Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022
A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik kötete. A Paraván (2019) és a Töredezettségmentesítés (2021) után a Fiatal Írók Szövetsége és a Forum Kiadó által megjelentetett Légzéstechnikák című kiadvány huszonhárom verset tartalmaz. A kötet fülszövege szerint a két ciklusra osztott versek – Belégzés, Kilégzés – szerzője egyre elmélyültebben dolgozik a szerelmi líra megújításán. És valóban, „szerelme csillagrendszerét” foglalja össze Kormányos Ákos a testpoétika nyelvén: „Görcsösen próbálok / lábujjaidból, ujjperceidből, / hajszálaidból, könyököd redőiből sorokat szőni. / Szeplőidből csillagrendszert.” (Görcsösen)
Kormányos vérbeli ódaköltő, aki Radnóti szerelmi lírájának örökségét a József Attila-i úton haladva viszi olyan magaslatokba – a kortárs poétika eszköztárát felvonultatva, melyekkel érzetekről, érzésekről és érzelmekről beszél –, ahová a szerelmet emelték a nagy költőelődök, az örök emberi természet részeként. „Végtelen számú deszkából felállított máglyarakás, ami benned ég. / Minden alkalommal / puszta kézzel kiveszek egy-egy izzó fahasábot, / és magammal viszem. (Ha kellően lassan veszek levegőt)
A versekben a szövegek lehetséges jelentésén túl az emberi test, a testrészek és a testi reakciók, illetve állapotok és azok nyelvi megnevezése közötti viszonyra is történnek utalások: „Mellkasi pórusaimon át szöknek / belőlem a nedvek. / Az izzadtság, a vér, a hártyák és szervek vizei. / Agyamnak oxigénhiánya van, de az ájulás előtti / utolsó löket adrenalin még kelt bennem némi reményt. / Behunyom a szemem, és arra gondolok, / itt fekszel, itt, e rázkódó test mellett. / Egy őrült önkívületével karollak át, / erejével szorítalak magamhoz. (Mellkasomban a tér)
A lelki vagy képi emlékezésnek a működését is megtaláljuk a kötet verseiben. Ez az írásbeli irodalmi rögzítés nemcsak az emlékezés poétikai megnyilvánulásának számít, hanem a szöveg így válik múlt és jelent közti kapoccsá, a szerelmes testek összefonódását „agya ősi rétegeiből” védelmezve. (A múlt jelenné válik)
A magyar líra értelmezői közül sokan foglalkoztak már a testköltészettel, azzal, hogyan, miképpen valósul meg a test poétikáján belül az ontológia és az anatómia közötti diskurzus, amennyiben a testiség az önmagát megismerni vágyó költői én metaforája is. Kiss Noémi egy tanulmányát idézve: „A testről való beszéd figuratív természete kulturálisan feltételezett képzettársításokkal működik együtt, a nyelv mitologikus rétegeinek képeivel: a test mint a természet tárgyi és élővilága, mint az emlékezés helye és mint a létezés eltörlésének lehetősége nyerhet jelentést.”
A szerelmes test poétikájának rétegzését a kortárs magyar lírában Kormányos Ákos költészete folytatja tovább, akinek verseit olvasva megbizonyosodhatunk: a test mulandó anyag, a szerelem örök eszmény: mindennek az emberi létezés mértékével felfogott lényegét pedig az itt-ben és a most-ban kell átélnünk.