A délszláv-magyar irodalom nagykövete

A délszláv-magyar irodalom nagykövete

Karikatúra: Léphaft Pál

Radovan Popović: Poslednji barokni Srbin. Matica srpska, Újvidék, 2021

Nemrég jelent meg Radovan Popović nyugalmazott újságírónak e különös című könyve – Poslednji barokni Srbin, azaz Az utolsó szerb barokk –, nevezzük életrajzi, levelezési monográfiának, amely Vujicsics Sztojánnak (1933–2002) állít emléket. Én magam már a kilencvenes évek elején is a délszláv–magyar irodalom nagykövetének neveztem őt, hiszen ő volt az, aki Budapesten élve a leginkább tájékozott volt mind a magyar, mind a szerb vagy tágabban értelmezve a délszláv irodalom múltbéli és jelenlegi eseményeiben. A múltról? Elég ránézni Léphaft Pálnak a róla készített karikatúrájára, s máris megérezhetünk valamit a múlt barokkos örökségéből. Ha tudjuk, hogy ortodox papi családból származott, s büszkén vallotta, hogy ősei Čarnojević pátriárkával érkeztek 1690 táján a budai–szentendrei tájakra, akkor az is érthetővé válik, hogy innen ered érdeklődése mindenekelőtt a magyarországi szerb kulturális hagyományok iránt, ebből kifolyólag a délszláv–magyar kapcsolattörténet iránt is. Erről tanúskodnak olyan munkái, mint például a Hunyadi énekek antológiája (1956), a Nagy Lászlóval közösen szerkesztett Babérfák című délszláv népköltészeti antológiája (1969) vagy A szerbhorvát irodalom kistükre a kezdetektől 1945-ig című, ugyancsak 1969-ből. Legtermészetesebb, hogy behatóan foglalkozott Jakov Ignjatović és Vitkovics Mihály munkásságával, a Szentendréről, Budáról és Pestről írt kultúrtörténeti munkái több nyelven is megjelentek.

A délszláv-magyar irodalom nagykövete
Karikatúra: Léphaft Pál

  Klasszikus veretű költészetében is a barokk stílus jegyeit véljük felfedezni, hiszen az ószláv nyelv is fölcsendül bennük, mintegy a költő lelkének a legmélyéről, ugyanis költőként csakis szerb nyelven szólalt meg.

  Irodalom- és művészettörténeti munkássága? A már említetteken kívül elkészítette a Mai jugoszláv elbeszélők (1961) és a Jugoszláv költők (1963) antológiát, fordította többek között Andrić, Krleža, Crnjanski, Veljko Petrović, Vasko Popa, Danilo Kiš prózai és drámai szövegeit, szerb nyelvre költött át egyebek között Weöres Sándor-, Pilinszky János-, Nagy László-, Juhász Ferenc-verseket. Művészettörténészként sok évig munkatársa volt a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti, majd Színháztörténeti Intézetének, alapítója a magyarországi Szerb Ortodox Egyházművészeti és Tudományos Gyűjteménynek, elnöke hosszú éveken keresztül a Jakov Ignjatović szerb kulturális alapítványnak, alelnöke a Magyar PEN Clubnak. Elismerései közül említsük meg József Attila-díját, tagságát a Magyar Írószövetségben és az egykori Jugoszláv Írószövetségben; díszdoktora volt az Újvidéki Egyetemnek, örökös elnökségi tagja az újvidéki Szerb Maticának, a mi vajdasági magyar Bazsalikom-díjasunk…

  És akkor térjünk vissza Radovan Popović most megjelent könyvéhez. A szerzőről röviden annyit, hogy évtizedeken át a belgrádi Politika napilap újvidéki tudósítójaként tevékenykedett, majd Belgrádban az újság művelődési rovatának a vezetőjeként. Számos írói életrajzi-levelezési könyv szerzője. Hogy csak néhányat említsünk: Isidora Sekulić, Ivo Andrić, Miloš Crnjanski, Veljko Petrović, Todor Manojlović, Miroslav Antić, Miodrag Pavić vagy Aleksandar Tišma életrajzát és levelezésük dokumentumait követően írta meg a Vujicsics Sztojánról szólót is.

  Hatalmas munkát jelentett, mert több mint negyvenévi bio- és bibliográfiai adathalmazt kellett feldolgoznia, s közben a gazdag levelezést is végigkövetnie: kikkel állt személyes kapcsolatban és levelezésben e „barokkos” alkat. Andrićtyal, Krležával, különösen Crnjanskival, még a londoni éveitől, aztán az ötvenhatot Budapesten személyesen megélt Dobrica Ćosićtyal, majd az újvidéki Matica vezetőivel, mindenekelőtt Mladen Leskovaccal és Božidar Kovačekkel. A velük folytatott korrespondenciából a múlt évszázad utolsó fél évtizedének kultúrtörténeti dokumentuma is elénk tárul. Többek között mindaz, aminek Vujicsics Sztoján kezdeményezője és szervezője is volt. Mint például a szerbek letelepedése 300. évfordulójára (1990-ben), a Vuk Karadžić születése 200. évfordulójára (1987) vagy a Szerb Matica pesti megalapításának 150. évfordulójára rendezett ünnepség- és tanácskozássorozat. Felavatta a Miloš Crnjanski csongrádi szülőházán felállított emléktáblát, Lázár fejedelem szentendrei szobrát, részt vállalt a Thökölyanum felújítási munkálatai megszervezésében…

