Milyenek vagyunk mi?

Milyenek vagyunk mi?

Mi a magyar most, Vajdaságban? (I.-V. kötet) Magyar Szó Lapkiadó Kft., Újvidék, 2020. – könyvborító

 

Mi a magyar most, Vajdaságban? (I–V. kötet) Magyar Szó Lapkiadó Kft., Újvidék, 2020.

 

Megfogalmazódhat bennünk az a kérdés: miért érdemes minderről öt köteten keresztül beszélni? Mi a magyar most, Vajdaságban? Hát, nem egyértelmű? A válasz önmagában megmosolyogtató, de mégsem. A globalizáció ereje betonfalakat húzott ember és ember közé. Alapvető kulturális, nemzeti, morális és erkölcsi értékeink vesznek el. Miért?

  A mai kor embere számos élethelyzetben elveszett, azért, mert nem tud vagy nem is akar ragaszkodni a múlthoz, mert az talán nem a humanista, az értelmiségi ember jellemzője, pedig talán itt kereshető a probléma megoldása, hogy a szavak és fogalmak félremagyarázása mennyire megvezetheti az embert. Sokszor szándékosan. Divattá vált a nihilizmus, a régi dolgok felszámolása, ugyanakkor ez alapjáraton semmi újat nem hordoz magában, mert a történelem során sokszor láthattunk ilyet. Manapság a nemzeti értékek meggyalázása, az egyházi személyek elleni merényletek felett szemet tudunk hunyni, ez viszont már a dekadencia első jeleként is felfogható.

  Verebes Ernő írásában egy igazán találó szókapcsolatot olvashatunk: „tulajdontalan harmónia”, egyrészt értelmezhető mindez Trianon tükrében, hogy sem itthon nem vagyunk otthon, sem Magyarországon. Mindezek mellett még a szerb nyelv nehézségeivel is meg kell küzdenünk. Lassan-lassan azzal a kőkemény valósággal is szembe kell néznünk, hogy valóban elfogyunk. Hajlamosak vagyunk ezt patetikusan disztópiának tekinteni. Pedig ez már a jelenben zajló folyamat. Lovas Ildikó írása a vajdasági magyarságot történelmi adalékanyaggal szövegezi meg, mindezek mellé társul még a fikció mint szervező erő. Bármennyire is kifacsart és szétfeszített a világkép, mégis az objektivitás erejével bénítja meg az olvasót.

Milyenek vagyunk mi?
Szerző: Argyelán Zita:
Fénykép a digitális herbárium sorozatból, I.

  Kordokumentumokról, bombázásról, politikai pártokról és konfliktusokról szól a sorozat. Hogyan működött a „csempészkultúra”, hogy éltünk jól Tito ideje alatt, milyen rózsaszín ködben éltünk, hogyan hittük el (közben mégsem), hogy majd jó lesz? Gobby Fehér Gyula Három ház című írása nagyon személyesen érintett, ugyanis Kishegyesről és Németh István jelenségéről, a kishegyesi utcák, házak erejéről, jelentőségéről szól. Dr. Györe Zoltán Magyarnak lenni Vajdaságban című értekezése azoknak szól, akik néha elbizonytalanodnak döntésük helyességében, mégis itt vannak, itt maradtak, vállalták ezt a hatalmas felelősséget. Ugyanakkor mindenki tisztában van azzal az aspektussal is, hogy a nemzet fogalma a gyakorlatban, bármennyire nem tetszik ez, politikai kérdés. Fontos, hogy az aktuális hatalom hogyan viszonyul az adott kisebbséghez. Érdekes, hogy akármennyire is megpróbálták megváltoztatni, asszimilálni, eltávolítani a vajdasági magyarságot részlegesen vagy teljes egészében, még mindig jelen van, nem is akárhogyan. „Voltunk mi Vajdaságban már csetnikek, jugó-magyarok, gazdag és szegény rokonok egyaránt…” – írja Györe. Mindezek tudatában, a történelem ismeretében, virágzik a népi kultúra, a színházak munkája folyamatos, képzőművészek, építészek stb. dolgoznak, fellelhető egyfajta összefogás, közös érdek. Képesek vagyunk, ha akarunk, együtt és nem egymás ellen dolgozni.

