Vajdasági ládafia. Segédkönyv az általános iskolák 5–8. osztálya számára. Forum Könyvkiadó Intézet – Magyar Nemzeti Tanács, Újvidék–Szabadka, 2021
Elemista koromban sokáig nem tanultunk magyar történelmet. Azután sokára, már felsős koromban, az általános ismereteket nyújtó történelemóra keretein belül (ennyi idő múltán legalábbis így emlékszem vissza) időnként, néhány tanóra erejéig a tanárnő mesélt nekünk Attiláról, a honfoglalásról, a vérszerződésről, az államalapításról, Rákócziról, Mikes Kelemenről, Rodostóról, Mátyás királyról stb. Nem volt hozzá tankönyvünk. Aki akart, jegyzetelt. Hiszem, hogy a legtöbb osztálytársamnak csak homályos, hézagos ismeretei, emlékei maradtak minderről. Amit tudok, a szüleimtől (a nagyszüleimet négyéves koromra már elvesztettem), ritkán látott rokonaimtól és saját, meglehetősen gazdag könyvtárunk könyveiből silabizáltam ki.
Érthető tehát, hogy a felfedezésnek milyen hálatelt, különös örömével vettem kézbe a Forum Könyvkiadó Intézet és a Magyar Nemzeti Tanács közös kiadásában Vajdasági ládafia címmel, Segédkönyv az általános iskolák 5–8. osztálya számára alcímmel, Berényi Emőke és Herédi Károly szerkesztésében 2021-ben megjelent kiadványt. A mai vajdasági magyar tanulóknak tehát lesz már mihez nyúlniuk, miből megismerniük saját történelmüket, régmúltjukat, közelmúltjukat és jelenüket, életterük és környezetük gazdag, sokrétű, lényegbevágó vonatkozásait, megoldott és még megoldásra váró kérdéseit, problémáit.
Ha kevésbé kidolgozott, sokrétű és látványos kivitelben készül, akkor is örültünk volna neki. Hiszem, hogy minden korosztály. Így azonban, hogy egy 460 oldalon, szakemberek sokaságának bevonásával, szakmailag, műszakilag és művészileg magas színvonalon és igényességgel készült, többszínnyomású, vizuálisan is megragadó, albumszerű, értékes és hasznos könyvet vehet kezébe az olvasó, örömünk megsokszorozódik.
Berényi Emőke és Herédi Károly szerkesztők egy egész szakembergárdát vontak be a munkájukba: Csőke Márk és Szabó Hunor történészként, Szarka Mándity Krisztina és Kucor Tamara művészettörténészként működött közre. Fehér Viktor a néprajzi, Radetity Ádám a zenetörténeti részekkel volt megbízva, a sportfelelős Tóth Tibor újságíró, Oláh Tamás a színháztörténetet dolgozta fel, Szász Csongor a filmtörténetet, Szabó Laki Boglárka nyelvészeti tárgyú fejezeteket írt, a vizuális arculat Oláh Dórának köszönhető, a műszaki szerkesztő Lackó Lénárd, a lektori és korrektori munkát Buzás Márta végezte, Pfeiffer Attila a történelmi részek szakmai lektoraként vett részt a munkafolyamatban. A fotóanyag Dávid Csilláé és Gergely Józsefé, valamint az internetes tárakból származik. A szépirodalmi szövegek bekérése és válogatása, a megírt kéziratanyag összefésülése, kiegészítése, olykor rövidítése pedig a szerkesztők feladatát képezte – tudjuk meg egy sajtónyilatkozatukból. Óriási, felelősségteljes munkát végeztek. Lehet, sőt bizonyosra vehető, hogy sok minden és sok mindenki kimaradt ebből a hatalmas válogatásból. Az is, hogy sokan felcserélhetők lehettek volna a más szerkesztők, más válogatók és más olvasó-véleményezők szempontjából arra érdemesebbekkel. Egyes fejezetek, szócikkek kisebb vagy nagyobb terjedelemben jelenhettek volna meg. Egy ilyen hatalmas munka óhatatlanul hiátusokat hagyhat maga után. A kétségtelenül nagy horderejű eredmény mellett azonban mindez ebben a pillanatban csak másodlagosnak bizonyul – alkalomadtán javíthatónak, sőt pótolhatónak véljük. Hiszen: az első kiadás ezer példányban készült, de szinte azonnal elfogyott! Nem is csoda. Azóta már a második, bővített, javított kiadás is készül. Talán már el is készült. Ha jó jósnak bizonyulok, akkor a kiadvány megérheti még a harmadik kiadást is.
