, és önmagukat megmagyarázva semmisítik meg magát a levelet.

  A sorok alapvető érzése a hontalanság és a létbizonytalanság, ezt az egymásba forduló mondatok is érzékeltetik, szinte egybefolyik a szöveg. A kérdések újabb kérdéseket vetnek fel. A gondolatok újabb, lesújtó gondolatokat szülnek. Így alakultak ki ezek a filozófia történettel rendelkező, egzisztenciális válságba került író fragmentumai. Húsba maró, hiperrealista képek sorai tárulnak elénk.

  Beszéljünk arról, hogy hogyan is aposztrofálódik a levelek olvasója. Minden egyes levél megszólítással kezdődik: „Kedves Szigetlakó…” és mindig jókívánsággal vagy tanáccsal fejeződik. A sziget toposza tulajdonképpen már az ősi kultúrák alapjaiban gyökeret vert, az irodalomban pedig külön szakirodalma van. Jankovics Marcell gondolataihoz igazodva tulajdonképpen arról van szó, hogy a sziget fogalmunk az elszigeteltséget jelenti, természetesen emellett még sok mást is (JANKOVICS 2001). Géber László tollából valamilyen hasonló elméletek születtek, ugyanis a narrátor által megnevezett sziget maga a tisztaság, a harmónia, a szigetlakó tudata pedig tabula rasa. Ő testesíti meg a minden emberi gyarlóságtól mentes, szabad egyént.

  A víz hullámai egybemossák a fantáziát és a regénybéli valóságot. A sziget és a lakója egy utópisztikus világ alkotóelemeiként funkcionálnak, a feladó már álmaiban is róluk álmodik. Néha már a kegyetlen mindennapokon is felülkerekedik, homályos sávot húzva a fantázia és a realitás között. A tollat forgató elbeszélőnek egyik jellemzője az állandó szkepszis. Folyton attól a gondolattól szenved, hogy ha valaki felleli ezeket a palackokat, akkor értetlenül áll majd előttük, képtelen lesz a megértésükre, így az ő írói ambíciójának értelme veszik. Továbbá abban se biztos, hogy az, amit és ahogyan gondol, helyes. A politikai eszmefuttatásai során arra a következtetésre jut, hogy nem létezik független személyiség, miért nem? Mert valamilyen stigma úgyis éri testét. Nem lehet állásfoglalás nélkül elméletalkotónak lenni, hallhatjuk ezt sokszor.

  Az említett témák mellett az egyik legfontosabb szegmensek közé tartozik a poétikával kapcsolatos eszmék kifejtése. A versek középszerűsége az egyik legnagyobb bűnök közé sorolandók, ugyanis a legjobb költők a „vérükkel írnak”, míg a kortársak csak puffogtatják a közhelyeket, üres szavakat. A líra eszközeinek ismeretei hiányában a vers csakis satnya lehet, értelmetlen és unalmas. De ez az elsatnyulásnak köszönhetően vándorolnak el a fiatalok, ugyanis nincsenek tudatában annak, hogy milyen is igazán hontalannak és idegennek lenni. Természetesen ez nem egyedül az ő hibájuk, hanem a neveltetés sikertelenségének tudható be. Ezt a fonalat folytatva a demokráciáról, mint államformáról értekezik, annak fogyatékosságáról szól. S tulajdonképpen ebben a nagy, szürke kőfalakkal zárt világban akkor lehet az ember igazán szabad, ha pillangóvá változik és szárnyal. Ismét Jankovicshoz nyúlnék, tételezzük fel, hogy minden ember egy sziget, akkor tehát emberszigetek vagyunk, pontosabban egyszemélyes szigetek. Ezek a szigetek mindig távolabbra és távolabbra kerülnek egymástól (JANKOVICS 2001). A közöttük lévő víz pedig hajózhatatlanná válik. Géber kötete tulajdonképpen arra figyelmeztet minket, hogy próbáljunk egymás mellett, s nem egymás ellen létezni. S az egyes szigetek között hullámzó tengert tegyük járhatóvá és élhetővé.

Egyszemélyes szigetek
Újházi Adrienn alkotása

Szerda Balázs

“Genderkreatív nevelés”, rasszista Covid-intézkedés

Kovács István – Szánthó Miklós – Törcsi Péter szerk.: Bolond lyukból. A polkorrekt őrület szemléje. Alapjogokért Központ – Jogállam és...

