Akik már a szabadságnak is képtelenek voltak örülni

Akik már a szabadságnak is képtelenek voltak örülni

Antonio Iturbe: Az auschwitzi könyvtáros. Fordította Prikler Renáta. Alexandra, Budapest, 2020. – könyvborító

 

Antonio Iturbe: Az auschwitzi könyvtáros. Fordította Prikler Renáta. Alexandra, Budapest, 2020.

 

Auschwitzról aligha jut más eszünkbe, mint a zsidókat módszeresen megsemmisítő gyűjtőtábor meg az éjjel-nappal működő krematóriumok. Esetleg dr. Mengele, a Halál Angyala. Ennek a tábornak volt egy kirakatrészlege Birkenauban, a 31-es blokk. Ide kiválasztottak kerültek, családok gyerekekkel. A munkatábor szabályai ezekre a családokra is vonatkoztak, de taníthatták a gyerekeket, foglalkozhattak velük. A tanítók szabályos iskolát alakítottak ki, ahol korosztályonként foglalkoztak a kicsikkel. A nácik azért tűrték meg ezt a szabadságot, hogy a nemzetközi megfigyelőknek ne a krematóriumokat kelljen megmutatniuk, hanem a családi blokkot, ahol lám, még oktatják is a gyerekeket. Csakhogy a megsemmisítő táborban gyorsan elhasználódott az emberanyag, az utánpótlás háromhavonta érkezett a családi blokkba, hat hónap után a legkorábban érkezetteket elgázosították. A következő transzport pedig tudta, hogy legfeljebb még három hónapja maradt hátra.

  Ditát és szüleit származásuk miatt előbb a prágai Terezin gettóba hurcolták, majd onnét egyenesen Auschwitzba. Tizennégy éves volt ekkor, idősebb a családi táborba zárt gyerekeknél, de még maga sem tanult eleget ahhoz, hogy taníthasson. A tanítóknak sem állt egyéb segédeszköz rendelkezésükre az emlékezetükön és a szóbeli előadókészségükön kívül. Volt az iskolaként működő istállóban gondosan elrejtve nyolc könyv, illetve könyvcafat: egy atlasz, egy történelmi összefoglaló, egy regény… Látván a tanítók serénykedését, Dita is igyekezett hasznossá tenni magát. Fölfigyelt rá a német–zsidó származású barakkfőnök, és rábízta a rejtett könyvtár őrzését és kezelését. Nem akadt sok dolga az állománnyal, reggel kiosztotta a tanítóknak, amire szükségük volt, majd a nap végén begyűjtötte és elrejtette a kiadványokat. Csakhogy könyvet birtokolni a haláltáborban – egyenlő volt a biztos halállal. A lány nagyon félt, hiszen a Mengelével történt első találkozásakor a doktor alaposan szemügyre vette, és megígérte neki, hogy ha a legkisebb szabályszegésen kapja, elevenen fölboncolja. Szerencsére a Halál Angyala zenebolond volt, és a táborban operaáriákat fütyülve közlekedett, így aki nem szeretett volna találkozni vele, még időben elrejtőzhetett. Amikor Ditát megfenyegette, közölte, hogy az egyszer látott arcot soha nem felejti el. Mint ahogy a doktor arcát sem feledték el a lágerlakók. Mengele az ikrek iránt érdeklődött, rá kívánt jönni, hogyan szülhetnének a német nők minél több ikergyermeket, hogy így növeljék a népszaporulatot. Rezzenéstelen arccal küldte halálba az embereket, vagy hosszabbította meg a reményüket a reménytelenségben. A szívéhez, ha volt neki, a muzsika nyitott kaput.

Akik már a szabadságnak is képtelenek voltak örülni
Szerző: Tarkó János: A szív gondolatai (asszamblázs)

  Az iskolabarakkban a tanítók a zsidók történelmét és hagyományait is igyekeztek megismertetni a nebulókkal. Egyik vallási ünnepükre készülve, ami kimondottan tilos volt a táborban, egy kórusművet tanítottak be a gyerekeknek. Az ünnep napján jelképesen eleget tettek a szertartásnak, majd színre lépett a kis zsidók kórusa, az iskola közelében ekkor hangzott föl a Haláldoktor által fütyült Puccini-ária. A kórust már nem lehetett megállítani, az énektanárnő úgy döntött, lesz, ami lesz. Mengele belépett a hodályba, ahol háromszáz kölyök énekelte a vallási dalt. Amikor befejezték, az élet és halál ura megtapsolta a kis énekeseket, majd sarkon fordult, mintha mi sem történt volna.

  Dita apja tüdőgyulladás tüneteivel meghalt, neje és lánya azonban tudta, hogy halálának valós oka a bánat. Tőle mindent elrabolt a nácizmus, gyermekének ugyanakkor nem volt sem gyermek-, sem ifjúkora. Dita magára hagyatkozva ismerte meg a lágervilágot, annak működési elveit. Imádattal nézett fel a német–zsidó barakkparancsnokra, aki kiváló sportoló, szervező, imádja a gyerekeket, mindenét, ha lenne mije, odaadná értük. Csakhogy homoszexuális. Erre Dita akkor jön rá, amikor eszményképe éppen szakít barátjával, akiről nem derül ki, hogy kicsoda. A táborban működött ellenállási mozgalom, amely egy tömeges elgázosítás előtt lázadást kívánt szítani, és a homoszexuális sportolót az élére állítani. A választott vezér gyógyszer-túladagolással végez magával, a regényíró magyarázata szerint azért, mert tudta, hogy az őrség a lázadást vérbe fojtja, és az első vagy utolsó áldozatok a gyerekek lesznek, akiket sikerült hat hónapon át hiánytalanul megőrizni a lágerben. Csak éppen nem tudni, hogyan és mikor jutott akkora mennyiségű nyugtatóhoz, hogy az két órán belül végezhessen vele.