  Mégis, akármennyire nem szeretnénk aktuálpolitikával foglalkozni, megkerülhetetlen ez a perspektíva is. Szerda Balázs Európa megtörtségéről ír, egy olyan léthelyzetről, amikor térdre rogyva várjuk Godot-t, aki viszont nem jön. Észre kell vennünk azt is, hogy támadás éri azokat a megmozdulásokat, amelyek az egység mellett teszik le a voksukat, amelyek a hagyományosat és a kultúrát tisztelik. Ugyanis mindezt negatív konnotációval ruházzák fel, egyfajta szélsőjobboldali (megjegyzem, tévesen!) hangot pendítve meg. Ahogyan Douglas Murray írja A tömegek tébolya című könyvben, az emberek mind a nyilvános, mind a magánéletben irracionálisan, birkanyáj módjára viselkednek.

  Amint már említettem, minden jelenben zajló dekadens hullám visszavezethető a múltra, a 19. században felhagytunk létezésünknek a vallási magyarázatával, ezt követően minden másban is bizonytalanokká váltunk. A társadalom az igazságosságot az identitáspolitikában látja, legyen ez bármilyen nemű (szexuális, származás stb.), mégis itt történik a legtöbb igazságtalanság másokkal szemben. Ezért is fontos megerősítenünk egymást. Végső ideje lenne arról beszélnünk, hogyan lehet, pontosabban hogyan kell együtt dolgozni, és nem lejáratni vagy megalázni a másikat. Továbbhaladva, azért is fontos a közös kulturális rendszer, mert megszilárdítja az emberi interakciókat, egyben értékrendként szolgál az egyén számára is, olvashatjuk Jordan B. Peterson könyvében. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy nálunk okosabb nemigen létezik a világon, ha viszont a gőgnek ezt a láthatatlan köntösét levetjük, akkor ott áll a valóság, hiszen minden szó az őseink ajándéka.

  Vajdasági magyarnak lenni nem csak annyiból áll, hogy itt élünk. Ez állásfoglalás, elkötelezettség. Hatalmas teher, ami alatt évtizedek óta roskadunk, mégis kibírtuk. Ez nem pátosz, ez tény. „Bélyeg”, amelyet nem tudunk bő vízzel és szappannal lemosni, nem fog eltűnni.

  Végezetül szögezzük le, vajdasági magyar kultúra létezik, ezért harcolt Szenteleky Kornél és Kende Ferenc, Csuka Zoltán és még sokan mások.

  „A rend az a hely és idő, ahol a gyakran láthatatlan alapigazságok, amelyek alapján élünk, úgy szervezik meg a tapasztalatainkat és a cselevéseinket, hogy az történik, aminek történnie kell. A káosz új hely és idő, mely akkor jelenik meg, amikor váratlan tragédia történik, vagy a gonoszság felfedi dermesztő arcát.” (Jordan B. Peterson)

 

 

 

 

 

Szerda Balázs

“Genderkreatív nevelés”, rasszista Covid-intézkedés

Kovács István – Szánthó Miklós – Törcsi Péter szerk.: Bolond lyukból. A polkorrekt őrület szemléje. Alapjogokért Központ – Jogállam és...

Szerda Balázs

“Genderkreatív nevelés”, rasszista Covid-intézkedés

Kovács István – Szánthó Miklós – Törcsi Péter szerk.: Bolond lyukból. A polkorrekt őrület szemléje. Alapjogokért Központ – Jogállam és...

Fekete J. József

Elpuskázott lehetőségek

Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa. Fordította Pék Zoltán. Agave Könyvek, Budapest, 2022 Mostanság gyakran esik szó a mesterséges intelligenciáról, amely általában egy...