Szerda Balázs

“Genderkreatív nevelés”, rasszista Covid-intézkedés

Kovács István – Szánthó Miklós – Törcsi Péter szerk.: Bolond lyukból. A polkorrekt őrület szemléje. Alapjogokért Központ – Jogállam és...

Fekete J. József

Elpuskázott lehetőségek

Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa. Fordította Pék Zoltán. Agave Könyvek, Budapest, 2022 Mostanság gyakran esik szó a mesterséges intelligenciáról, amely általában egy...

Fekete J. József

Elpuskázott lehetőségek

Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa. Fordította Pék Zoltán. Agave Könyvek, Budapest, 2022 Mostanság gyakran esik szó a mesterséges intelligenciáról, amely általában egy...

Silling István

Magyarkanizsa épített öröksége

Klamár Zoltán: Örökségünk. Magyarkanizsai képeskönyv. József Attila Könyvtár, Magyarkanizsa, 2022 Vajdasági identitásjeleink egyre szaporodó kiadványai...

Silling István

Magyarkanizsa épített öröksége

Klamár Zoltán: Örökségünk. Magyarkanizsai képeskönyv. József Attila Könyvtár, Magyarkanizsa, 2022 Vajdasági identitásjeleink egyre szaporodó kiadványai...

Bordás Győző

A délszláv-magyar irodalom nagykövete

Radovan Popović: Poslednji barokni Srbin. Matica srpska, Újvidék, 2021 Nemrég jelent meg Radovan Popović nyugalmazott újságírónak e különös című könyve –...

Bordás Győző

A délszláv-magyar irodalom nagykövete

Radovan Popović: Poslednji barokni Srbin. Matica srpska, Újvidék, 2021 Nemrég jelent meg Radovan Popović nyugalmazott újságírónak e különös című könyve –...

Jódal Rózsa

Folytonosan megújuló felfedezőkönyv

Vajdasági ládafia. Segédkönyv az általános iskolák 5–8. osztálya számára. Forum Könyvkiadó Intézet – Magyar Nemzeti Tanács,...

Jódal Rózsa

Folytonosan megújuló felfedezőkönyv

Vajdasági ládafia. Segédkönyv az általános iskolák 5–8. osztálya számára. Forum Könyvkiadó Intézet – Magyar Nemzeti Tanács,...

Molnár Tibor

Bajsa a nagy háborúban

Mire a falevelek lehullanak… Bajsa a nagy háborúban (1914–1918). Délvidékiek a nagy háborúban 6. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022 A nagy háború...

Molnár Tibor

Bajsa a nagy háborúban

Mire a falevelek lehullanak… Bajsa a nagy háborúban (1914–1918). Délvidékiek a nagy háborúban 6. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022 A nagy háború...

Lódi Gabriella

Tájba zárt magány

L. Móger Tímea: Sajátfalu. Művészetek Háza, Veszprém, 2022 A Doroszlón élő és alkotó L. Móger Tímea költő, újságíró...

Lódi Gabriella

Tájba zárt magány

L. Móger Tímea: Sajátfalu. Művészetek Háza, Veszprém, 2022 A Doroszlón élő és alkotó L. Móger Tímea költő, újságíró...

Lódi Gabriella

Szarajevó emlékének

Baráth László: Eltévedt lövedékek. Requiem egy városért. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022   „Visszaemlékezni azért érdemes,...

Lódi Gabriella

Szarajevó emlékének

Baráth László: Eltévedt lövedékek. Requiem egy városért. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022   „Visszaemlékezni azért érdemes,...

Mihályi Katalin

Százötven év krónikája

  Pekár Tibor: A Szabadkai Zeneiskola története. Életjel, Szabadka, 2021     A Szabadkai Zeneiskola nemcsak az ország legrégebbi zenedéje, hanem az egyetlen olyan oktatási...

Mihályi Katalin

Százötven év krónikája

  Pekár Tibor: A Szabadkai Zeneiskola története. Életjel, Szabadka, 2021     A Szabadkai Zeneiskola nemcsak az ország legrégebbi zenedéje, hanem az egyetlen olyan oktatási...

Fekete J. József

Gyilkos félelem

  Chris Carter: Kivégzés. Második, javított kiadás. Fordította Őri Péter. General Press Könyvkiadó, Budapest, 2021   Emlékszik még valaki a Rémálom az Elm...

Fekete J. József

Gyilkos félelem

  Chris Carter: Kivégzés. Második, javított kiadás. Fordította Őri Péter. General Press Könyvkiadó, Budapest, 2021   Emlékszik még valaki a Rémálom az Elm...