Csupasz szőlőkertek vidékén, az új termés reményében

Csupasz szőlőkertek vidékén, az új termés reményében

Bennem a többi. A KMI 12 program szerzőinek 2021. évi antológiája. Petőfi Kulturális Ügynökség, Budapest, 2021. – könyvborító

 

Bennem a többi. A KMI 12 program szerzőinek 2021. évi antológiája. Petőfi Kulturális Ügynökség, Budapest, 2021.

 

Tizenketten szegődtek hírvivőnek, hogy elmondják az embereknek: Jézus megfeszíttetett. Nemcsak ott, az Olajfák hegyén, hanem a minap, alkonyatkor a pannon otthonok kertjei alatt is. Halála pillanatában fölénk nőtt a történelem. Jönnek ők tizenketten, s velük vannak a tájak, az elődök, az emlékek, a megörökölt félelmek. Van, aki megnevezi őket, van, aki menekülne tőlük, és akad olyan is, aki a két tenyere közé zárja az arcukat, és fölsóhajt: „Mondanám, vedd el tőlem ⁄ ezt a poharat […] ittam azután túl sokat ̸ örökölt bánatból.” (Iancu Laura: Amikor imádkozom) Ők azért lettek kiválasztottak, hogy okulásunkra elmondják a maguk történetét, megmutassák az örökségüket.

  A Bennem a többi – A KMI 12 program szerzőinek 2021. évi antológiájának (2021) szerzői ők, akik a kötetben megszólítják az olvasót. Valamennyien a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatóságának (KMI) meghívottjai, s a küldetésük lényege, hogy elbeszéléseikkel és verseikkel a kortárs magyar szépirodalmat eljuttassák a Kárpát-medence minden elérhető szegletébe, hogy műveiket a magyar olvasóközönség minél szélesebb körben megismerhesse, ezáltal az érdeklődők „az eddigieknél jóval gazdagabb képet kapjanak a napjainkban születő literatúránkról”. A Kárpát-medence magyar irodalmára összpontosító KMI 12 program e törekvések egyik legújabb kísérlete. „Mindezen célkitűzéseinknek fontos eszköze most először megjelenő, egy új sorozat nyitányának szánt antológiánk” – olvasom a kötet fülszövegében. Ennek megfelelően nyolc szakmailag már elismert alkotó és négy most induló fiatal tehetség mutatkozott be az olvasóknak. A kötet Bennem a többi című nyitóverse, az antológia kilenc költőjének a 2021. évi költészetnapra közösen írt ars poeticája szerint: „a lényeg elszakad… Nagy mondatok helyén egy újabb vaslakat”. A forma ismert – mondják ők –, miközben költészetüket kitölti a sejtelem. Az örökség, mindannyiuk öröksége talán annyi, amennyit Zsille Gábor Fehérség című versében megmutatott: „Ó, fehér, fehér, fehér. Fehér parasztingek ⁄ a szekrényben, vállfára akasztva, sorban, ⁄ némán dagadó vitorlák villanyoltás után.”

  A kötet szerkesztőjének elhatározása szerint a gyűjteményben szereplő írók és költők a teljes Kárpát-medence, a teljes magyar nyelvterület irodalmát igyekeztek bemutatni; az anyaországon kívül székelyföldi és kárpátaljai szerzőket ugyanúgy találunk a soraikban, mint a Vajdaságból és a Csángóföldről hírt hozó alkotókat. Iancu Laura Párhuzamok című versében a Hidegség vidékén járva úgy érezte:

Vendég vagyok itt én is,

akár a két fenyveserdő között

a köd.

Fölmarkol az este,

a szívemet hallgatja,

miközben elnézem, ahogy

a zavaros Maros

társát siratja.

  A kárpátaljai Marcsák Gergely Fekete-Tisza című versében az elveszettség hasonló életérzése kapott hangot, amikor így figyelmeztetett: Ne tartsatok hát gyászmisét, ⁄ ⁄ mert élünk. És ahol az úton ⁄ a két folyónak násza vár, ⁄ a Mármaros engem s a húgom ⁄ sziklái börtönébe zár.” Az ómorovicai születésű Majoros Sándor Apámmal az ócskapiacon című elbeszélésében döbbenten tapasztalta: az ismeretlen tömegben apja már nem követi őt. „Apám egyik pillanatról a másikra megszűnt létezni.” Elveszett. S immár a kétségbeesés súlyát cipelve úgy látta: „A nap végiggurult a bácskai határt az égtől elválasztó irdatlan kés pengéjén, és megtalálta azt a csorbulatot, ahonnét ledöccenhetett az éjszakába. […] A tavaszi éjszakába fulladó piactéren, már csak a végtelen űr és a kilátástalanság mutogatta magát.” Az idők is az elveszettség érzését ültették a lelkekbe: 1986-ot írtunk akkoriban – emelte ki Majoros. „Túl vagyunk egy népfölkelést remélő usztasa terrorakción, egy koszovói albán fölkelésen.” Írótársát, Marcsák Gergelyt ugyanakkor dédnagyapja „Galíciában sebzett lelke” kísérti meg, A vonatokról című versében így emlékezett a közössége múltbeli tragédiájára:

Egyes járatokról hallgat a menetrend.

Éjszaka jönnek a Beszkidek felől,

ahol monarchiás, szűk alagutakra

a Keleti-Kárpátok fenyvese dől.

Itt várják őket, kik már élni nem szeretnek,

és útra kelnek, mint az őseik.

a Latorca-hídon elvesznek a ködben,

s Csapra már csak a mozdony érkezik.

  Ezek a történetek élnek bennünk és velünk a magyar Kárpát-medencében. S akik elmentek, akik elhagyták otthonaik biztonságát, az idegen földön a kirekesztettséggel, a kiközösítettséggel találkoztak. Bene Zoltán Kacsázás című elbeszélésében az idegen földön az első találkozás és a bemutatkozás pillanatának döbbenetét fogalmazta meg: „ezek az emberek teljesen elveszítették a kapcsolatot a valósággal, s a józan paraszti észnek nevezett elemi logika is eltűnt a gondolkodásukból; nyomtalanul és végleg”. Szemtől szemben mindenki mosolyog az érkezettre, de „a házuk ajtaját hosszú évek után ismét kulcsra zárják”. Zsille Gábor Dal című versében ugyanezt az életérzést így fogalmazta meg: Terek, utcák, kapualjak, ⁄ oly mindegy, melyik városban, ⁄ a félmúltban vagy a mostban – úgy élek, hogy Vele haljak. Mivel is? A magánnyal? A kirekesztettséggel? A máig kísértő múlt szomorú emlékeivel? A Bennem a többi című antológia utolsó előtti versének, Zsille Gábor Badacsony című költeményének utolsó sora a túlélők feladatára, a helytállás lényegére is rámutatott:

[…] októberi álom

egy szüretről, ott vannak velem a holtak,

nyúlnak a fürtért, de csupasz a tőke,

a sor, a madarak mindent elraboltak.

[…]

a rejtelemből csak néhány tény maradna,

a pasztell árnyalatból néhány folt,

az időtlen hegyből az elmúlás tája,

s a hit, hogy az elhullajtott szemekből

összerakható a teljes szőlőtábla.”

  Összerakni a kirabolt szőlőtáblák, kertek és gyümölcsösök régi rendjét, és megteremteni azok valódi virágzásának lehetőségét! – ez lenne az új generációk feladata a Kárpát-medencében. Ez a legfőbb meglátása és tanulsága a Bennem a többi – A KMI 12 program szerzőinek 2021. évi antológiájának. Ahogyan a beköszönő versben is olvasható: „a kultúra helyén keresd a bátrakat”. Mert a magyarság soraiban az is bátor, aki képes megnevezni örökségünk terheit és múltunk tragédiáit, és az is bátor, aki a nap ragyogásában, a régi szüretek fényében közösségünk sorsa tekintetében a gazdag termést, a fényesség ígéretét látja.

 

 

 

Czini Zoltán

Az elfeledett Kemény

Takáts József szerk.: Kemény Zsigmond emlékezete. Budapest, Osiris Kiadó, 2023   Az Osiris Irodalomtörténet – Tanulmányok című sorozat legújabb darabja a 2023...

Czini Zoltán

Az elfeledett Kemény

Takáts József szerk.: Kemény Zsigmond emlékezete. Budapest, Osiris Kiadó, 2023   Az Osiris Irodalomtörténet – Tanulmányok című sorozat legújabb darabja a 2023...

Fekete J. József

A rasszizmus fogságában

Lee Child: Lángoló sivatag. Harmadik, javított kiadás. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press, Budapest Az Angliában született, Amerikában élő Lee Child regényírónak...