Fekete J. József

Elpuskázott lehetőségek

Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa. Fordította Pék Zoltán. Agave Könyvek, Budapest, 2022 Mostanság gyakran esik szó a mesterséges intelligenciáról, amely általában egy...

Silling István

Magyarkanizsa épített öröksége

Klamár Zoltán: Örökségünk. Magyarkanizsai képeskönyv. József Attila Könyvtár, Magyarkanizsa, 2022 Vajdasági identitásjeleink egyre szaporodó kiadványai...

Silling István

Magyarkanizsa épített öröksége

Klamár Zoltán: Örökségünk. Magyarkanizsai képeskönyv. József Attila Könyvtár, Magyarkanizsa, 2022 Vajdasági identitásjeleink egyre szaporodó kiadványai...

Bordás Győző

A délszláv-magyar irodalom nagykövete

Radovan Popović: Poslednji barokni Srbin. Matica srpska, Újvidék, 2021 Nemrég jelent meg Radovan Popović nyugalmazott újságírónak e különös című könyve –...

Bordás Győző

A délszláv-magyar irodalom nagykövete

Radovan Popović: Poslednji barokni Srbin. Matica srpska, Újvidék, 2021 Nemrég jelent meg Radovan Popović nyugalmazott újságírónak e különös című könyve –...

Jódal Rózsa

Folytonosan megújuló felfedezőkönyv

Vajdasági ládafia. Segédkönyv az általános iskolák 5–8. osztálya számára. Forum Könyvkiadó Intézet – Magyar Nemzeti Tanács,...

Jódal Rózsa

Folytonosan megújuló felfedezőkönyv

Vajdasági ládafia. Segédkönyv az általános iskolák 5–8. osztálya számára. Forum Könyvkiadó Intézet – Magyar Nemzeti Tanács,...

Molnár Tibor

Bajsa a nagy háborúban

Mire a falevelek lehullanak… Bajsa a nagy háborúban (1914–1918). Délvidékiek a nagy háborúban 6. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022 A nagy háború...

Molnár Tibor

Bajsa a nagy háborúban

Mire a falevelek lehullanak… Bajsa a nagy háborúban (1914–1918). Délvidékiek a nagy háborúban 6. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022 A nagy háború...

Lódi Gabriella

Tájba zárt magány

L. Móger Tímea: Sajátfalu. Művészetek Háza, Veszprém, 2022 A Doroszlón élő és alkotó L. Móger Tímea költő, újságíró...

Lódi Gabriella

Tájba zárt magány

L. Móger Tímea: Sajátfalu. Művészetek Háza, Veszprém, 2022 A Doroszlón élő és alkotó L. Móger Tímea költő, újságíró...

Lódi Gabriella

Szarajevó emlékének

Baráth László: Eltévedt lövedékek. Requiem egy városért. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022   „Visszaemlékezni azért érdemes,...

Lódi Gabriella

Szarajevó emlékének

Baráth László: Eltévedt lövedékek. Requiem egy városért. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022   „Visszaemlékezni azért érdemes,...

Mihályi Katalin

Százötven év krónikája

  Pekár Tibor: A Szabadkai Zeneiskola története. Életjel, Szabadka, 2021     A Szabadkai Zeneiskola nemcsak az ország legrégebbi zenedéje, hanem az egyetlen olyan oktatási...

Mihályi Katalin

Százötven év krónikája

  Pekár Tibor: A Szabadkai Zeneiskola története. Életjel, Szabadka, 2021     A Szabadkai Zeneiskola nemcsak az ország legrégebbi zenedéje, hanem az egyetlen olyan oktatási...

Fekete J. József

Gyilkos félelem

  Chris Carter: Kivégzés. Második, javított kiadás. Fordította Őri Péter. General Press Könyvkiadó, Budapest, 2021   Emlékszik még valaki a Rémálom az Elm...

Fekete J. József

Gyilkos félelem

  Chris Carter: Kivégzés. Második, javított kiadás. Fordította Őri Péter. General Press Könyvkiadó, Budapest, 2021   Emlékszik még valaki a Rémálom az Elm...