Elvesztem a sci-fiben

Elvesztem a sci-fiben

A legjobbak legjobbjai 1. Két évtized legjobb science fiction novellái. Szerk. Gardner Dozois. Gabo Kiadó, Budapest, 2019

A legjobbak legjobbjai 1. Két évtized legjobb science fiction novellái. Szerk. Gardner Dozois. Gabo Kiadó, Budapest, 2019

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019. Szerk. Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor. Gabo Kiadó, Budapest, 2019

 

Előszeretettel állítom, hogy az irodalom terén mindenevő vagyok, de ha végiggondolom, ez az állítás nem teljesen igaz. Idejekorán végigolvastam az összes Agatha Christie-t, Raymond Chandlert, Ian Fleminget, és velük elteltem, hosszú ideig nem forgattam detektívregényt, majd lassan kezdtek visszalopózni olvasmányaim közé a krimik, például Lee Child közvetítésével, aki voltaképpen nem hagyományos krimiket ír, de ennyi a műfajból nekem elég is.

Elvesztem a sci-fiben
Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019. Szerk. Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor. Gabo Kiadó, Budapest, 2019

  Ha Rejtő könyvei a ponyva kategóriájába tartoznak, velük ezt a műfajt is kimerítettem, bár néhány kivétellel az ő könyveit bármikor újra elolvasom. A horrorral viszonylag későn ismerkedtem, a magyar irodalomban még nem volt szalonképes a ponyvásított változata, így a múlt században, 1970 első felében szerb nyelven megjelenő Misterije magazinból tájékozódtam. A mindössze hat számot megélt folyóirat példányait a folyamatos költözködések során elveszítettem. A nagyobb központokban élők és a szerb nyelvre összpontosítók szerint akkortájt nagy fölfutása volt a horrornak a jugoszláv piacon, nemkülönben a tudományos-fantasztikus irodalomnak. Mindeközben Magyarországon inkább a tudományos-fantasztikus irodalom virágzott. Előfizetője voltam a Kuczka Péter szerkesztette legendás Galaktika folyóiratnak, faltam a különböző sorozatokban, főként a Kozmosz Fantasztikus Könyvek közt megjelent regényeket, folyamatosan olvastam a szerb Sirius folyóiratot meg az X – 100 sorozat sci-fi-darabjait. Aztán beállt a hosszú-hosszú szünet, ez a téma is kiesett az érdeklődési körömből.

  Egyéb irodalmi témákkal kapcsolatosan ejtettem el a gondolatot az Előretolt Helyőrség vajdasági kiadásának egyik gondozója előtt, hogy pihenés- és tájékozódásképpen szívesen olvasnék már egy kis sci-fit, de arra nem tudtam válaszolni, hogy mi lenne a keresett olvasnivaló. Másnapra megálmodtam, hogy konkrét regény helyett inkább antológiára lenne szükségem az újbóli tájékozódáshoz. Ki is választottam egyet, amely az utóbbi két évtized során angol nyelven megjelent tudományos-fantasztikus elbeszélések és kisregények válogatásának első kötete, majd egy másikat, amely pedig a 2019-es esztendő magyar science fiction és fantasynovelláinak gyűjteménye.

  Alig egy hétre rá nyakamban zúdult a közel 1300 oldal tömény képzelet. Ekkor nyomatékosodott bennem, hogy végérvényesen eltévedtem a műfajban. Előbb a magyar szerzők antológiáját lapoztam föl. Számítottam rá, hogy senkit sem ismerek a mezőnyből, de reménykedtem is kissé, hátha mégis. Bizony nem, még a szerkesztők neve sem mondott számomra semmit. Hiába, be kell ismernem, régen hajóztam már ezeken a vizeken. Aztán az angol válogatást vettem sorra, némileg nagyobb reményekkel. Bizony, abban sem szerepelt egyetlen, számomra ismert szerző neve sem. Nem tudom, mit képzelhettem, talán azt, hogy még mindig úgy működik a világ, hogy egy-egy világsiker magyar fordítására időtlen időkig kell várni. Pedig tudom, a fontos regények fordítása már az eredetinek a megjelenésével szinte azonos időben a boltokba kerül.

  El is szontyolodtam egy pillanatra: mit is keresek tájékozatlanul, iránytű hiányában a science fiction, a tudományos fantasztikum világában?! Aztán megnyugodtam: hát a fantasztikumot, a spekulatív irodalmat, vagyis a mindig újként ható történeteket, nem pedig az ismerősen csengő neveket!

