Közhelyekből épített fantasy

Közhelyekből épített fantasy

Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák. Fordította Dranka Anita. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2018 – könyvborító

 

Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák. Fordította Dranka Anita. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2018

 

Az ezredfordulót megelőző, majd követő esztendőkben, hosszabb-rövidebb időszakok után, harminc év alatt látott napvilágot Stephen King monumentális, nyolc kötetből álló, Setét torony című fantasyregénye, az első King-mű, amelybe beletörött a bicskám, nekem fantasyszerzőként nem jött be King, azt hiszem, a harmadik kötet elejénél nem jutottam tovább. Aztán a Csipkerózsikákat még a megjelenése évében megvettem, de csak négy évvel később olvastam el. Nem motivált a könyv műfaja, sem az, hogy King az egyik fiával, Owen Kinggel közösen írta. Owentől ugyanis ezen a társszerzői munkán kívül egyebet még nem olvastam, így sejtésem sem lehetett arról, hogy a hétszáznál több oldalas szövegmonstrumból melyik rész, melyik motívum tulajdonítható az apának, és melyik a fiának. Ráadásul az sem hatott ösztönzőleg, hogy a mesés történetnek hetvennél több főbb szereplője van, közülük csak keveset lehet első említésre megjegyezni.

  Végül talán csupán a regény túlírtságában csalódtam, egyes epizódjait rétestésztaként elnyújtották a szerzők, ennek ellenére megőrizték a mozgalmas tempót, és bőséggel ontották a véres horrorepizódokat, ami ellensúlyozta a fantasy andalító ballasztját, a mesés történet ugyanis nem szárnyal, csupán döcög, miközben igyekszik elhitetni a maga valóságontúliságát és a történések természetfelettiségét.

  A szerzők két orbitális közhelyből kiindulva építik a történetüket. Az egyik, hogy az USA azon területén, ahová az eseményeket fókuszálták, minden férfinak több a fegyvere, mint az agytekervénye, a másik pedig, hogy a nők teljes életük során kiszolgáltatott áldozatok. E két eredő mentén igyekeznek bemutatni, milyen is lenne a világ, ha csupán nők vagy csupán férfiak népesítenék be.

  Valami ismeretlen, misztikus oknál fogva a nők, ha egyszer elnyomja őket az álom, bebábozódnak, és többé nem ébrednek fel. Ha megpróbálják őket ébreszteni, vagy megszabadítani a rájuk fonódott gubótól, öntudatlan vérengzésbe fognak. A legkitartóbbaknak sem sikerül öt napnál és éjszakánál tovább ébren maradniuk, azt is csak valami serkentőszer segítségével. A férfiaknak egy kis idő is elegendő, hogy felmérjék sorsuk alakulását, elkoszolódik az öltözékük, kifogynak a tartalékaikból, fölisszák a fellehető alkoholt, a távolabbra gondolók felismerik, hogy velük megpecsételődött az emberiség sorsa, hiszen képtelenek reprodukálódni. Ha éppenséggel fordítva történik, és a férfiak lesznek álomkórosak, a nők fönntarthatnák a társadalmat, hiszen van köztük számos tudós, és a világ összes spermabankja rendelkezésükre áll, amíg el nem jutnak az önreprodukció beindulásáig. Elvileg megmenthető lenne az emberiség, hacsak idő előtt véglegesen ki nem irtja önmagát.

  Híre megy ugyanis, hogy börtönben őriznek egy nőt, aki akár előidézője lehetett a nők Csipkerózsikává alakulásának, aki talán képes lehet a folyamat visszafordítására, annyi viszont biztosnak tűnik a kórház teljes hírzárlata ellenére, hogy a nő különleges lény, aki képes új életerőt lehelni más hölgyekbe, akiket segítségül hív a céljai eléréséhez, például saját testi épségének megőrzéséhez. Amire hamarosan szüksége is lesz, mert a börtönön kívül rekedt férfiak agytekervényeik helyett inkább a fegyvereikre hallgatnak, egyik csoportjuk azért akarja kiszabadítani a természetfeletti képességű nőt, hogy élete árán megszabadítsa a női nemet a Z átok alól, a másik csoport pedig éppen a militánsok kezére kerülésétől igyekszik megóvni a különleges nőt, innentől ömlik a vér, záporoznak a golyók, a páncéltörő gránátok, roppannak a bordák a lánctalpak alatt.

