Nagypénteken nem illik kertészkedni

Nagypénteken nem illik kertészkedni

Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni. Scolar, 2019 – könyvborító

Czakó Zsófia: Nagypénteken nem illik kertészkedni. Scolar, 2019

Plasztikus és elegáns – ezt szűrtem le elsőként a könyv elolvasása után. A szerző első regénye, mégis érett és kiforrott a szerkesztésmódja, keretes. Több idősíkot alkalmaz. A múltbeli, iskoláról és nagyszülőkről szóló szál olvastán az jutott eszembe, hogy felnőtt egy olyan írónemzedék, amelynek a Dallas sorozat a hívószó, a madeleine sütemény, és középiskolai éveit egyházi iskolában töltötte. Az elbeszélő szerethető nagyapjának alakját is szinte magam előtt látom olvasás közben, ahogy unokáját Magyar Fórum újságért küldi, felpakol a Trabantba, vagy jogosan szidja a kommunistákat. „Vasárnap reggelente, míg mi a mamával bundás kenyeret reggeliztünk, papa a cipőjét fényesítette, majd újságot olvasott. Az újságot én vásároltam meg, ez volt az én ajándékom számára, a fontos küldetésem, hogy elhozzam neki a Magyar Fórumot az újságárustól. Kaptam pénzt, pontosan annyit, amennyibe az újság került, felvettem a cipőmet, és elindultam a Tulipán virágüzlet előtti újságosbódé felé. Veszélytelen út volt” – olvashatjuk a főhősnő szavait.

  A jelen ábrázolását ironikus hangvétel szövi át, és annak ellenére, hogy az elbeszélés keretes, mégis napokig töprengtem azon, hogyan alakul a szereplő sorsa. Szerencsére a kérdés nyitva marad. A jelenben az elbeszélő Milánóban, a dóm konténerkasszájában dolgozik, jegyeket értékesít. Egy olasz férfiba szerelmes, így került ki. Az elbeszélő nemzedéke számára a határátlépés már nem gyomorgörccsel teli, hanem egy izgalmas kaland kezdete, amelynek simán lehet az a vége, hogy nincs hazatérés, itt élned-halnod kell érzés, sem a vágy, hogy testünk majd e földbe süpped el. Nekem, a „Ratkó-unokának”, furcsa ez, és kicsit nehéz azonosulni vele, hogy nincs már hazavágyódás, a messze tornyok látogatása után. Az elbeszélő szabadságot a konténerben, a jegyárusításban lel. Olasz szerelme mintapasi, aki szívesen néz várost az elbeszélő anyukájával, boldogan szelfizik vele. Mindenki el van ájulva tőle, csak maga az elbeszélő nem, aki úgy érzi, túlkontrollálja, akárcsak olasz szerelmének a nagynénje. Rosaria néni ott van, és segít, még akkor is, ha terhes ez a segítségnyújtás: „Rosaria néni egyszer még a szexről is beszélt velem, elmondta, mennyire fontos csinálni, és gyakran csinálni, és ahogy magyarázott, már egészen biztos voltam abban, hogy Rosaria néni a második emeleten lyukat fúrt a lakása padlóján, aztán valami nem túl átlátszó indokkal becsöngetett az alatta lakóhoz fenyőmagért vagy fagyicsináló gépért, amit picit nehezebb előhalászni a sufniból, de minden rendes olasz háztartásban megtalálható, és akkor Rosaria néni, amíg az első emeleti szomszéd a sufniban keresgélt, nála is fúrt egy lukat a parkettába, hogy belásson hozzánk a hálószobába, ahol nekem az olasz barátommal fontos dolgokat kell csinálnom, lehetőleg gyakran. A barátom nagyon örült Rosaria néni biztonságot jelentő közelségének, hogy segít, ha bármire szükségünk van, és Rosaria néni tényleg mindig mindenben segített, még a hajamat is megcsinálta, tojást, lisztet adott kölcsön vagy ajándékba, amit könnyedén megvásárolhattunk volna a szemközti boltban is, de a barátom szeretett Rosaria nénihez fordulni, ha valamiben hiányt szenvedtünk, így aztán nem szenvedtünk hiányt semmiben, különösen Rosaria néniben nem.”

