Közös múltunk súlya

Közös múltunk súlya

Silling István: Bácskai emlékezések. Grafoprodukt, 2023 – könyvborító

Silling István: Bácskai emlékezések. Grafoprodukt, 2023

A történelemfilozófia egyik sarokpont jellegű kérdése, hogy mekkora szerepük van az egyes embereknek, az egyén(iség)eknek az őket érintő események alakulásában, és ugyanők mennyire állnak tehetetlenül a (nagy horderejű) társadalmi folyamatok örvénylésével szemben; másképp fogalmazva – és így már teológiai dimenziót kap a dilemma – milyen viszonyban áll a személy szabad akarata életének fejleményeivel, elválasztható-e a bejárt út milyensége a körülötte minden pillanatban változó világ aktuális állapotától, még egyszerűbben: mekkora hatása lehet az embernek saját sorsára? Mindebből a felvetésből, illetve a szemlélet megfordításából következik az a kérdés is, hogy mennyire ismerhetjük meg egy letűnt kor, korszellem egészét a benne élő személyek életútjainak vizsgálatával.

  Silling István Bácskai emlékezések című elbeszéléskötetét olvasva nem feltétlenül kapunk egyértelmű választ (léteznek egyáltalán ilyenek?!) a felvázolt kérdésekre, ám a könyvnek épp ez az egyik fő erénye. Az író a levéltári adatokat (innen a kreatív, nyelvújító alcím: Levéltáriádák) gazdag, de a múlthoz hű képzelettel varázsolta kerek történetekké, amelyek egyes emberek boldogulását követik végig, mégis többről szólnak ennél, hiszen az orvos, a cseléd, a lezüllött patikusfiú, a korán megözvegyült polgárasszony stb. sorsán keresztül egy múltbéli miliőt ismerünk meg, annak embereivel, tereivel, szokásaival, felfogásával, magas- és közkultúrájával, erkölcsével, hatalmi változásaival együtt. „A jó levéltáros életet varázsol a levéltár által megőrzött, holt anyagba” – írja recenziójában Fekete J. József, rámutatva Silling művészi eljárásának lényegére, bonyolult belső egyensúlyára: a fókuszban mindig az egyes ember és szűkebb-tágabb családja áll, míg a könyv összképe egy részletgazdag korképet fest meg, rámutatva az egyén és a társadalom életének szétválaszthatatlan, elementáris összefonódására.

  Ezeknek az egyéni és családtörténeteknek a helyszíne a címben is vállalt módon Bácska, szűkebben a sokszínű, soknemzetiségű és sokvallású Nyugat-Bácska és túlnyomórészt annak néhány – az avatott és helyismerettel rendelkező olvasó számára meglehetősen könnyen beazonosítható – települése. A narrátori intenció azonban túlmutat ezen a helyábrázoláson, Silling István felváltva használ háromféle megjelölési módot. A Bácskai emlékezésekben egyfelől és leggyakrabban felbukkannak konkrét városnevek (Zombor, Apatin, Palics, Zágráb, Fiume stb.); egyes helyszínek neve nem minden esetben jelenik meg kimondva, csak közvetve, mert könnyen felismerhetővé válnak a bennük található jellegzetes épületek, utcák, intézmények stb. (Bajai úti magándíszkert, Duna menti sörgyár, a környék első magánzenedéje…) révén; a harmadik típusú helymegjelölés az író nyelvi kreativitásának eredményeként egyfajta elemelt, mitologikus térbe helyezi a történéseket, így jelenik meg Szilfás, Kéményes, Nádasd stb. A háromféle helymegjelölés többnyire párhuzamosan működik a szövegekben, ám utóbbi módszer folyamatosan arra hívja fel a figyelmet: a történet szimbolikusan is olvasható, abban az értelemben, hogy nem a pontos hely és a megtörtént, konkrét eset a fontos, hanem annak jelképes ereje, önmagán való túlmutatása, emberi (sors)mintázata. Szorosan kapcsolódik ehhez az elemeltséghez az időbeliség művészi elmosása, ugyanis, bár a cselekmények ideje – ugyancsak könnyen beazonosítható módon – csekély kivétellel a huszadik század első felére tehető, az író nem hangsúlyozza túl ezt a vonatkozást, és a precíz datálásnál sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az eseményre – az emberi cselekvésre vagy történésre mint jelenségre.