  Hálás regénytéma a zárt közösség, kezdve a börtöntől a kis lélekszámú településig, de mindenekelőtt a családig visszabontva, ahol King megnyergelheti vesszőparipáját, a fiatalok és idősek közti empátiát, a famíliát összetartó érzelmi köteléket, amibe látensen belevegyül a féltékenység, a birtoklási vágy, a bimbózó és megnyugvó érzelmek, a szeretetté nemesülő lelki kötelékek. King szerint annak ellenére jó családban élni, hogy egyes férfiak és nők éppen a familiáris viszonyok miatt pusztítják el társukat, imádják gyereküket, rajonganak az életért, a regénybeli gyepmester nem veri agyon az elkóborolt ebeket és macskákat, hanem még a településen kóborló mosómedvéket is begyűjti, elhelyezi és táplálja, törődésigénye humán vonalon is működik, amíg fel nem borul a világa, és érvényét nem veszíti mindaz, amit a civilizációs értékekről és szociális kapcsolatokról tudni vélt. A településen gyakorlatilag mindenki mindenkit ismert, éppen az ismeretség fordult együttérzésbe, majd gyűlölködésbe, hol mikor mibe, amiről a szerzőpáros a mintegy hetven főbb szereplő családján keresztül nyújt betekintést. Ha minden famíliára tíz könyvoldalt szántak volna, kifutnak a regény keretéből, de hol van akkor még a fantasyben fontos szerepet betöltő beszélő róka, a doromboló tigris (a nagymacskák képtelenek dorombolni, míg a rókák is csak a mesékben beszélnek) meg a vörös kígyó, amelynek annyi a dramaturgiai funkciója, hogy olykor megjelenik… Meg a zöld fanszőrzetű, bármikor elalvó és bármikor felébredő hölgy is többet érdemelne, hiszen ő a patkányok úrnője, vagy valami ilyesmi.

  A regény szórakoztató, de nem remekmű. Tovább is várakoztathattam volna a polcon.

 

 

Lódi Gabriella

Periratok és irodalom

Várady Tibor: Mi legyen a bronz utazóórával? Újabb történetek az irattárból. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022   Várady Tibor legújabb, a Forum...

Lódi Gabriella

Periratok és irodalom

Várady Tibor: Mi legyen a bronz utazóórával? Újabb történetek az irattárból. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022   Várady Tibor legújabb, a Forum...

Fekete J. József

A tinilányok sem ártatlanok

Sara Blædel: Sziklasír. Fordította Sulyok Viktória. Animus Kiadó, Budapest, 2022 Susan Dahlgaard tizennégy éves korában, 1995-ben egy osztálykirándulás alkalmával tűnt el....

Fekete J. József

A tinilányok sem ártatlanok

Sara Blædel: Sziklasír. Fordította Sulyok Viktória. Animus Kiadó, Budapest, 2022 Susan Dahlgaard tizennégy éves korában, 1995-ben egy osztálykirándulás alkalmával tűnt el....

Mihályi Katalin

Miért mérgelődik a sas?

Csík Mónika: Nincs rajta gatya. Állati állatsoroló. Életjel, Szabadka, 2022   Mindig irigyeltem a természetfotósokat, de még jobban a természetfilmek készítőit, akik...

Mihályi Katalin

Miért mérgelődik a sas?

Csík Mónika: Nincs rajta gatya. Állati állatsoroló. Életjel, Szabadka, 2022   Mindig irigyeltem a természetfotósokat, de még jobban a természetfilmek készítőit, akik...

Fekete J. József

A halálra sebzett macska dorombolással hálálja meg a törődést

Joe Hill: Furcsa időjárás. Négy fantasztikus történet. Fordította Uram Tamás. Gabo Könyvkiadó, Budapest, 2018 A négy fantasztikus történetnek annyi köze van a...

Fekete J. József

A halálra sebzett macska dorombolással hálálja meg a törődést

Joe Hill: Furcsa időjárás. Négy fantasztikus történet. Fordította Uram Tamás. Gabo Könyvkiadó, Budapest, 2018 A négy fantasztikus történetnek annyi köze van a...

Lódi Gabriella

Ki senkié sem, az mindenkié

Bogdán József: Még utoljára. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022   „A múlt kép-, szöveg- és hangtöredékek formájában – szünet...

Lódi Gabriella

Ki senkié sem, az mindenkié

Bogdán József: Még utoljára. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022   „A múlt kép-, szöveg- és hangtöredékek formájában – szünet...

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...