  Érdekes ez az olasz miliő, ez már nem a digók világa. Ugyanis a szocialista időszak Magyarországának egy egyedi társadalmi jelensége húzódik meg: a digózás. Digóknak ebben az időben a jól öltözött olasz turistákat nevezték, digózásnak pedig azt a jelenséget, hogy a magyar lányok udvaroltattak maguknak az olasz fiúkkal, sőt szívesen kapcsolatba is bonyolódtak velük, akár egy külföldi házasságkötés reményében. Az olasz fiatalemberek szimbolikusan jelenítették meg azt a világot, amelyre a magyar lányok ekkoriban vágyakozhattak: a külföldet, a jólétet, a fényt és csillogást. Egy olyan időszakban, amikor korlátozva volt az állampolgárok számára a külföldi utazás, különösen vonzó lehetett egy olasz vőlegény. Szomjas György 1970-es Nászutak című dokumentumfilmjében a kevésbé fényes valóság is megjelenik: kevés kapcsolatból lett házasság, és bizony gyakran kiderült, hogy az olasz vőlegény elmaradott olaszországi vidékről származott, ahol mondjuk villamoskalauzként kereste a kenyerét, szóval a külföldi élet sem volt fenékig tejfel.

  A határok tehát megnyíltak, és már nincs szükségünk a digózásra sem ahhoz, hogy külföldön éljünk. Az elbeszélő rutinmunkát végez, és talán pont ez adja mindennapjaiban a szabadságot. Nincs felelősség, nincs stressz, csak a monotónia. Persze idegesítő ügyfelek akadnak, sőt felbukkan egy volt osztálytárs is, valamint egy nyugdíjas magyar turistacsoport, esendően és mégis szerethetően. Az ő ábrázolásmódjukban benne van egész kelet-európai létünk esszenciája, szerencsétlenségeink, nehéz történelmi örökségeink és mégis szeretnivalóságunk. De nem ez lesz az oka annak, hogy a leendő nagymama által áhított olasz unoka esetén arra tippelnék, hogy nem fog megszületni.

  „Hosszú sorok kígyóznak a milánói dóm konténerkasszájánál. Odabent főhősünk jegyeket értékesít. Jól fizető állást hagyott ott ezért a munkáért, és hosszú ideje először érzi szabadnak magát. Két éve költözött Olaszországba csodálatos barátjához, de úgy érzi, sem őt, sem Olaszországot, sem olasz jövőjének gondolatát nem bírja elviselni többé. Miközben felvonul előtte a világ turistacsordája, és a napok az olasz család fullasztó atmoszférájában vánszorognak, ő már hazatérését tervezgeti, és gondolatban bejárja gyermekkorának helyszíneit, a kisvárosi katolikus iskola folyosóin szaladgál, temetőket látogat a családdal Mindenszentek napján osztálykirándulásra utazik a fővárosba, az apja sörözőjének kertjében üldögél, elsőáldozásra, körmenetre, érettségi találkozóra készül, és a mise végét várja a nagyapja oldalán, amikor Gábor atya így szólt: a szentmise véget ért, menjetek békével. Ők pedig azt felelték: az Istennek legyen hála” – a gyermek- és ifjúkor, amely elveszett, de az elbeszélő emlékeiben mégis eleven él. Érdemes Czakó Zsófia kötetének világával mélyebben is megismerkednünk. Mert ismerős, és mégsem az.

Czini Zoltán

Fehérség a fekete sötétségben

Jon Fosse: Fehérség. Budapest, Kalligram, 2024 Jon Fosse Fehérség című művének magyar nyelvű kiadására nem kellett sokat várnunk. Az eredeti, norvég nyelvű kiadás...

Czini Zoltán

Fehérség a fekete sötétségben

Jon Fosse: Fehérség. Budapest, Kalligram, 2024 Jon Fosse Fehérség című művének magyar nyelvű kiadására nem kellett sokat várnunk. Az eredeti, norvég nyelvű kiadás...

Fekete J. József

Mi lehet Isten célja?

A tudomány bizonyítja Isten létét? Robert J. Sawyer: Kifürkészhetetlen. Fordította Bagi Gábor. Metropolis Media Group Kft., Budapest, 2014 Az ateistákon kívül az emberiség...

Fekete J. József

Mi lehet Isten célja?