  Dita képtelen felülemelkedni barátja halálán, sőt egyszer hírét veszi, hogy a fiatalember nem is lett öngyilkos, de az igazságot nem tudjuk meg.

 Dita valós személy, tizenhat éves korára a cseh gettó után megjárta Auschwitz-Birkenaut Lengyelországban, Németországban Hamburgot, majd Bergen-Belsent. Ebben a hadifogolytáborból lett koncentrációs táborban a háború vége előtt már azzal sem törődtek, hogy mi van a foglyokkal, még a halottakat sem temették el. A brit hadsereg szabadította fel. A katonák arra számítottak, hogy kitörő örömmel fogadják majd őket a foglyok, de az apátián kívül egyéb nem várta őket. A felszabadított foglyoktól már mindent elrabolt a náci hatalom.

  Még meredekebb dolgok is történnek a regényben, fogoly és fogvatartott szerelme, SS-katona és az ellenállás tagjának közös szökése, a halottak elszállítása, nyilvános kivégzés, háromszáz nő egy sorban a tábori latrinán, éhínség, vízhiány, fagyoskodás, órákon át tartó létszámellenőrzés, megalázások változatos módjai.

  A spanyol regényíró a megsemmisítő tábort túlélő Dita Kraustól hallotta az alaptörténetet, majd kiegészítette a könyvben felsorolt olvasmányélményeivel, amit regény esetében nem szokás fitogtatni. A hitelességet illetően némi viszonyítási alapom van, anyai nagyapám megjárta a Birkenau II. tábort, szerbiai tartalékos katonaként esett fogságba, nem volt sem zsidó, sem cigány, neki sikerült megúsznia.

  A történet elbeszélése a kis könyvtáros eszmélésének folyamatát követi. Ditának nem volt alkalma tanulni, a lágeriskolában fülelt mások óráin, beszélt a tanítókkal, akik között nem egy „élő könyv” volt, akik teljes történeteket tudtak mesélni. Az egyik tanárnő például a Monte Cristo grófját meséli, ámulatba ejtve a serdülő, érzelmekre vágyó lányt. A lágerkönyvtár egyik kincse a Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban. Hašek regénye segíti apja elvesztésének feldolgozásában. Érdekes, hogy a körötte lévő felnőttek ocsmány ponyvának tartották Hašek regényét – vagyis mindannyian olvasták már. Hiába óvták volna hatásától a fruskát, a lágerkönyvtárban nem akadt romantikus leányregény. Meg nem is illett volna oda.

  A szerző nem fordul félre a Birkenauban és a többi haláltáborban tapasztalt rémségek elől, de az ábrázolás során messze elkerüli az obszcenitást és a vulgaritást, tehát ha Dita ma lenne tizenéves, bátran elolvashatná élete regényét. Sőt, Iturbe nem egy helyen remekel. Dita például a táborba érkezésétől fogva egy köztörvényes elítélttel osztozik egy priccsen, a nő mindvégig egyetlen szót sem szól a lányhoz, csak amikor a gázkamrába viszik, akkor mondja meg a keresztnevét.

 

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

A történetépítés jó és gyenge példája

Chris Carter: Vadász. Fordította Őri Péter. General Press, Budapest, 2022; Chris Carter: A hívás. Fordította Szabó István. General Press, Budapest, 2022 A thriller és a krimi elengedhetetlen...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Fekete J. József

Minden a családban marad

Heidi Perks: Aki keres, az talál. Fordította: Bozai Ágota. Álomgyár Kiadó, Budapest, 2020 Úgy tűnik, hogy egy hatásos pszichothrillerhez elengedhetetlen egy holttest, amely eleve...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Jódal Rózsa

A barátság verspillérekre épült hídja

Bordás Győző – Vujicsics Marietta szerk.: Novi duhovni most – Új szellemi híd. Újvidék–Budapest. Újvidéki Írók Egyesülete, 2022 Az Újvidéki...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Lódi Gabriella

Mese mindenkinek

Losonci Elina: Mirci és Bori. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Az anyanyelv mibenlétének meghatározása nem egyszerű, Szépe György nyelvészprofesszor, szemiotikus szerint az a...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Kurcz Ádám István

Minden leírt betű hitvallás

Húsz éve halt meg, de írásai révén újra egyre inkább velünk van egyik legnagyobb írónk   Megjelenés előtt Gion Nándor életműkiadásának...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Fekete J. József

Kire marad a sorozat?

Lee Child – Andrew Child: Az őrszem. Fordította Gieler Gyöngyi. General Press Kiadó, Budapest, 2021   Mindmáig nem tudom elképzelni, hogyan készül egy négykezes regény. A szerzők...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

K/arcképek

Maurits Ferenc: Arcversek. Vázlatok egy mappához. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022 Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő a hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Lódi Gabriella

Lélegzetvételnyi szünet

Kormányos Ákos: Légzéstechnikák. Fiatal Írók Szövetsége – Forum, Budapest–Újvidék, 2022   A zentai születésű fiatal költőnek ez a harmadik...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Fekete J. József

Elmaradt a világvége, ropogtathattuk a pattogatott kukoricát

Douglas Preston: A Kraken-küldetés. Fordította: Seregi Márton. General Press, Budapest, 2017 Douglas Preston kedveli a világvégével foglalkozó témákat, szívesen szerepeltet egykori...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...

Saitos Lajos

Por és hamu

Zágorec-Csuka Judit versei és műfordításai Zágorec-Csuka Judit: Por és hamu. Kapcai József Attila Művelődési Egyesület, Kapca, 2021   A Muravidék egyik...