Emberi módon. Gion Nándor Novellapályázat 2021. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022
Gion Nándor a vajdasági magyar irodalom neoavantgárd törekvéseinek egyik szuverén tehetségeként tűnt fel a hatvanas évek elején, a ma már irodalomtörténeti jelentőségű újvidéki Új Symposion folyóirat alkotói körében. Kísérletező kedve azonban nem korlátozódott az újszerű formatechnikák kialakítására, hanem konfliktushelyzeteket is bátran vállalva törekedett a vajdasági magyar élet történelmi múltjának és mindenkori jelenének az ábrázolására, azoknak a személyes sorsokat alakító társadalmi folyamatoknak a kegyetlen valósághűséggel való megjelenítésére, melyek az élet útját alakítják. A Gion Nándor Emlékház, neves vajdasági írónk hagyatékának őrzőjeként és hagyományának ápolójaként, 2013 óta novellapályázatot hirdet meg, melynek célja a magyar irodalom gazdagítása, új művek írásának serkentése, a gioni diskurzusok továbbéltetése. A díj eredetileg magyar nyelven írt pályamű szerzőjének ítélhető oda.
A Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg a 2021. évi Gion Nándor Novellapályázat antológiája, amely a díjnyertes írásokat tartalmazza. A szakmai zsűri – Becsy András, Benedek Szabolcs, Beszédes István – által legjobbnak ítélt novellák szerzői a gioni hagyomány útját követik.
Romoda István bevallása szerint novellaírással a Gion-pályázat hatására kezdett el foglalkozni, ezért munkáit ennek jegyében írja. Témáit családja igaz történeteiből meríti, a cselekményei nagyon apró módosításokkal valós, megtörtént eseményeket írnak le. „Nem szerettem a hétfőket, talán, mert ekkor volt a heti feladatok kiosztása. Egy kis munkaközösségben dolgoztam, szakpolitikai előadóként. Nem szerettem a munkám, sem a politikát vagy a politizálást. De nem tehettem mást, ezért fizettek.” (A fontos tanú)
Riegel Zoltánnak az élete nehéz időszakában sokat segítettek Gion Nándor írásai. Számára ezért nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a szellemiségét követő, ápoló antológiában szerepelhet írásával. „A birkapörkölt ízét nem felejtjük azóta sem. A juhász az egész társaságot meghívta, voltunk vagy húszan. Jó kis mulatság, lakoma kerekedett, de az már egy másik történet.” (A birkapörkölt)
A kötet első három írása a dobogós novellák közül kerül ki: Pollmann Teréz A szabadság hídja című novellája, Balázs István A szoknyavadászat művészete című elbeszélése és Bíró Tímea Kiürült égbolt című rövidtörténete, amely Gion ifjúsági regényeinek hangulatát nagy fokú intenzitással adja vissza. A kertben rejtőzködő gyerekek akár a Keglovics utca bokrai közt is bujkálhatnának, az eget fürkészve: „Tudtam, hogy hiába várom már a kárókatonákat, ide nem fognak visszatérni, nem érdemeljük meg, hogy az udvarunk fölött szálljanak el. Mintha forró szénnel lenne tele a kertünk, aminek a feketesége lerántja a mélybe az arra tévedőt. De hogy hány éven át bolyongtunk mi ebben a pusztaságban, hogy milyen ráncosra zokogta és reszkette magát a szív, azt csak a csillagok tudnák megmondani, akik végigvirrasztották velünk az éjszakákat, és hagyták, hogy anyám ablakpárkánnyá bánkódja magát.” Rényi Ádám, Óczy, Gáspár Mária, Wilhelm József, Szöllőssy Tibor rövidtörténeteit tartalmazza még a kötet, amelyet Benedek Miklós szerkesztett. Az illusztrációkat Jankovics Bocskovity Éva készítette.
Amikor Gion Nándor 1994-ben nyugdíjba vonult, és áttelepült Magyarországra, már túl volt életének ötvenedik évén. Nevezetes regényeket, elbeszéléseket, színes történeteket vitt magával, valamint a történetmondás mesterének, megbízható elbeszélőjének jó hírét. A délszláv háborúk vérzivataros évtizedében, ha szülővárosától távol is, mégis a téma, a helyszín, a figurák, mind a hátrahagyott világ, a Szenttamáson elkezdődött történet szereplői, amelyet még itthon indított, és „odaát” is ez a történet került az olvasók elé, ez a novellákból épülő regényfolyam, amely nem egyszerűen történelmi illusztráció, hanem az írásban újraélt és továbbélt élet magas esztétikai színvonalú ábrázolása. Ahogyan Horváth Futó Hargita megfogalmazta a Gion-évforduló kapcsán: „Egy művet akkor lehet kanonikusnak teremteni, ha produktívan hat a mai kulturális termelésre, modellként szolgál új művek létrehozására: ha kiadják, olvassák, interpretálják, tanítják, tudományos értekezések tárgyává teszik, rádióra alkalmazzák, színre viszik, filmet forgatnak belőle, kritikák jelennek meg az előadásáról, filmadaptációról.”
Gion Nándor életműve napjainkban is inspirációs forrás, és produktív erővel hat. A mindenkori követői pedig nemcsak a kultuszának megőrzésében és megerősítésében, hanem a vajdasági magyar irodalmi kánon megteremtésének folyamatában is jelentős szereppel bírnak.