Elvesztem a sci-fiben

Elvesztem a sci-fiben

A legjobbak legjobbjai 1. Két évtized legjobb science fiction novellái. Szerk. Gardner Dozois. Gabo Kiadó, Budapest, 2019

A legjobbak legjobbjai 1. Két évtized legjobb science fiction novellái. Szerk. Gardner Dozois. Gabo Kiadó, Budapest, 2019

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019. Szerk. Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor. Gabo Kiadó, Budapest, 2019

 

Előszeretettel állítom, hogy az irodalom terén mindenevő vagyok, de ha végiggondolom, ez az állítás nem teljesen igaz. Idejekorán végigolvastam az összes Agatha Christie-t, Raymond Chandlert, Ian Fleminget, és velük elteltem, hosszú ideig nem forgattam detektívregényt, majd lassan kezdtek visszalopózni olvasmányaim közé a krimik, például Lee Child közvetítésével, aki voltaképpen nem hagyományos krimiket ír, de ennyi a műfajból nekem elég is.

Elvesztem a sci-fiben
Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019. Szerk. Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor. Gabo Kiadó, Budapest, 2019

  Ha Rejtő könyvei a ponyva kategóriájába tartoznak, velük ezt a műfajt is kimerítettem, bár néhány kivétellel az ő könyveit bármikor újra elolvasom. A horrorral viszonylag későn ismerkedtem, a magyar irodalomban még nem volt szalonképes a ponyvásított változata, így a múlt században, 1970 első felében szerb nyelven megjelenő Misterije magazinból tájékozódtam. A mindössze hat számot megélt folyóirat példányait a folyamatos költözködések során elveszítettem. A nagyobb központokban élők és a szerb nyelvre összpontosítók szerint akkortájt nagy fölfutása volt a horrornak a jugoszláv piacon, nemkülönben a tudományos-fantasztikus irodalomnak. Mindeközben Magyarországon inkább a tudományos-fantasztikus irodalom virágzott. Előfizetője voltam a Kuczka Péter szerkesztette legendás Galaktika folyóiratnak, faltam a különböző sorozatokban, főként a Kozmosz Fantasztikus Könyvek közt megjelent regényeket, folyamatosan olvastam a szerb Sirius folyóiratot meg az X – 100 sorozat sci-fi-darabjait. Aztán beállt a hosszú-hosszú szünet, ez a téma is kiesett az érdeklődési körömből.

  Egyéb irodalmi témákkal kapcsolatosan ejtettem el a gondolatot az Előretolt Helyőrség vajdasági kiadásának egyik gondozója előtt, hogy pihenés- és tájékozódásképpen szívesen olvasnék már egy kis sci-fit, de arra nem tudtam válaszolni, hogy mi lenne a keresett olvasnivaló. Másnapra megálmodtam, hogy konkrét regény helyett inkább antológiára lenne szükségem az újbóli tájékozódáshoz. Ki is választottam egyet, amely az utóbbi két évtized során angol nyelven megjelent tudományos-fantasztikus elbeszélések és kisregények válogatásának első kötete, majd egy másikat, amely pedig a 2019-es esztendő magyar science fiction és fantasynovelláinak gyűjteménye.

  Alig egy hétre rá nyakamban zúdult a közel 1300 oldal tömény képzelet. Ekkor nyomatékosodott bennem, hogy végérvényesen eltévedtem a műfajban. Előbb a magyar szerzők antológiáját lapoztam föl. Számítottam rá, hogy senkit sem ismerek a mezőnyből, de reménykedtem is kissé, hátha mégis. Bizony nem, még a szerkesztők neve sem mondott számomra semmit. Hiába, be kell ismernem, régen hajóztam már ezeken a vizeken. Aztán az angol válogatást vettem sorra, némileg nagyobb reményekkel. Bizony, abban sem szerepelt egyetlen, számomra ismert szerző neve sem. Nem tudom, mit képzelhettem, talán azt, hogy még mindig úgy működik a világ, hogy egy-egy világsiker magyar fordítására időtlen időkig kell várni. Pedig tudom, a fontos regények fordítása már az eredetinek a megjelenésével szinte azonos időben a boltokba kerül.

  El is szontyolodtam egy pillanatra: mit is keresek tájékozatlanul, iránytű hiányában a science fiction, a tudományos fantasztikum világában?! Aztán megnyugodtam: hát a fantasztikumot, a spekulatív irodalmat, vagyis a mindig újként ható történeteket, nem pedig az ismerősen csengő neveket!