  Az időbeliség szempontjából fontos kiemelni a könyv azon vonulatát, amelyből bevezető gondolataim is származnak. Az egyes elbeszéléseknek egyfajta félig-meddig elhallgatott, jobban mondva fel-felvillantott háttértörténetét képezi a zavaros, olykor vérzivataros huszadik század, amely akár a cselekmény előterébe is kerülhet, annak közvetlen formálójává válhat, mint például a Bácskai változások vagy Az orvos expozíciójában. Ha nem is minden szöveghely esetében ennyire erőteljesen, de Silling finom írói eszközökkel az egész könyvön át végigviszi annak a kettősségnek a sejtetését, hogy az esendő (nyugat-bácskai?!) ember egyszerre van kiszolgáltatva saját jó vagy rossz belső természetének és tőle független, nála nagyobb, élő vagy holt testén átlépő erőknek. „Vékony hajszálon himbálóztam sokáig. Kötéltáncosként egyensúlyoztam a semmiben” – áll a könyvet lezáró, megrendítő hangvételű Vissza című szövegben, és a gondolatot úgy is olvashatjuk, mint annak az embernek az esszenciális vívódását, aki a társadalmi kitettség árnyékában próbálja kézben tartani saját sorsát.

  Silling István könyvétől elválaszthatatlan a művészet- és kultúrtörténeti szempont, az egyes elbeszélésekben felbukkannak művészek és alkotások, illetve tudományágak pártolói – festők és festmények, építészek és épületek, színészek, zenészek, könyv- és levéltári dolgozók, numizmatikusok stb. –, jelezve egyrészt az író művészethez és kultúrához ragaszkodó szemléletét, másrészt az ábrázolt kor, különösképp az abban megjelenő polgári világ ilyetén értékrendjét. Nem véletlen, hogy a Bácskai emlékezések borítóját és belíveit a zombori származású Juhász Árpád festőművész alkotásai díszítik, a festmények és grafikák a szövegekkel összeolvasva gazdag jelentéstöbbletet kölcsönöznek a könyvnek, miközben önálló műként való megcsodálásuk is értéket képvisel – a remek érzékkel válogatott Juhász-képek összművészeti élménnyé teszik a kötetet.

  Mindeközben a Bácskai emlékezések ízig-vérig levéltáriáda marad. A történeteket az ebből az újonnan megalkotott formátumból fakadó feszültség működteti, amely az elbeszélői mód és az elbeszélt történet, a kollektív emlékezés tárgyának drámaisága között izzik. Silling ugyanis szépírói szerepe mellett megmaradt tudósnak is, aki nem érzelgősködik vagy lamentál egy-egy eset felett: szinte tudományosan precíz, leíró, dokumentarista prózával jegyzi le a megtörténtet – jellemzően tragikumot –, azzal a művészi felismeréssel, hogy a világnak ezen a szegletén maguk a megörökített életutak, a levéltári adatokból kirajzolódó szövevényes, ritkán derűs, sokkal gyakrabban fájdalmas és többnyire végzetes események jelentik a mindennapok velünk élő, túlterhelt, túltermelt történelmét – és katarzisát.

Jódal Rózsa

Mocsarak helyén

Bordás Győző – Bordás Attila: Csatorna született. Kiss József műve (Kétnyelvű kiadás). Miloš Crnjanski Vajdasági Művelődési Központ – Tiski cvet...

Jódal Rózsa

Mocsarak helyén

Bordás Győző – Bordás Attila: Csatorna született. Kiss József műve (Kétnyelvű kiadás). Miloš Crnjanski Vajdasági Művelődési Központ – Tiski cvet...