  Gardner Dozois sci-fi-szerző szerkesztőként vált igazán közismertté, bár erről a Wikipédia magyar oldalain szó sem esik. Harmincöt éven át minden esztendőben elkészítette Az év legjobb science fiction novellái című válogatást, 1984-től 2017-ig hatszáznál több novellát közölt újra ezekben a válogatásokban a világ minden tájáról, amelyeket magazinokban, antológiákban, kisregényekben, szerzői kötetekben és az interneten fedezett föl. A válogatás során természetesen segítői is voltak. A 35 év antológiáiból 2005-ben és 2007-ben A legjobbak legjobbjai I–II. címmel jelentetett meg válogatást, majd a mostani kötetet a 2003 és 2017 közötti gyűjteményekből állította össze. Gazdag szerzői és szinte áttekinthetetlen szerkesztői tevékenységének teljesen hétköznapi vérmérgezés vetett véget 2018-ban.

  Tény, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom 1984-es állapota a fiatal olvasó számára olyan távolinak tűnhet, mint egy marsi kolónia, noha már a XIX. században is született ma is élvezhető spekulatív irodalmi alkotás, gondoljunk csak Verne Gyula regényeire. A jövőbe, a Földön kívülre kivetített történetek népszerűsége a XX. században növekedett a természet- és társadalomtudományok eredményeinek széles körű megismerése arányában, és ez a népszerűség mindmáig töretlen. Ezért sokat segít, ha egy tehetséges szerkesztő kézen fogja az olvasót, és elkalauzolja a sci-fi-történetek erdejében.

  Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019 kötet mindenképpen Gardner 35 éven át futó vállalkozásának mintáját követi, két eltéréssel. A gyűjtemény címében nem szerepel a „legjobb” minősítés, ott van viszont a fantasy irányzat elnevezése. Az angolszász irodalom külön kezeli a sci-fit és a fantasyt, amit helyeslek, hiszen eltérő stílusjegyeket mutató irányzatokról van szó, noha mindkettő a fantasztikus irodalom körébe tartozik. A kötet szerkesztői fölismerték, hogy a rövid elbeszélő forma újra egyre népszerűbb, valamint, hogy a két zsáner számára éppen a novellaforma ad terepet elbeszélői tehetségek kipróbálására, egyben a magyar fantasztikus irodalom sokszínűségének bemutatására.

  Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztők úgy látják, hogy a magyar fantasztikus novellának még nincsen akkora piaca, hogy szemlézni lehetne, ezért az előző, 2018-as gyűjteményhez már ismert szerzőket kértek föl, a kötet másik felét a meghirdetett pályázatra jelentkezők írásaiból válogatták. A 2019-es gyűjtemény már kizárólag a jeligés pályázatra beküldött 300 novellából közöl válogatást.

  A gyűjtemény azt mutatja, hogy a fantasy népszerűbb a hagyományos sci-finél, ez utóbbin belül pedig a horrorisztikus történetek és az azokra hajazó weird (hátborzongató, természetfeletti) alzsáner nyer egyre nagyobb teret, ugyanakkor jelen van az urban fantasy meg a dark fantasy is. Ezeknek a szövegeknek a szociális érzékenysége erős hangsúlyokat nyer, megjelennek bennük a társadalom peremére sodródottak, a lecsúszottak, drogosok, hajléktalanok, a hétköznapok szürkeségébe merevedettek. Persze akadnak klasszikus szereplők is: vámpírok, vérfarkasok, génmanipulált emberek, szörnyek, sőt örvendetes módon megjelennek bennük a magyar mese- és mondavilág elemei is.

  A legendákat megelevenítő vagy éppen kitaláló fantasyirodalom nem a kedvencem, még Stephen King A Setét Torony nyolcrészes regénysorozatát is letettem az első kötet derekán, ami esetemben nagy szó, hiszen King az egyik kedvencem, J. R. R. Tolkien, J. K. Rowling, G. R. R. Martin munkáit pedig már kézbe sem vettem.

  És akkor itt megállunk. A sci-fi és a fantasy színesen burjánzó világát szemléltető antológiákról nem írok két flekknél többet. Különben ki kellene emelnem néhány novellát, ám ez végső soron nem egy „best of the best” könyvismertető. Akit érdekel a téma, egy ideig ellesz ezzel a két gyűjteménnyel. Mindkét antológiának külön hozadéka, hogy a szerkesztők röviden ismertetik, méltatják a szerzőket, vagyis nem hagyják magukra az olvasót a képzelet által kitágított világban.

 

 

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...