Baka L. Patrik: Teljes gőzzel! Bevezetés a steampunk olvasásába. Selye János Egyetem, Komárom, 2020
A steampunk szó hallatán valószínűleg sokan kérdőn kapják fel fejüket, hiszen olyan műfajt takar, amely régiónkban kiváltképpen ismeretlen zsánernek számít. A magyarul gőzpunk, erőltetett fordításban gőzbetyár, esetleg gőzvandálnak is fordítható műfaj azonban nem a huszonegyedik század kreációja. Az angolszász nyelvterületeken már évtizedek óta igen nagy népszerűségnek örvendő irányzatról beszélhetünk tehát, amely könyvek, filmek és videójátékok garmadáját ihlette meg. Baka L. Patrik Teljes gőzzel! – Bevezetés a steampunk olvasásába című monográfiája minden téren hiánypótló műnek számít, hiszen amellett, hogy a magyar nyelvű közönséget közelebb hozza egy olyan műfajhoz, amely eddig ködös területnek számított, rámutat arra is, hogy a steampunkkönyvek a tudományos vetületen túl milyen gazdag történelmi, társadalmi, kulturális és politikai kérdéseket, témákat hordoznak történeteikben.
Az első fejezet (Gőzerővel – A steampunk mint spekulatív fikciós szubzsáner) általános ismertetővel nyit, amelyben a szerző kifejti a gőzpunk egyes központi fogalmait, mint például az allohistorizmus (alternatív történelem). E fejezetben a steampunk alfáinak számító művek kerülnek bemutatásra, melyeknek meghatározó szerepük van a gőzpunk mint műfaj megszületésében. A hat említett kiadvány között van például K. W. Jeternek, a steampunk kifejezés megalkotójának Morlockok éjszakája című története, amelyben Artúr király az Excalibur segítségével képes időugrást végezni, és ezzel megmenti a viktoriánus kori Londont a morlockok csapásától. Továbbá megismerkedhetünk még Paul di Filippónak a szerző által egyszerre bizarrnak és humorosnak nevezett Gőzpunk-trilógiájával is.
A tanulmány második és harmadik fejezete céltudatosan olyan művekre összpontosít, amelyek meghatározták az angolszász, majd a magyar steampunkregények irodalomelméleti alapjait. Olyan műveket vesz górcső alá, mint Scott Westerfeld historikus steampunkregénye, a Leviatán-trilógia. Baka L. Patrik elemzése által még kézzelfoghatóbbá válik ez a pöfögő gépezetekkel, haditechnikák nyakatekert ötvözetével és már-már szürreális cselekményekkel teli fantasztikus világ.
A magyar steampunk kezdetei című fejezetben átfogó cselekményleírás keretében megismerkedünk Galántai Zoltán, írói álnevén W. Hamilton Green Mars 1910 című historikus steampunkregényével, amelyre mint az első magyar gőzpunkregényre tekinthetünk. Ezen pozitív jövőkép nélküli világ alapvető, a steampunkra jellemző elemeit olyan technikák alkotják, mint a nagy háborúban bevetett gőzmeghajtású harcigépek, monstrumszerű léghajók és fogaskerekes szerkezetek. A történetben továbbá visszaköszön az irányzat másik sarokköve, az allohistorizmus is. Bár a szerző kitér arra, hogy Galántai nem célzottan épített fel gőzpunkvilágot, mégis ezt tekinthetjük úgy időrendi, mint strukturális szempontból az első magyar vonatkozású gőzpunkműnek. A fejezetben további olyan különleges cselekményszállal és egyedülálló gondolatokkal bíró történetek kerülnek terítékre, mint Lakatos István Dobozváros és Óraverzum –Tisztítótűz című steampunk-fantasy regényei, valamint Dávid Ádám Millennium expressz trilógiája. A művek szoros olvasási módszerrel történő elemzése után kijelenthető, hogy a magyar gőzpunk mint spekulatív fikciós irodalmi alműfaj önmagában is megállja a helyét.
Végül megismerkedünk a gőzbetyárok társaságával, és bepillanthatunk a magyar steampunk szubkultúra világába. Fény derül arra is, hogy a steampunk rajongói köreiben is találkozhatunk az irányzat által kreált identitásokkal és karakterekkel, mint például a vagány utcai csibész vagy a feltaláló. A kötet három magyar gőzbetyárral készített interjúval zárul, sorrendben ifj. Mizsei László (dr. Leslie Aromo), Farkas Judit (Madame Flamara Halvorsen) és Vörös Zoltán, avagy Zackary mester mondja el saját, a gőzpunk műfajáról alkotott meglátásait, valamint azt, hogy tulajdonképpen mit is jelent gőzbetyárnak lenni.