Fodor István

A jó szolgálatában egy életen át

Korsós Tünde: Az Úr az én őriző pásztorom. Édesapám, Kiss Antal református lelkipásztor életútja. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta,...

Fodor István

A jó szolgálatában egy életen át

Korsós Tünde: Az Úr az én őriző pásztorom. Édesapám, Kiss Antal református lelkipásztor életútja. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta,...

Lódi Gabriella

Gion Nándor öröksége

Emberi módon. Gion Nándor Novellapályázat 2021. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022   Gion Nándor a vajdasági magyar irodalom neoavantgárd törekvéseinek egyik...

Lódi Gabriella

Gion Nándor öröksége

Emberi módon. Gion Nándor Novellapályázat 2021. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022   Gion Nándor a vajdasági magyar irodalom neoavantgárd törekvéseinek egyik...

Fekete J. József

Ocsmány dolgok a semmi közepén

Lee Child: Megérte meghalni. Fordította Gieler Gyöngyi. Második, javított kiadás. General Press Kiadó, Budapest, 2021 A regény címe morbid és megdöbbentő. Ugyan mi az, amiért...

Fekete J. József

Ocsmány dolgok a semmi közepén

Lee Child: Megérte meghalni. Fordította Gieler Gyöngyi. Második, javított kiadás. General Press Kiadó, Budapest, 2021 A regény címe morbid és megdöbbentő. Ugyan mi az, amiért...

Czini Zoltán

Ravaszsággal legyőzhető

Alex Dahl: Köd utána. Budapest, Animus Kiadó, 2023 Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban...

Czini Zoltán

Ravaszsággal legyőzhető

Alex Dahl: Köd utána. Budapest, Animus Kiadó, 2023 Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban...

Bordás Győző

Egy életmű másfél ezer adata

Bela Duranci-bibliográfia (1960–2020). Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 –...

Bordás Győző

Egy életmű másfél ezer adata

Bela Duranci-bibliográfia (1960–2020). Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Bela Durancinak, „Szabadka első okleveles művészettörténészének” (Bács, 1931 –...

Jovánovity Patyerek Réka

Égető kérdések

,,A világ így ér véget Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel.” (T. S. Eliot)   Margaret Atwood: Égető kérdések. Esszék és alkalmi írások 2004–2021....

Jovánovity Patyerek Réka

Égető kérdések

,,A világ így ér véget Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel.” (T. S. Eliot)   Margaret Atwood: Égető kérdések. Esszék és alkalmi írások 2004–2021....

Mihályi Katalin

A másik szoba titka

Verebes Ernő: Senkim földje. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2023 A prózakötet címében szereplő senki földje mindössze néhány négyzetméternyi...

Mihályi Katalin

A másik szoba titka

Verebes Ernő: Senkim földje. Forum Könyvkiadó Intézet, Újvidék, 2023 A prózakötet címében szereplő senki földje mindössze néhány négyzetméternyi...

Fekete J. József

Tiltott határ

Carmen Mola: A legyek menyasszonya. Fordította Tolvaj Zoltán. General Press, Budapest, 2023 Végre egy krimisorozat, amelynek sikerült az első részét elcsípnem! A szerző spanyol – ez...

Fekete J. József

Tiltott határ

Carmen Mola: A legyek menyasszonya. Fordította Tolvaj Zoltán. General Press, Budapest, 2023 Végre egy krimisorozat, amelynek sikerült az első részét elcsípnem! A szerző spanyol – ez...

Lódi Gabriella

„Jegyezd vele az égre örök tanúságul”

„Föltámadott a tenger” Milyen tenger? – Huszonegy kortárs költő huszonnégy verse. Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ –...

Lódi Gabriella

„Jegyezd vele az égre örök tanúságul”

„Föltámadott a tenger” Milyen tenger? – Huszonegy kortárs költő huszonnégy verse. Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ –...