Az intézményesített hazugságról – a hatalom hátteréről, a háttérhatalomról –

Az intézményesített hazugságról – a hatalom hátteréről, a háttérhatalomról –

Krekó Péter: Tömegparanoia 2.0. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2021. – könyvborító

 

Krekó Péter: Tömegparanoia 2.0. Összeesküvés-elméletek, álhírek és dezinformáció. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2021.

 

Az internetnek nem mércéje az igazság. Ezt attól fogva tudjuk, ahogy megjelent a fake műfaja, amiről a képernyő előtt ülő tudja, hogy NEM IGAZ, de kukkolóhajlama odaszegezi tekintetét a kellemetlen helyzetbe montírozott celebekre, politikusokra, az önmagánál butábbnak és esetlenebbnek tűnő személyre. A szórakoztató hamisítás kiterjesztette igényét a tájékoztatás egészére, miközben maga is megváltozott, már nem szórakoztatni akar, hanem a hamisat igaznak állítva uralkodni kíván az egyénen és általa a közösségen is.

  Krekó Péter 2018-ban jelentette meg Tömegparanoia című tanulmánykötetét, amelyben egyebek közt azt vizsgálta, hogy miként alakulnak ki az összeesküvés-elméletek, hogyan hat a közösségre az „igazságon túli” politikai kommunikáció, mi különbözteti meg a dezinformációt az álhírtől, miként vált a média az agymosás eszközévé. A könyvet ötéves kutatómunka és az azt követő doktori értekezés alapozta meg, az eredmény hiánypótló kiadvány, hiszen szinte mindennap szóba kerülnek a konteók (összeesküvés-elméletek), tudományosan megalapozott, közérthető megközelítésük viszont magyar nyelvterületen korábban nem született. Telitalálat lett a könyv, két év elteltével máris előttünk az új, bővített és átdolgozott kiadása.

  A szerző igyekezett a témában járatlan olvasó nyelvi készségéhez idomítani mondandóját, és aktualizálni a két kiadás közti két év eseményeivel. Ez „a koronavírus körüli dezinformációs univerzum” bemutatása, ami messze túlmutat a politika világán, valamint „a törzsies politikai konfliktusok álhírgerjesztő és fenntartó potenciáljának” részletezése, a dezinformáció történelemformáló szerepének körüljárása.

  A tanulmányíró szerint ha valaki elhiszi az álhíreket, elfogadja az összeesküvés-elméleteket, nem jelenti azt, hogy buta, őrült vagy szélsőséges lenne, hiszen az emberek zöme egyenesen vágyik rá, hogy meglévő meggyőződését megerősítő információkat kapjon. A hazugság ugyanis a tényszerűség igényét hordozza magában, ami paradox módon a tényeken túlra mutat. Megnyitja a post-truth világegyetemet, az igazság utáni univerzumot, amelyet a dezinformáció, az álhírek és a konteók töltenek be.

  Érdemes lenne végiggyalogolni a szerző által kitaposott ösvényen, de ezúttal maradjunk könyvének két új fejezeténél, amelyek korunk legidőszerűbb szociálpszichológiai jelenségeivel foglalkoznak.

  Krekó Péter bemutatja, hogy a 2019–2020-ban ránk szakadt koronavírus-járvány információs járványt is hozott magával, hiszen a pandémiát követő „infodémia” elbolondította az egész világot.

  Korunkban korábban is voltak vírusjárványok, 2009-ben a H1N1-, 2014-ben az ebola-, 2016-ban a zikajárvány, ám a koronavírus 2020 márciusára a világ lakosságának egyharmadát kényszerítette életmódváltásra. Aki tehette, otthonról dolgozott, aki nem, zömmel elveszítette az állását, foglalkozást kellett váltania, anyagilag függővé, kiszolgáltatottá vált. A vírus elleni védekezés szabályai szerint bezárkózott az otthonába, elmagányosodott. Rokonai, ismerősei elvesztése, illetve az attól való rettegés lerombolta biztonságérzését, elültette benne a félelmet. Mentálisan kiszolgáltatottá vált a közösségi médiában terjedő (dez)információkkal szemben. Hiányzott a közösségi társalgás, helyette ömlött a médiából a bagatellizáló és a hiszterizáló kommentek, internetes mémek, szöveges és videótartalmak agymosásra szánt szemétáradata. A közösségi médiában megjelenteknek ugyanis közel a fele valamilyen álhírt, féligazságot tartalmazott.

