Milyenek vagyunk mi?

Milyenek vagyunk mi?

Mi a magyar most, Vajdaságban? (I.-V. kötet) Magyar Szó Lapkiadó Kft., Újvidék, 2020. – könyvborító

 

Mi a magyar most, Vajdaságban? (I–V. kötet) Magyar Szó Lapkiadó Kft., Újvidék, 2020.

 

Megfogalmazódhat bennünk az a kérdés: miért érdemes minderről öt köteten keresztül beszélni? Mi a magyar most, Vajdaságban? Hát, nem egyértelmű? A válasz önmagában megmosolyogtató, de mégsem. A globalizáció ereje betonfalakat húzott ember és ember közé. Alapvető kulturális, nemzeti, morális és erkölcsi értékeink vesznek el. Miért?

  A mai kor embere számos élethelyzetben elveszett, azért, mert nem tud vagy nem is akar ragaszkodni a múlthoz, mert az talán nem a humanista, az értelmiségi ember jellemzője, pedig talán itt kereshető a probléma megoldása, hogy a szavak és fogalmak félremagyarázása mennyire megvezetheti az embert. Sokszor szándékosan. Divattá vált a nihilizmus, a régi dolgok felszámolása, ugyanakkor ez alapjáraton semmi újat nem hordoz magában, mert a történelem során sokszor láthattunk ilyet. Manapság a nemzeti értékek meggyalázása, az egyházi személyek elleni merényletek felett szemet tudunk hunyni, ez viszont már a dekadencia első jeleként is felfogható.

  Verebes Ernő írásában egy igazán találó szókapcsolatot olvashatunk: „tulajdontalan harmónia”, egyrészt értelmezhető mindez Trianon tükrében, hogy sem itthon nem vagyunk otthon, sem Magyarországon. Mindezek mellett még a szerb nyelv nehézségeivel is meg kell küzdenünk. Lassan-lassan azzal a kőkemény valósággal is szembe kell néznünk, hogy valóban elfogyunk. Hajlamosak vagyunk ezt patetikusan disztópiának tekinteni. Pedig ez már a jelenben zajló folyamat. Lovas Ildikó írása a vajdasági magyarságot történelmi adalékanyaggal szövegezi meg, mindezek mellé társul még a fikció mint szervező erő. Bármennyire is kifacsart és szétfeszített a világkép, mégis az objektivitás erejével bénítja meg az olvasót.

Milyenek vagyunk mi?
Szerző: Argyelán Zita:
Fénykép a digitális herbárium sorozatból, I.

  Kordokumentumokról, bombázásról, politikai pártokról és konfliktusokról szól a sorozat. Hogyan működött a „csempészkultúra”, hogy éltünk jól Tito ideje alatt, milyen rózsaszín ködben éltünk, hogyan hittük el (közben mégsem), hogy majd jó lesz? Gobby Fehér Gyula Három ház című írása nagyon személyesen érintett, ugyanis Kishegyesről és Németh István jelenségéről, a kishegyesi utcák, házak erejéről, jelentőségéről szól. Dr. Györe Zoltán Magyarnak lenni Vajdaságban című értekezése azoknak szól, akik néha elbizonytalanodnak döntésük helyességében, mégis itt vannak, itt maradtak, vállalták ezt a hatalmas felelősséget. Ugyanakkor mindenki tisztában van azzal az aspektussal is, hogy a nemzet fogalma a gyakorlatban, bármennyire nem tetszik ez, politikai kérdés. Fontos, hogy az aktuális hatalom hogyan viszonyul az adott kisebbséghez. Érdekes, hogy akármennyire is megpróbálták megváltoztatni, asszimilálni, eltávolítani a vajdasági magyarságot részlegesen vagy teljes egészében, még mindig jelen van, nem is akárhogyan. „Voltunk mi Vajdaságban már csetnikek, jugó-magyarok, gazdag és szegény rokonok egyaránt…” – írja Györe. Mindezek tudatában, a történelem ismeretében, virágzik a népi kultúra, a színházak munkája folyamatos, képzőművészek, építészek stb. dolgoznak, fellelhető egyfajta összefogás, közös érdek. Képesek vagyunk, ha akarunk, együtt és nem egymás ellen dolgozni.

  Mégis, akármennyire nem szeretnénk aktuálpolitikával foglalkozni, megkerülhetetlen ez a perspektíva is. Szerda Balázs Európa megtörtségéről ír, egy olyan léthelyzetről, amikor térdre rogyva várjuk Godot-t, aki viszont nem jön. Észre kell vennünk azt is, hogy támadás éri azokat a megmozdulásokat, amelyek az egység mellett teszik le a voksukat, amelyek a hagyományosat és a kultúrát tisztelik. Ugyanis mindezt negatív konnotációval ruházzák fel, egyfajta szélsőjobboldali (megjegyzem, tévesen!) hangot pendítve meg. Ahogyan Douglas Murray írja A tömegek tébolya című könyvben, az emberek mind a nyilvános, mind a magánéletben irracionálisan, birkanyáj módjára viselkednek.

  Amint már említettem, minden jelenben zajló dekadens hullám visszavezethető a múltra, a 19. században felhagytunk létezésünknek a vallási magyarázatával, ezt követően minden másban is bizonytalanokká váltunk. A társadalom az igazságosságot az identitáspolitikában látja, legyen ez bármilyen nemű (szexuális, származás stb.), mégis itt történik a legtöbb igazságtalanság másokkal szemben. Ezért is fontos megerősítenünk egymást. Végső ideje lenne arról beszélnünk, hogyan lehet, pontosabban hogyan kell együtt dolgozni, és nem lejáratni vagy megalázni a másikat. Továbbhaladva, azért is fontos a közös kulturális rendszer, mert megszilárdítja az emberi interakciókat, egyben értékrendként szolgál az egyén számára is, olvashatjuk Jordan B. Peterson könyvében. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy nálunk okosabb nemigen létezik a világon, ha viszont a gőgnek ezt a láthatatlan köntösét levetjük, akkor ott áll a valóság, hiszen minden szó az őseink ajándéka.

  Vajdasági magyarnak lenni nem csak annyiból áll, hogy itt élünk. Ez állásfoglalás, elkötelezettség. Hatalmas teher, ami alatt évtizedek óta roskadunk, mégis kibírtuk. Ez nem pátosz, ez tény. „Bélyeg”, amelyet nem tudunk bő vízzel és szappannal lemosni, nem fog eltűnni.

  Végezetül szögezzük le, vajdasági magyar kultúra létezik, ezért harcolt Szenteleky Kornél és Kende Ferenc, Csuka Zoltán és még sokan mások.

  „A rend az a hely és idő, ahol a gyakran láthatatlan alapigazságok, amelyek alapján élünk, úgy szervezik meg a tapasztalatainkat és a cselevéseinket, hogy az történik, aminek történnie kell. A káosz új hely és idő, mely akkor jelenik meg, amikor váratlan tragédia történik, vagy a gonoszság felfedi dermesztő arcát.” (Jordan B. Peterson)

 

 

 

 

 

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...