A ládafia, ez a népi eredetű régi főnév a Magyar értelmező kéziszótár szerint a bútorként használt láda rövidebb belső oldalán levő kis rekeszt jelenti, és főleg pénz tartására szolgált. Tehát az egyén vagy egy család vagyonát, kincsét rejtette magában. Ez a ládafia pedig Vajdaság, a mi Vajdaságunk rejtett kincseit tárja most elénk. Történelméről, hagyományairól, irodalmáról, építészetéről, művészetéről, nyelvéről, szokásairól, jelentős – sikeres vagy éppen problémás – személyeiről, sikereiről, balsikereiről, meg-megújuló küzdelmeiről, problémáiról, hamvába holt vagy éppen megvalósult terveiről vall. Mint egyik szerkesztője, Herédi Károly mondja, a kiadvány nem teljes körű. Nyitott szemléletű, továbbgondolható, -írható és -olvasható, ezért a tanárokra is számítanak, hisz a megadott témák mentorálást is követelnek, akár egy-egy iskolaprojektum kapcsán.
Mire törekedtek a szerkesztők? Nyilatkozataik szerint egyebek között arra, hogy ez az elsősorban kiskamaszoknak, az általános iskola felsős tanulóinak szánt hiánypótló kiadvány ne legyen egyhangú, tankönyvszerű tudáshalmaz, hanem izgalmas, figyelemfelkeltő, a mai csapongó, elkalandozó, rövid ideig tartó gyermek-összpontosításhoz igazodva rövid egységekből álljon össze, sok-sok fotóval, rajzzal, reprodukcióval oldva, színesítve. Az olvasnivalót (verseket, novella-, regény- és fejtegetésrészleteket) narancssárga, szembetűnő alapszínnel emelik ki. Szerzőikről pár mondatos, hullámvonallal elválasztott, lényegre törő rövid ismertetőt közölnek. A különféle tárgykörökre jól felismerhető, többszínű, vidám kis ikonokkal hívják fel a figyelmet. A neveket fettével, kiemelten közlik. Szinte minden oldalon egy-egy rövid, más betűtípussal szedett, a központi témához kapcsolódó, érdekes részletkérdést emelnek ki Tudtad-e? figyelemfelhívással. Például: „Régebben a nők nem viseltek a mai értelemben vett alsóneműt: a testre először kerülő ruhadarab a pendely volt, s ami Kupuszinán egy négygombos, színes és mintás ingblúzt jelentett.” Kihívás címmel apró feladatokat adnak. Például: „A városba látogató fotósok egyik kedvenc témája a szabadkai városháza. Keress képeket a belső tereiről (különösen a nagyterméről), és kutass rajtuk szecessziós motívumok (tulipán, szív, páva stb.) után.” Ugyanilyen formában időről időre Kutatási tippel is szolgálnak, mint például a szerzetesrendek vagy az újkori olimpiák története. Vagy: „Az iskolakönyvtár etimológiai szótárában nézz utána a labanc szó eredetére vonatkozó többi elméletnek.” Vagy: „Kossuth-emlékek Vajdaságban.” A szövegekben előforduló idegen, régies, a gyerekek számára ismeretlen szavak „megfejtését” barna aláfestésű kiemelésben teszik közzé.
Hiszem, hogy a diák olvasók nagy örömére szolgálnak majd a könyvben mazsolaként elhintett QR-kódok. Pl. egy Tudtad-e?-hez csatlakozó QR-kód: „A Digitális Legendárium animációjának köszönhetően Te is a csatatérre képzelheted magad.” Vagy: „Kovács István zentai rendező 2016-ban dokumentumfilmet készített a történtekről Asszonyok lázadása címmel. A film az alábbi QR-kódra kattintva érhető el.”