  Krekó Péter számos magyarországi példával szemlélteti, hogy tíz évre visszamenőleg milyen gazdag terepe volt a médiahacknek az országban, ami során ártalmatlan álhíreket terített a kereskedelmi és a magát komolynak tartó sajtó, és ennek a jelenségnek az okát abban keresi, hogy a médiában már nincsenek „kapuőrök”, olyan szerkesztők, akik ellenőriznék a hírek forrásának hitelességét. Végül felveti a médiahack veszélyének kérdését, ha már, mondjuk, nem arról szólnak a hírek, hogy törpe növésű zsiráf született valamelyik állatkertben, vagy pihent elmék iskolát nyitották a mulatós zene szövegíróinak, hanem olyasmit adnak társadalmilag befolyásos, ismert, akár köztiszteletnek örvendő, megbecsült közéleti személyiségek szájába, amire azok még gondolni sem mertek. „Az újságírás egyre inkább kattintásvadászattá válik, a hírek pedig a tájékoztatás helyett egyre inkább egyes csoportok előzetesen meglévő véleményének megerősítéséről, elfogultságok kiszolgálásáról szólnak. Bizonyos szempontból nincs más lehetőség, mint adottságként és kortrendként elfogadni az új, manipulációra épülő médiakörnyezetet. A dezinformációs piacon egyre több a szereplő, az újságírók egyre inkább igyekeznek kiszolgálni az olvasók előítéleteit, a fogyasztók egyre inkább a véleményüket megerősítő információkra vágynak” – fogalmaz a könyv szerzője.

  A kutató úgy tartja, hogy a „tribalizmus”, a törzsi politika pontosabban ragadja meg jelenünk politikai trendjeit, mint a „populizmus”. Ennek lényege, hogy a politikus a másik, szemben álló „törzzsel” riogatva mozgósítja saját „törzsének” tagjait, vagyis a csoportidentitással manipulál, így állítja maga mellé politikai híveit. A tribalizmus elsősorban a nyugati politika jelensége, de jelen van a posztkommunista országokban is, ami veszélyes a demokrácia mesterséges képződményére, mert a törzsi beidegződés és a tribális mítoszok felülkerekedhetnek a civilizációs normákon (hiszen a törzsiség jószerével erőszakbarát), valamint a demokrácia fiatal, sérülékeny intézményein.

  „Nem kérdés, hogy az elmúlt években sok vonatkozásban a post-truth és a törzsi politika előretörését tapasztaltuk. Legtöbb dezinformációt manapság világszerte a valóságot szinte korlátlanul hajlítani képes törzsi vezetők terjesztik.” E látleletet követően a szerző kifejti, hogy egyelőre eldöntetlen, eldönthetetlen, hogy a tribalizmus hamarosan háttérbe szorul-e, vagy az apróbb vereségek megedzik, és ennek következtében megerősödik.

  A témában komolyan elmélyülni szándékozó olvasó eligazodását Krekó Péter könyve 678 végjegyzettel segíti.

Nem hagyható említés nélkül Földi Andrea zseniális ötlete, aki a könyv védőborítójára egy kanalat rajzolt, amelynek árnyéka paradox módon egy villát ábrázol, az „új, bővített kiadás” feliratot a koronavírus jelképes ábrázolásában helyezte el. Ezek a szövegen kívüli elemek erős hatással bírnak az olvasóra.

 

 

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...