  Gardner Dozois sci-fi-szerző szerkesztőként vált igazán közismertté, bár erről a Wikipédia magyar oldalain szó sem esik. Harmincöt éven át minden esztendőben elkészítette Az év legjobb science fiction novellái című válogatást, 1984-től 2017-ig hatszáznál több novellát közölt újra ezekben a válogatásokban a világ minden tájáról, amelyeket magazinokban, antológiákban, kisregényekben, szerzői kötetekben és az interneten fedezett föl. A válogatás során természetesen segítői is voltak. A 35 év antológiáiból 2005-ben és 2007-ben A legjobbak legjobbjai I–II. címmel jelentetett meg válogatást, majd a mostani kötetet a 2003 és 2017 közötti gyűjteményekből állította össze. Gazdag szerzői és szinte áttekinthetetlen szerkesztői tevékenységének teljesen hétköznapi vérmérgezés vetett véget 2018-ban.

  Tény, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom 1984-es állapota a fiatal olvasó számára olyan távolinak tűnhet, mint egy marsi kolónia, noha már a XIX. században is született ma is élvezhető spekulatív irodalmi alkotás, gondoljunk csak Verne Gyula regényeire. A jövőbe, a Földön kívülre kivetített történetek népszerűsége a XX. században növekedett a természet- és társadalomtudományok eredményeinek széles körű megismerése arányában, és ez a népszerűség mindmáig töretlen. Ezért sokat segít, ha egy tehetséges szerkesztő kézen fogja az olvasót, és elkalauzolja a sci-fi-történetek erdejében.

  Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019 kötet mindenképpen Gardner 35 éven át futó vállalkozásának mintáját követi, két eltéréssel. A gyűjtemény címében nem szerepel a „legjobb” minősítés, ott van viszont a fantasy irányzat elnevezése. Az angolszász irodalom külön kezeli a sci-fit és a fantasyt, amit helyeslek, hiszen eltérő stílusjegyeket mutató irányzatokról van szó, noha mindkettő a fantasztikus irodalom körébe tartozik. A kötet szerkesztői fölismerték, hogy a rövid elbeszélő forma újra egyre népszerűbb, valamint, hogy a két zsáner számára éppen a novellaforma ad terepet elbeszélői tehetségek kipróbálására, egyben a magyar fantasztikus irodalom sokszínűségének bemutatására.

  Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztők úgy látják, hogy a magyar fantasztikus novellának még nincsen akkora piaca, hogy szemlézni lehetne, ezért az előző, 2018-as gyűjteményhez már ismert szerzőket kértek föl, a kötet másik felét a meghirdetett pályázatra jelentkezők írásaiból válogatták. A 2019-es gyűjtemény már kizárólag a jeligés pályázatra beküldött 300 novellából közöl válogatást.

  A gyűjtemény azt mutatja, hogy a fantasy népszerűbb a hagyományos sci-finél, ez utóbbin belül pedig a horrorisztikus történetek és az azokra hajazó weird (hátborzongató, természetfeletti) alzsáner nyer egyre nagyobb teret, ugyanakkor jelen van az urban fantasy meg a dark fantasy is. Ezeknek a szövegeknek a szociális érzékenysége erős hangsúlyokat nyer, megjelennek bennük a társadalom peremére sodródottak, a lecsúszottak, drogosok, hajléktalanok, a hétköznapok szürkeségébe merevedettek. Persze akadnak klasszikus szereplők is: vámpírok, vérfarkasok, génmanipulált emberek, szörnyek, sőt örvendetes módon megjelennek bennük a magyar mese- és mondavilág elemei is.

  A legendákat megelevenítő vagy éppen kitaláló fantasyirodalom nem a kedvencem, még Stephen King A Setét Torony nyolcrészes regénysorozatát is letettem az első kötet derekán, ami esetemben nagy szó, hiszen King az egyik kedvencem, J. R. R. Tolkien, J. K. Rowling, G. R. R. Martin munkáit pedig már kézbe sem vettem.

  És akkor itt megállunk. A sci-fi és a fantasy színesen burjánzó világát szemléltető antológiákról nem írok két flekknél többet. Különben ki kellene emelnem néhány novellát, ám ez végső soron nem egy „best of the best” könyvismertető. Akit érdekel a téma, egy ideig ellesz ezzel a két gyűjteménnyel. Mindkét antológiának külön hozadéka, hogy a szerkesztők röviden ismertetik, méltatják a szerzőket, vagyis nem hagyják magukra az olvasót a képzelet által kitágított világban.

 

 

Szerda Balázs

“Genderkreatív nevelés”, rasszista Covid-intézkedés

Kovács István – Szánthó Miklós – Törcsi Péter szerk.: Bolond lyukból. A polkorrekt őrület szemléje. Alapjogokért Központ – Jogállam és...