A szerkesztők előszavukban egyszerű, közérthető módon szólnak kis olvasóikhoz: „Könyvünk, a Vajdasági ládafia egyszerre ad számot a vajdasági magyarság történetéről, kultúrájának múltjáról és jelenéről, és egészíti ki történelemkönyveteket a magyarság történelméről szóló fejezeteivel. Mégsem hagyományos értelemben vett tankönyvet tartasz a kezedben. Nem találsz benne kötelező feladatokat, teszteket, kérdéseket. Amit a tudás mellé felkínálunk, olvasnivalók, gondolatkísérletek, kutatási tippek, kihívások és érdekességek. A Vajdasági ládafia területi alapon dolgozza fel a vajdasági magyarság sport-, tudomány- és művelődéstörténetét, nem veszítve szem elől közösségünk köztes, olykor közvetítő helyzetét sem. Míg a történelmi fejezeteket a tartalomjegyzék segítségével találod meg, addig a helytörténet és minden egyéb felfedezése a te feladatod. Tekints tehát jelen kiadványra egy nyitott végű, folytonosan megújuló felfedezőkönyvként, amelynek továbbírója, formálója te magad vagy. A következő rovatok és ikonok segítenek eligazodni: Olvasnivaló: Vers, próza, dráma, tudományos szövegek, történelmi források és az ezekhez fűzött magyarázatok. Minden, ami nem fért bele az olvasókönyvedbe. Történelem: Egyetemes és magyar történelem, helytörténet és kistörténelem, avagy az emberi sorsok a történelmi események árnyékában. Teátrum: Színházaink és azok története, valamint neves színészeink és rendezőink. Film: A vajdasági magyar mozi és a filmek története, dokumentum- és játékfilmek. Skanzen: Néprajz. Szellemi és tárgyi kultúránk, hagyományaink. Flóra és fauna: Természeti környezetünk, környezetvédelem. Művészettörténet: Építészet, képzőművészet. Sporttörténet: Nagyjaink és ígéretes tehetségeink. Zene: Zenetörténetünk, klasszikus, nép- és popzene. Tudománytörténet: A kémiától a nyelvészetig minden, amivel a tudósok foglalkoznak.”
Az anyag felosztása területi alapon történt, nagy egységekre bontva: Tisza mente, Bánát, Szabadka, Nyugat-Bácska, Közép-Bácska, Dél-Bácska és Szerémség.
Előttük azonban két teljes oldalon jól áttekinthetően, pontos időmegjelölésekkel ábrázolták a mai Vajdaságot a különböző történelmi korokban. S jobbra tőlük a korra vonatkozó legfőbb tudnivalók. Nagy segítség ez a diákok számára.
Az első 20 oldal tömény, fontos, lényegre törő sűrítés közelmúltunkról: Mi vagy te, Vajdaság?, Vajdaság vagy Délvidék?, Térségünk a 20. században, A trianoni békeszerződés, Magyarok a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban, A Horthy-korszak, Bácska visszafoglalása, A hideg napok és megtorlások, 56-os menekültek Vajdaságban, Szerbia kicsiben, Élet a Tito-korszakban, Milošević hatalomra kerülése, A vajdasági magyarok, Kik vagyunk?, Hogyan beszélünk?
A hat további felosztásban – fejezetenként 70–100 oldalnyi terjedelemben – oldottan, sokszínűen sorjázik az a sok-sok fontos, érdekes, akár vicces tudnivaló, amit a feldogozott területről tudni illik vagy megjegyezni érdemes: A tiszavirágzás, A Tisza szabályozása, A világhírű Jel Színház lelkének, a kanizsai származású Nagy Józsefnek a titkai, Hogyan hódította meg a horgosi paprika a világot? Hogyan „újságíróskodott” az 1500-as években Török Bálint hadvezér szolgálatában Tinódi (Lantos) Sebestyén?, Miért hatalmazta fel Mátyás király Szeged városát, hogy foglalja el Zentát?, Hogyan alakult meg az Aiowa csoport, majd a Zentai Magyar Kamaraszínház?, Ki volt a népmesegyűjtő zentai orvos?, Mikor számított a birkanyírás még asszonymunkának?, Elhiszed-e, hogy Gálity Zita adai kézilabda-legenda 2008-ban Eb-aranyat nyert?, Miért megfejthetetlen rejtély az aracsi pusztatemplom?, Miért volt Schweidel József az egyetlen aradi vértanú, akit a vészbíróság fel akart menteni?, Tudtad-e, hogy a Ferenc-csatornáról, azaz a ma már 108 kilométeres Duna–Tisza–Duna csatornáról Majtényi Mihály, Vasagyi Mária és Bordás Győző is regényt írt?, Azt is, hogy a zombori származású Kiss József ötszöri jelölés után kapta meg díszlettervezőként az Oscar-díjat?, Hogyan estek rabságba a debelyacsai besorozott harangok?, Tudtad-e, hogy Vajdaság legmagasabb pontja a Verseci-hegységben található, 641 méteres Kudrici-tető?, Miért a börtönben írta meg Herczeg Ferenc az első regényét?, Tudtad, hogy a Ludasi-tavon 239 madárfaj létezését igazolták, s közülük a fülemülesitke egész Szerbiában egyedül csak ott fészkel? Stb. S mennyi gyönyörű vers, novella- és regényrészlet gazdagítja még ezt a – tapasztalatból mondom: súlyra is nehéz – hatalmas kötetet…! Ha egyszer kézbe veszed, nem győzöd majd lapozgatni, olvasni.