Az azeri próza zamata

Az azeri próza zamata

Ebdürrehim Bey Haqverdiyev: A hegy tetején. Fordította: Kenessey Mária. Napkút Kiadó, Budapest, 2020

 

A Napkút Kiadó missziójának tekinti a világirodalom közvetítését a magyar olvasók felé. Nem a fősodorhoz tartozó szerzők műveit, hanem azokét, akiket nem kapott fel a világ, noha hitelesek, és írásaikkal közvetítik a hely szellemét. Én megtaláltam az egzotikumot a német, osztrák, olasz, román, török írók munkáiban is, noha ők itt élnek a szomszédban. Amikor szemben találtam magam az azerbajdzsáni Ebdürrehim Bey Haqverdiyev prózaválogatásának fordításával, nyomban tudtam, hogy el kell olvasnom. Három dolog is ösztönzött erre a cselekedetre. Folyamatosan olvasom Káich Katalin szellemdús, helytörténeti ismeretekkel és tapasztalatokkal felvértezett úti beszámolóit, amelyekből sok mindent megtudtam Azerbajdzsánról, Grúziáról, Örményországról. Másfelől megkapott a közelmúltban a Magyar Művészeti Akadémia Illyés Gyula-díjával kitüntetett Szávai Géza gondolata, miszerint a földgolyó gömbölyű, ezért nem jelölhető ki a középpontja, csupán spekulatív úton. Ez a gömbölyűség eltörli a centrum és a periféria különbözőségét, az írás-olvasás révén bejárhatjuk és be is lakhatjuk a teljes világot. Harmadsorra pedig mindig is érdekelt az iszlám irodalom fennköltsége, lobogó érzelmi lendülete, nagyszerű túlzásai.

  Ezeket a mohamedán költészeti jegyeket kerestem Ebdürrehim Bey Haqverdiyev prózájában, ám nem ezt találtam.

  De ki is ez a számomra megjegyezhetetlen nevű szerző?

  A választ Vilayat Guliyev, az Azerbajdzsáni Köztársaság Magyarországra akkreditált nagykövete adja meg a fordításkötet elején. Írónk 1870-ben született, orosz nyelven tanult, útépítő mérnökké vált, közben tanulmányozta a keleti nyelveket, a drámairodalmat és a zenét. Első drámája 1899-ben jelent meg Szentpéterváron, ő vezényelte az iszlám világ első operáját 1908-ban. A független Azerbajdzsáni Köztársaság kikiáltását követően állami szolgálatot látott el, parlamenti képviselője volt a Grúziában élő azerbajdzsániaknak, nagykövet Örményországban és a Hegyi Népek Köztársaságában. Anyanyelve mellett beszélt oroszul, perzsául és franciául.

  Az előszót jegyző magyarországi nagykövet őexcellenciája szarkasztikusan jegyzi meg, hogy az író időben elhalálozott, 1933-ban, különben bedarálta volna valamelyik orosz büntetőtábor. Tegyük hozzá, ahogyan ostorozta a maradi, a múltban megrekedt iszlám vezetőket, a muszlim világban sem mosolygott rá szebb jövő.

  Korban tehát el tudjuk helyezni az alkotót, noha a körötte forrongó világról mindössze elképzeléseink lehetnek, odáig terjedők, amennyit a gömbölyű földgolyó egyik pontjáról a hegy tetejéig be lehet látni.

 Ismétlem, az arab és a perzsa irodalomhoz hasonlatos, emelkedett hangvételű, túlstilizált, cikornyás, ornamentális prózára számítottam, ám Haqverdiyev lehet, hogy kissé romantikus, de inkább visszafogott, anekdotikus, hőse a mindennapok kisembere, akinek léttere a kisváros és annak piaca, aki keservesen megküzd családja fenntartásáért. Hol furfangos, hol gyarló, mint az emberek általában bárhol a világon. Vannak köztük szarvasok, ők az iszlám világ haladásra képtelen képviselői, akik az elbeszélésekben ironikus megjelenítést nyernek. A bevezető szöveg ismeretének hiányában igencsak elbizonytalanodnánk a szövegekben a kétlábú szarvasok megjelenése során. A vékonyka elbeszélésfüzet természetesen nem igazíthat el az iszlám világban, a fordító ad ugyan néhány útmutatót, de előttem például titok maradt, hogy mennyiben változtat a férfiak társadalmi pozícióján a fejük köré tekert turbán színe.