Fekete J. József

A rasszizmus fogságában

Lee Child: Lángoló sivatag. Harmadik, javított kiadás. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press, Budapest Az Angliában született, Amerikában élő Lee Child regényírónak...

Lódi Gabriella

Új hangok

Németh Ferenc: A formabontó nemzedék. A Symposion első nemzedékének indulása az Ifjúság című lapban. MTTK, Szabadka, 2022   Dr. Németh Ferenc forráskutatáson...

Lódi Gabriella

Új hangok

Németh Ferenc: A formabontó nemzedék. A Symposion első nemzedékének indulása az Ifjúság című lapban. MTTK, Szabadka, 2022   Dr. Németh Ferenc forráskutatáson...

Csík Mónika

Tengeréjben csillagok

Ragyog a mindenség – Erdélyi gyermekvers-antológia. Válogatta: Makkai Kinga; Szerkesztette: Burus János Botond. Gutenberg Kiadó, 2021, ötödik kiadás Figyelemre méltó könyvet...

Csík Mónika

Tengeréjben csillagok

Ragyog a mindenség – Erdélyi gyermekvers-antológia. Válogatta: Makkai Kinga; Szerkesztette: Burus János Botond. Gutenberg Kiadó, 2021, ötödik kiadás Figyelemre méltó könyvet...

Mihályi Katalin

Kínai rulett

Tian Er: A halálba tippelt ember. Kocsis Kiadó, Budapest, 2022 Milyen a jó kortárs kínai novella? Ugyanolyan, mint az európai vagy a dél-amerikai, hiszen az emberek – akikről szól –...

Mihályi Katalin

Kínai rulett

Tian Er: A halálba tippelt ember. Kocsis Kiadó, Budapest, 2022 Milyen a jó kortárs kínai novella? Ugyanolyan, mint az európai vagy a dél-amerikai, hiszen az emberek – akikről szól –...

Csík Mónika

Cserjefőzelék pitypangfeltéttel

Egressy Zoltán: Piszke papa meséi. Manó Könyvek, 2021   Ki tudja, mi a pöszméte? Hát a köszméte? Na és mi a püszke, a piszke és mi a brüszke? S vajon mi lehet az egres? Nem...

Csík Mónika

Cserjefőzelék pitypangfeltéttel

Egressy Zoltán: Piszke papa meséi. Manó Könyvek, 2021   Ki tudja, mi a pöszméte? Hát a köszméte? Na és mi a püszke, a piszke és mi a brüszke? S vajon mi lehet az egres? Nem...

Fekete J. József

A tudomány az új vallás

Douglas Preston: Égi jelek. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2009 Douglas Preston és írótársa, Lincoln Child, akár közösen, akár...

Fekete J. József

A tudomány az új vallás

Douglas Preston: Égi jelek. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2009 Douglas Preston és írótársa, Lincoln Child, akár közösen, akár...

Csík Mónika

Holdbéli büszke fenségek

Macskák Mesés könyve. Cerkabella Könyvkiadó, 2021     A Cerkabella Könyvkiadó Macskák Mesés könyve címmel figyelemre méltó válogatást adott közre a...

Csík Mónika

Holdbéli büszke fenségek

Macskák Mesés könyve. Cerkabella Könyvkiadó, 2021     A Cerkabella Könyvkiadó Macskák Mesés könyve címmel figyelemre méltó válogatást adott közre a...

Jódal Rózsa

A cseléd anatómiája

Egy formabontó, vibrálóan életszagú, meghatározó valóságunkkal, történelmi és egyéni traumáinkkal szembesítő fordulatos tényregény  ...

Jódal Rózsa

A cseléd anatómiája

Egy formabontó, vibrálóan életszagú, meghatározó valóságunkkal, történelmi és egyéni traumáinkkal szembesítő fordulatos tényregény  ...

Mihályi Katalin

Életkép

Majoros Sándor: Rézeleje. Magyar Napló, Budapest, 2022 A meg nem nevezett bácskai faluban 1945-ben a pálinkafőzési és -árusítási engedély protekcióhoz kötött...

Mihályi Katalin

Életkép

Majoros Sándor: Rézeleje. Magyar Napló, Budapest, 2022 A meg nem nevezett bácskai faluban 1945-ben a pálinkafőzési és -árusítási engedély protekcióhoz kötött...