Czékus Géza – Tóth Tamás: Szabadkai és palicsi temetőkben nyugvó jeles, nevezetes személyek sírhelye, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2018.
A vajdasági magyar helytörténeti és néprajzi kutatások között rangos hely illeti meg az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokások, történések algoritmusát s benne a népi vallásosság részterületét, lett légyen szó akár a folklórkutatásokról, akár a társadalomnéprajzi vizsgálódásokról, illetve a tárgyi néprajz feltárásáról. Ennek bizonyítékát a vajdasági néprajzi bibliográfiában láthatjuk – amelynek készítése, sajnos, egy idő után megszakadt, pedig tájékozódásul sokan használtuk –, hogy a térkutatás is helyet kapott vizsgálódásainkban. Méghozzá az a tér, ahol a laikus szakralitás, azaz a néplélek látható dolgai jelennek meg. Így születtek monográfiák egy-egy település akár identitást is jelölő emlékeiről: kálváriákról, szobrokról, út menti keresztekről, akár a templomokban látható, a liturgia szerves részeként nem szereplő tárgyegyüttesekről: szoborcsoportokról, betlehemekről, illetve külön a temetőkről. Az ilyen feltárást 1990-től sokban segítette a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Kiss Lajos Néprajzi Szakosztálya, illetve a később önállóvá lett Kiss Lajos Néprajzi Társaság tevékenysége: a népivallásosság-kutatás, -konferenciasorozat, melynek anyaga szinte sorra meg is jelent. A munka pedig folytatódott, és nem csak a társaság tagjai részéről. Ilyen feltáró munkát végez a ma már nyugalmazott professzor, dr. Czékus Géza is, a biológus és antropológus, az Újvidéki Egyetem szabadkai Tanítóképző Karának tanára, aki a maga szaktudományát művelve figyelmet fordított a Szabadka és környéke, illetve az egész Vajdaság területén megjelenő népi és urbánus szakralitás bizonyos részegységeire is. És nemcsak azokra, hanem a helytörténet, a településnéprajz, a művelődés- és művészettörténet, de még az ipartörténet szempontjából is fontos mozzanatokra.
Czékus Géza korábban a temetők egy különös aspektusát, a síremlékeken megjelenő feliratokat, sokszor folklóralkotásokat vette szemügyre Szabadka legnagyobb temetőjében, a Bajai temetőben. Tudós kutatóként és ismert lokálpatriótaként nem először és nem csak ő szól ilyen jelenség(ek)ről, de dicséretére legyen mondva, olyan szemszögből irányítja a figyelmet a Bajai temetőre, amilyenből ilyen részletesen a Vajdaságban temetőt még nem vizsgáltak. A Legyetek szószólóink az égben! A szabadkai Bajai temető sírfeliratai című, 2008-ban megjelent könyvének anyagát hosszú évek során gyűjtötte, jegyzetelte, s tette mindezt abbéli aggodalmában, hogy a múló idő és a kihunyó kegyelet jó ideje enyészi már e temető sírfeliratait, mondhatnánk, túlvilágra küldött üzeneteit. E könyvének folytatása a napokban a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában megjelent Szabadkai és palicsi temetőkben nyugvó jeles, nevezetes személyek sírhelye (2018) című fotódokumentum-monográfiája, amelyben ismét csak a lakhelyéül választott város és környéke temetőit mutatja be a korszerű technikai-informatikai eszközök segítségével és társával, Tóth Tamás szegedi történésszel, ismert temetőkutatóval.
Helytörténeti, művelődéstörténeti fényképeivel néprajzi vonatkozásokat is tartalmazó útikönyve lesz ez a szabadkaiaknak, illetve a máshonnan érkező érdeklődőknek. Fontos és megbízható, pontos művelődéstörténeti munka ez a szép könyv, benne mindazok síremlékének fényképe, precíz tájékozódási koordinátái: temetőparcellának, sírsornak, sírhelynek a modern GPS-jelölésével, akik Szabadkán éltek, alkottak, s itt lettek eltemetve. Tehát nem minden neves szabadkai származású személy sírhelyét dokumentálják a szerzők, csak azokét, akik itt vagy a palicsi temetőben nyugszanak. Fontos pedagógiai, orvostörténeti, egyháztörténeti, művészettörténeti (színművészet, irodalom, képzőművészet, filmművészet, zeneművészet, szobrászat), politikatörténeti, publicisztikai, sporttörténeti, hadtörténeti és még sorolhatnánk, mely szakterület, tudományterület nagyságainak nyughelyét találta meg a szerzőpáros, akikről eddig lehet, hogy sokat tudtunk, de az is lehet, hogy szinte alig valamit, avagy tudtunk, de nem ismertük nyughelyüket, ahová esetleg kegyeletből, tiszteletből, emlékezésből elzarándokolhattunk volna, illetve néhanapján, például jeles évfordulóikon felkereshetnénk sírjukat. Műemlékvédelmi intézményünk figyelmébe is ajánljuk e kiadványt, hátha talál olyan a város történetében fontos alkotást, amelyet megvédeni érdemes. Ilyen például a könyv címoldalán látható Gaál Ferenc zeneszerző (elhunyt 1906-ban) szecessziós síremléke, ugyanis mostanában a síremlékek majdnem mind uniformizálódnak, hasonló anyagból és hasonló méretben készülnek. Mintha csak a múlt századelő idején járnánk, amikor csak egy kőfaragó műhelye volt Szabadkának, s szinte mindenki ott rendelt síremléket. Rólunk szóló kordokumentum is ez a könyv, hiszen a síremlékek állapota, karbantartása odafigyelés, kegyelet dolga, a kisajátítás, azaz az újraeladás pedig éppúgy sajátja a szabadkai temetőknek is, mint a többi városénak, lett légyen szó akár olyan ismert íróról is, mint Csáth Géza vagy Zomborban Mály József festőművész. És még örülhetünk, ha valamely síremlék, sírkápolna új gazdát kap, mint például a legnevesebb szabadkai família, a Vojnich család kápolnája, amelyet az itteni ferences barátok választottak örök nyughelyükül, megmentve így a múló idő rongálásától.
A Vajdaság templomaiban karácsony idején megjelenő betlehemi szoborcsoport, installáció ugyancsak megragadta Czékus Géza figyelmét, és a 46 kérdést tartalmazó kérdőíves kutatásainak eredményeként a 140 bácskai templom vagy imaház közül 111-ből közöl adatot és fényképet A Szabadkai Egyházmegye templomi betlehemei című, 2013-ban megjelent monográfiájában. Ez a könyve is hiánypótló mű akár a bácskai templomokról szóló irodalomban, akár az itteni néprajzi szakirodalomban.
Az új könyv végén a könnyebb tájékozódás céljából a szerzők megadják a jeles személyek adattárát, a síremlékek pontos helyét, temetőtérképekkel a parcellák helyét, számát.
Dr. Czékus Géza figyelmes és pontos megfigyelései, részletező dokumentáló munkája nemcsak a dendrológia vagy a néprajz, de a helytörténet kutatóinak is szép példaként szolgálhat. Tóth Tamással készített új könyve a figyelemfelkeltés, az odafigyelés műve, s ezenfelül: a lelkiismeretünkhöz is szól.