  Azt viszont látom, hogy az ő világukban is jelen van a becsületesség, az irigység, a nyerészkedés, az álnokság, a kapzsiság, aminek még a vallási előírások sem szabhatnak gátat. Az egyik elbeszélés hőse például alagutat ás egy odvas fa alá, ahol éjszakánként fényt gyújt, az isteni látomásnak hírét viszik, majd özönleni kezdenek a zarándokok, velük együtt az adományok és ajándékok. A leleményes ficsúr bevétele messze túlszárnyalja apja becsületesen megkeresett jövedelmét. Máshol egy kereskedő azt tanácsolja a nála fiatalabbaknak, hogy ne ódzkodjanak borral kereskedni, noha tiltja a vallásuk, ám ha kereslet mutatkozik rá, minden mutatkozó jövedelmet meg kell ragadni.

 Van egy ocsmány szokásuk is, szeretnek bolondot csinálni az emberekből. Ez odáig vezet, hogy az ok nélkül zaklatottak elmenekülnek a településekről, vagy bezárkóznak házukba, és soha többé nem lépnek ki a kapun kívülre. A hosszú, ugyanazt a motívumot ismétlő elbeszélés már majdnem elvérzik az unalom mezején, amikor az elbeszélő parányit csavarint a történésen: egy illetőt egy teljesen értelmetlen szó ismétlésével gúnyolnak, mire az a bíróhoz fordul. Más megoldás híján a bíró leveszi róla a jelentés nélküli gúnynevet, és magára irányítja a csúfolódók indulatát. Ekkor derül ki, hogy nem a gúnyolódás tárgya és alanya a fontos az unatkozó közösség számára, hanem hogy legyen egy bolondja a falunak, akit gúnyolhatnak. Egy másik történetben egy asztalon felejtett, újságpapírral letakart szemüveg a galiba okozója, amely hat éven át húzódó szellemi tortúrába torkollott, a szemüveg tulajdonosa azzal ugratta barátját, hogy folytonosan üzengetett neki, hogy adja vissza a véletlenül eltulajdonított okulárét. Itt leshető meg az azeri anekdotikus próza jellegzetessége: minimális cselekmény, hosszan elnyújtott, ugyanazt a témát variáló mese, amelynek, mire a végére érünk, nincs is valódi csattanója.

 Az iszlám városban semmit sem lehet eltitkolni. „Ha valaki otthon este négyszemközt említ valamit a feleségének, reggelre mindenki tudja.” A mindenki tudja annyit jelent, hogy senki sem tudja pontosan, vagyis a közösség kitalál dolgokat. A szóbeszéd az egyszerű nép egyedüli szórakozása. A nép között pedig ugyanúgy vannak becsületesek és becstelenek, jobb vagy rosszabb sorsúak, hatalmas szívűek és fukarok, a természet ügyeiben jártasak és a hit ösvényéről eltévelyedtek, mint bárhol máshol a földgolyón.

  A természet egzotikumából nem jön át semmi a magyar olvasó számára, hiszen az az elbeszélő természetes környezete, ezért nem sokat törődik vele, a szokásvilágról már többet elárul, így ideig-óráig mi is otthon érezzük magunkat a turbános, szakállukat hennával festő férfiak és a lefátyolozott nők közt, ahol egyaránt előfordul a kecskebőr csizma és az ezüstgombos sétapálca. A perpatvarokban még a husáng is. Mintha hurok került volna az idő folytonosságára.

 

 

 

 

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...