Szerda Balázs

“Genderkreatív nevelés”, rasszista Covid-intézkedés

Kovács István – Szánthó Miklós – Törcsi Péter szerk.: Bolond lyukból. A polkorrekt őrület szemléje. Alapjogokért Központ – Jogállam és...

Fekete J. József

Elpuskázott lehetőségek

Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa. Fordította Pék Zoltán. Agave Könyvek, Budapest, 2022 Mostanság gyakran esik szó a mesterséges intelligenciáról, amely általában egy...

Fekete J. József

Elpuskázott lehetőségek

Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa. Fordította Pék Zoltán. Agave Könyvek, Budapest, 2022 Mostanság gyakran esik szó a mesterséges intelligenciáról, amely általában egy...

Silling István

Magyarkanizsa épített öröksége

Klamár Zoltán: Örökségünk. Magyarkanizsai képeskönyv. József Attila Könyvtár, Magyarkanizsa, 2022 Vajdasági identitásjeleink egyre szaporodó kiadványai...

Silling István

Magyarkanizsa épített öröksége

Klamár Zoltán: Örökségünk. Magyarkanizsai képeskönyv. József Attila Könyvtár, Magyarkanizsa, 2022 Vajdasági identitásjeleink egyre szaporodó kiadványai...

Bordás Győző

A délszláv-magyar irodalom nagykövete

Radovan Popović: Poslednji barokni Srbin. Matica srpska, Újvidék, 2021 Nemrég jelent meg Radovan Popović nyugalmazott újságírónak e különös című könyve –...

Bordás Győző

A délszláv-magyar irodalom nagykövete

Radovan Popović: Poslednji barokni Srbin. Matica srpska, Újvidék, 2021 Nemrég jelent meg Radovan Popović nyugalmazott újságírónak e különös című könyve –...

Jódal Rózsa

Folytonosan megújuló felfedezőkönyv

Vajdasági ládafia. Segédkönyv az általános iskolák 5–8. osztálya számára. Forum Könyvkiadó Intézet – Magyar Nemzeti Tanács,...

Jódal Rózsa

Folytonosan megújuló felfedezőkönyv

Vajdasági ládafia. Segédkönyv az általános iskolák 5–8. osztálya számára. Forum Könyvkiadó Intézet – Magyar Nemzeti Tanács,...

Molnár Tibor

Bajsa a nagy háborúban

Mire a falevelek lehullanak… Bajsa a nagy háborúban (1914–1918). Délvidékiek a nagy háborúban 6. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022 A nagy háború...

Molnár Tibor

Bajsa a nagy háborúban

Mire a falevelek lehullanak… Bajsa a nagy háborúban (1914–1918). Délvidékiek a nagy háborúban 6. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022 A nagy háború...

Lódi Gabriella

Tájba zárt magány

L. Móger Tímea: Sajátfalu. Művészetek Háza, Veszprém, 2022 A Doroszlón élő és alkotó L. Móger Tímea költő, újságíró...

Lódi Gabriella

Tájba zárt magány

L. Móger Tímea: Sajátfalu. Művészetek Háza, Veszprém, 2022 A Doroszlón élő és alkotó L. Móger Tímea költő, újságíró...

Lódi Gabriella

Szarajevó emlékének

Baráth László: Eltévedt lövedékek. Requiem egy városért. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022   „Visszaemlékezni azért érdemes,...

Lódi Gabriella

Szarajevó emlékének

Baráth László: Eltévedt lövedékek. Requiem egy városért. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022   „Visszaemlékezni azért érdemes,...

Mihályi Katalin

Százötven év krónikája

  Pekár Tibor: A Szabadkai Zeneiskola története. Életjel, Szabadka, 2021     A Szabadkai Zeneiskola nemcsak az ország legrégebbi zenedéje, hanem az egyetlen olyan oktatási...

Mihályi Katalin

Százötven év krónikája

  Pekár Tibor: A Szabadkai Zeneiskola története. Életjel, Szabadka, 2021     A Szabadkai Zeneiskola nemcsak az ország legrégebbi zenedéje, hanem az egyetlen olyan oktatási...

Fekete J. József

Gyilkos félelem

  Chris Carter: Kivégzés. Második, javított kiadás. Fordította Őri Péter. General Press Könyvkiadó, Budapest, 2021   Emlékszik még valaki a Rémálom az Elm...

Fekete J. József

Gyilkos félelem

  Chris Carter: Kivégzés. Második, javított kiadás. Fordította Őri Péter. General Press Könyvkiadó, Budapest, 2021   Emlékszik még valaki a Rémálom az Elm...