A tudomány bizonyítja Isten létét? Robert J. Sawyer: Kifürkészhetetlen. Fordította Bagi Gábor. Metropolis Media Group Kft., Budapest, 2014 Az ateistákon kívül az emberiség...

Jódal Rózsa

Amikor kalászba szökken a búzavetés

Sándor Zoltán Apátlanok. Novelláskötet. zEtna, Zenta, 2023 Sándor Zoltán 1973-ban Nagybecskereken született, Szabadkán élő vajdasági magyar író,...

Jódal Rózsa

Amikor kalászba szökken a búzavetés

Sándor Zoltán Apátlanok. Novelláskötet. zEtna, Zenta, 2023 Sándor Zoltán 1973-ban Nagybecskereken született, Szabadkán élő vajdasági magyar író,...

Milivoj Nenin

Várady Tibor kitérői

Várady Tibor: Népellenes mosoly; Protivnarodni osmeh. Magyarról szerb nyelvre fordította Vickó Árpád. Akademska knjiga, Novi Sad, 2021 Írásom legvégén, az utolsó...

Milivoj Nenin

Várady Tibor kitérői

Várady Tibor: Népellenes mosoly; Protivnarodni osmeh. Magyarról szerb nyelvre fordította Vickó Árpád. Akademska knjiga, Novi Sad, 2021 Írásom legvégén, az utolsó...

Kovács Jolánka

A fény kint rekedt

Halmosi Sándor: Tantra és hőszivattyú. A mélyalkalmazkodás napi csodái. Gondolat Kiadó, Budapest, 2023   Aki ismeri Halmosi Sándor versesköteteit, A démonokkal...

Kovács Jolánka

A fény kint rekedt

Halmosi Sándor: Tantra és hőszivattyú. A mélyalkalmazkodás napi csodái. Gondolat Kiadó, Budapest, 2023   Aki ismeri Halmosi Sándor versesköteteit, A démonokkal...

Antalovics Péter

Lordanya képzelete

Bicskei Gabriella: Lordanya képpel. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2023 Hol húzódik a hármas határ alkotó, mű és befogadó között? Bicskei Gabriella regénye...

Antalovics Péter

Lordanya képzelete

Bicskei Gabriella: Lordanya képpel. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2023 Hol húzódik a hármas határ alkotó, mű és befogadó között? Bicskei Gabriella regénye...

Fekete J. József

Lélekgyilkosság

Arnaldur Indriðason: Kihantolt bűnök. Fordította Tótfalusi István. Animus Kiadó, Budapest, 2007 Lapunk hasábjain már ismertettem az izlandi szerző Hidegzóna című,...

Fekete J. József

Lélekgyilkosság

Arnaldur Indriðason: Kihantolt bűnök. Fordította Tótfalusi István. Animus Kiadó, Budapest, 2007 Lapunk hasábjain már ismertettem az izlandi szerző Hidegzóna című,...

Czini Zoltán

A 13-as szám bűvöletében

Jon McGregor: A 13-as tározó. Magvető Kiadó, Budapest, 2022 Jon McGregor regényének kerettörténetét egy tizenhárom éves lány eltűnése képezi. A gyakran Beckynek...

Czini Zoltán

A 13-as szám bűvöletében

Jon McGregor: A 13-as tározó. Magvető Kiadó, Budapest, 2022 Jon McGregor regényének kerettörténetét egy tizenhárom éves lány eltűnése képezi. A gyakran Beckynek...

Bordás Győző

Petőfi a szerbeknél

Vladislava Polit: Petőfi a szerbeknél – Петефи код Срба. Матица српска, VM4K, Szekeres...

Bordás Győző

Petőfi a szerbeknél

Vladislava Polit: Petőfi a szerbeknél – Петефи код Срба. Матица српска, VM4K, Szekeres...

Fekete J. József

Hidegzóna

Arnaldur Indriðason: Hidegzóna. Fordította Torma Péter. Animus Kiadó, Budapest, 2010   Izlandon egy földrengés következtében kiapadó tóban egy csontvázra bukkannak, a...

Fekete J. József

Hidegzóna

Arnaldur Indriðason: Hidegzóna. Fordította Torma Péter. Animus Kiadó, Budapest, 2010   Izlandon egy földrengés következtében kiapadó tóban egy csontvázra bukkannak, a...