Tabudöntögetés az űrben

Tabudöntögetés az űrben

Brian K. Vaughan: Saga

 

Színes, kegyetlen szerelem, különös lényekkel és a görög mitológiánál is gazdagabb világgal – ezekkel a szavakkal lehetne legjobban jellemezni Brian K. Vaughan jelenleg is futó képregénysorozatát, amely a Saga címet viseli. Mindig érdekes és egyben jogos kérdés az, hogy az irodalmi kánonon belül milyen pozíciót foglal el a gyakran popkulturális utalásokkal teletűzdelt comics. Egyáltalán, szerepel-e a kánonban? Lehet-e komolyan érvelni a Marvel és a DC szuperhősei, a nagy képernyőre kerülő The Walking Dead zombihordái és a futószalagon gyártott japán mangák extrémebbnél extrémebb tartalmai mellett? A világirodalomban s főleg az angol nyelven születő alkotások óriási hálójában egyre többször látni, hogy a kritikusok nem feltétlenül különböztetik meg a nálunk szép- és szórakoztató irodalomként kettéválasztott kategóriákat. Hiszen ki mondja meg, hogy a Trónok harca „csak” egy, a mainstreambe befurakodott fantasy, vagy hogy Dan Brown művei a bravúros fordulatokkal csupán az olvasó számára érdekesek, s önmagukban nem képviselnek értéket? A képregényekkel hasonló a helyzet, mert hiába Scott McCloud zseniális kötetei a műfajról (A képregény felfedezése; A képregény mestersége), a szélesebb réteg még mindig valamiféle gyerekeknek való könnyed olvasmánynak tartja az egyébként a „magaskultúrában” méltán pozíciót igénylő művészeti ágazatot. S tessék, már e sorok írója is önellentmondásba kerül, magaskultúráról beszél, értékítéletet alkotva ezzel.

  A Sagára a véletlen folytán találtam rá. Míg korábban a kortárs irodalom bugyraiból a romantikus olvasmányok közé menekültem kikapcsolódó agytornaként, addig ezúttal – hasonló indíttatásból – a képregények jelentették a kiutat. Mivel a mozi világában a szuperhősök kerültek rivaldafénybe, semmiképpen sem szerettem volna ugyanazokat a történeteket átélni papíron is, így alternatívákat kerestem. Brian K. Vaughan neve ismerősen csengett. Az Y: The Last Man és az Ex Machina is kiváló olvasmánynak bizonyult, s mivel a Saga borítója azonnal beszippantott, részese lettem a képregény különös atmoszférájának. Az első szám fedőlapján egy szárnyas nő éppen gyereket szoptat, másik kezében pisztollyal, miközben egy szarvakkal ábrázolt férfi öleli át, oldalán szamurájkarddal. Elég nagy őrültségnek tűnik, de figyelemfelkeltésre kiváló. A Saga valójában pontosan olyan, mint amilyen ez a nyitókép: szeretettel átitatott, piszkosul fantáziadús és képileg gazdag. A történet a deus ex machinák deus ex machinájával kezdődik, a befogadó egy szülés kellős közepébe csöppen, amelyet Fiona Staples illusztrátor bántóan naturális módon rajzolt meg. A finomkodás egyáltalán nem jellemző a sztorira, sem írói, sem grafikai szinten. A főszereplők, Marko és Alana két különböző néphez tartoznak, amelyek folyamatosan harcban állnak egymással, az ő viszonyuk szentségtörésnek számít, gyermekük, Hazel születésével pedig mindannyian veszélybe kerülnek. A kaland az egész univerzumot átszeli, valódi űroperát teremtve, melynek során tévéfejű robotokkal, nyolclábú, sokszemű rovarokkal és beszélő pingvinekkel találkozunk. Az extravagáns külső azonban bőséges belső tartalommal rendelkezik. Az erotikával, trágársággal és véres erőszakkal átszőtt szüzsé folyamatosan tabukat döntöget, miközben parabolairodalomként egyszerre szól a(z emberi) kapcsolatokról és az aktuálpolitikáról, nemegyszer görbe tükröt és fityiszt mutatva a társadalomnak. Vaughan a képregény 2012-es indulásakor kijelentette, hogy alkotásából nem lesz sem sorozat, sem film, így a kreativitásának senki és semmi sem szabhat határt. A Saga minden kötetében él a cliffhanger, azaz a függőben maradó cselekmény fegyverével. A tavaly szeptemberben megjelent utolsó szám utolsó képkockája egyszerre letargikus és iszonyatosan dühítő, olyasvalami, amitől az olvasó a falat kaparja. Egészen a következő számig.

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...