„A szobakulcs elveszett”

„A szobakulcs elveszett”

Bartha György: Szemek. Új versek. MERSZ Könyvek 10. Bada Dada Alapítvány, Budapest, 2019. – könyvborító

Bartha György: Szemek. Új versek. MERSZ Könyvek 10. Bada Dada Alapítvány, Budapest, 2019.

Az 1954-ben Újvidéken született Bartha Györgynek eddig három verskötete jelent meg; a Búcsú rossz időben (2011) és az Örökvisszang (2016) címűeket a zentai zEtna Kiadó jelentette meg, a harmadik, a Szemek című pedig a Bada Dada Alapítványnál, a MERSZ Könyvek 10. darabjaként látott napvilágot. A Falcsik Mari szerkesztette könyv illusztrációi Benes József magángyűjteményéből, az Új Symposion és az Alföld folyóiratokból származó grafikáinak fölhasználásával készültek Rőczei György tervezőmunkája nyomán.

  Legnagyobb badarság lenne azon morfondírozni, hogy a költői életmű tekintetében sok-e vagy kevés három (egy, kettő… száz) verskötet. Nem is tesszük fel, sőt elutasítjuk ezt a kérdést!

  A szerző mellett korábbi kiadója, Beszédes István, a Bada Dada Alapítvány vezetője, Lantos László Triceps, Benes József festőművész egyaránt vajdasági, egy szerző és könyve körül ez a térségi hovatartozás/kötődés igencsak nagy töménységűnek tűnik, ami alapján joggal feltételezhetnénk valamiféle „vajdasági jelleget” a versgyűjtemény felől, mondjuk tárgyában, nyelvében, utalásaiban legalább, de a kötet nem erről szól. Bartha György 1992 óta, közel három évtizede Magyarországon él, mostani kötetének alcíme pedig „új versek” – a szülőföld ezekben a költeményekben értelemszerűen csupán a nosztalgia szintjén kaphatna teret, de erről szó sincs, a költő egyetemességében látja, szemléli az őt körülvevő világot.

  Látja. Erre utal a kötet címe, a Szemek. Jelenthetne ezer más dolgot is, hiszen annyi mindent összekapcsol tudatunk a látószervünkkel, ám itt konkrétan a versben megszólaló érzékszervéről van szó, amely földolgozza és továbbítja az elme irányába a vizuális élményeket, amelyek versben képződnek tovább szöveggé. Legegyszerűbb lenne, ha a „látott” élmény „látványként” csapódna ki a versvilágban, de nem ez történik, miként Bartha György költészete esetében érvénytelenek az efféle költészetértelmezési közhelyek. Nála semmi sem úgy működik, ahogy feltételeznénk, a „látvány” ábrázolása elrugaszkodik a leírástól, de nem fordul át valamiféle általánosító, tárgyától elvonatkoztatott tanulságba, költészeti egyetemességbe, bölcselkedő tanulságba. A vizuális, érzékszervi élmény Bartha költészetében verstárggyá minősül át, amely általánosabb az érzékletnél, de nem fordul át kinyilatkoztatásba.

  A versekben gyakran megjelenik a fehér, amely köztudottan nem szín, hanem a szemünk által érzékelt színspektrum összessége, ugyanakkor az alapszínek elegye is fehéret ad, miként a kiegészítő színek keverése is. Önmagában nem létezik, ennek ellenére vannak árnyalatai. A fehérséghez számos képzet társul, kezdve az ártatlanságtól a tisztaságon, az Isten(ek)hez tartozáson, az örömön és boldogságon át egészen a halálig. Költőnk ki is aknázza a fehér (nem)szín ezen mögöttes tartalmait, hol a kételkedő remény („mi jöhet még / ami pusztán fehér”), hol az elmúlás bizonyossága („nemsokára megfagy / a csend fehéren”) megjelenítésére. Később fölbukkan a vörös és a sárga, a vér és a méz színe, majd elburjánzik az újjáéledést hozó zöld, egyértelműen mind a tavasz metaforáiként, hiszen a környezetében tájékozódó, tágasságra nyíló szemek elsőként a természet képeivel találkoznak, azokat szemlélik az évszakok és az időjárás változásainak során. Csakhogy sem a színek vidám tarkasága, sem a természet töretlen élni akarása nem hoz idilli, bukolikus tartalmakat a versekbe, sokkal inkább kiábrándultságot („visszaköszön / a közöny”), rémületet („mint a sikoly csattan / dadogó magány torkodban”) keltenek ezek a látványok. Az „égő zöld” ugyanis az évszakok változásával sárgállni kezd, készül az elmúlásra, amit a költő érzékletes hasonlattal az emberi létre is rávetít: „ahogyan az idő sárgul / a test is megadja magát ahogy / a megfáradt dunsztos gumi / talán egy ismeretlen nő kezének”.

  Aztán meg közeleg a tél, sőt már meg is érkezett, vele együtt az elmúlt idő visszafordíthatatlanságának bizonyossága: „vissza már nem lehet / a szobakulcs elveszett”, a világra dermedt szemek egyre inkább befelé fordulnak, a költő a korábban látottak képeit „aggatja a semmire”, így teremt költészetet a fehér és fekete füvekből, a lányok szemének színéből, a barnából, kékből, zöldből, sárga szegélyű, piros kendőből. Még nem hord ugyan kavicsokat a zsebében, mint a magát folyóba ölő Virginia Woolf, de tudja, hogy a szemlélődés a belső kontemplációban, az önmegismerésben csúcsosodik verstestet öltő poétikává.

  Ennek következtében gyakori a kötetben a lírai én első személyű megszólalása, ugyanakkor a személytelen szólam sem ritka, mindkettő a tudatos kíváncsiság kivetítésének eljárása. A versbeszéd redukált, a strófák és a verssorok egyaránt rövidek, a címek zömmel egyetlen szóból állnak. Bartha versei minimalizmusra, eszköztelenségre törnek, noha képtelenek kicselezni egyes metaforikus fordulatokat („bokája latyakot dagaszt az őrület jegén”) vagy éppen szójátékot, mint a halálomra címűben: „úgy / mint / mások / de / mindig / más ok”.

  Benes József kötetbe válogatott alkotásai nyugtalanító párbeszédben állnak a költő megismerésre nyitottságával, és drámai erővel tükrözik vissza a kontemplatív tapasztalat dermesztő döbbenetét. A kötetet tervező Rőczei György remekül gazdálkodott a rendelkezésére álló illusztrációs anyaggal.

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...