  Olvasva e sok dokumentumértéket hordozó levelet, e sorok írójában óhatatlanul is felidéződnek azok a Forum Könyvkiadóban folytatott beszélgetések is, amelyeknek eredménye a Híd folyóiratban megjelent több tanulmánya, valamint eredeti írásainak olyan értékes könyve, mint például az 1997-ben megjelentetett Magyarok és szerbek című, illetve az általa szerkesztett Széchenyi Szerbiában – 1830 című, Szeli Istvánnal közösen írt tanulmánya a szerb hősénekek magyar fordítójáról, Székács Józsefről, de említhetnénk a Jovan Pačić (1771–1849) első szerb akvarellista mappája pesti fellelését és itteni megjelentetését (eligazító jegyzetei miatt két kiadása is volt), Bácskai népöltözékek – Nošnje iz Bačke címen 1990-ből, ennek 27 lapja az egyetemes szerb művészettörténet számára is valóságos felfedezést jelentett.

  Találó címet adott Radovan Popović a Vujicsics Sztoján munkásságát többnyire levelezése és életrajzi adatai alapján bemutató könyvének (amelyhez, jegyezzük meg: a folyóirat-szerkesztő és ugyancsak műfordító Vujicsics Marietta, Sztoján özvegye nemcsak gazdag fénykép-dokumentációjával, hanem szakmai utasításokkal is hozzájárult), mert valóban egy késő barokk, avagy a barokk korból itt maradt, de a kort is idéző ember portréját festette és örökítette meg.

  Annak idején, 1996-ban írtam volt (elnézést, hogy önmagam idézem): „Művészeti körökben, irodalmi, színházi és zenei berkekben, de még egyházi körökben is csak így említik: a Sztoján. Nem elgondolkoztató, hogy ha valakinek a vezetéknevére sincs szüksége ahhoz, hogy mindenki pontosan tudja, kiről van szó, akkor ez már a népszerűségen túl a megbecsülés, a tisztelet és a szeretet jele is? Tapasztalhattuk ezt azon az írószövetségi ünnepségen, amelyet irodalmi munkássága negyvenedik évfordulójának tiszteletére rendeztek Budapesten, s amelyen Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke, Göncz Árpád, az írótárs és köztársasági elnök, valamint Konrád György, az író barát mellett mi is köszönthettük, s – ha hároméves késéssel is – átnyújthattuk a még 1992-ben kiérdemelt elismerést, a Szenteleky nevével fémjelzett műfordítói Bazsalikom-díjat.”

 

Fekete J. József

A szerzőpáros új sorozata

Douglas Preston – Lincoln Child: A csontok rejtélye. (Nora Kelly 1.) Fordította Kajsza Krisztina. General Press Könyvkiadó, Budapest A szerzőpáros eddig már húsz krimit írt Pendergast, az FBI...

Fekete J. József

A szerzőpáros új sorozata

Douglas Preston – Lincoln Child: A csontok rejtélye. (Nora Kelly 1.) Fordította Kajsza Krisztina. General Press Könyvkiadó, Budapest A szerzőpáros eddig már húsz krimit írt Pendergast, az FBI...

Csík Mónika

Varázsfölde megmentése

M. Nyirő Mária: A varázsmag szövetsége. Manó Könyvek Kiadó, 2021 Ki gondolná, hogy különös dolgok bárkivel és bármikor megtörténhetnek? Illetőleg: ki...

Csík Mónika

Varázsfölde megmentése

M. Nyirő Mária: A varázsmag szövetsége. Manó Könyvek Kiadó, 2021 Ki gondolná, hogy különös dolgok bárkivel és bármikor megtörténhetnek? Illetőleg: ki...

Czini Zoltán

Fehérség a fekete sötétségben

Jon Fosse: Fehérség. Budapest, Kalligram, 2024 Jon Fosse Fehérség című művének magyar nyelvű kiadására nem kellett sokat várnunk. Az eredeti, norvég nyelvű kiadás...

Czini Zoltán

Fehérség a fekete sötétségben

Jon Fosse: Fehérség. Budapest, Kalligram, 2024 Jon Fosse Fehérség című művének magyar nyelvű kiadására nem kellett sokat várnunk. Az eredeti, norvég nyelvű kiadás...

Fekete J. József

Mi lehet Isten célja?

A tudomány bizonyítja Isten létét? Robert J. Sawyer: Kifürkészhetetlen. Fordította Bagi Gábor. Metropolis Media Group Kft., Budapest, 2014 Az ateistákon kívül az emberiség...

Fekete J. József

Mi lehet Isten célja?

A tudomány bizonyítja Isten létét? Robert J. Sawyer: Kifürkészhetetlen. Fordította Bagi Gábor. Metropolis Media Group Kft., Budapest, 2014 Az ateistákon kívül az emberiség...

Jódal Rózsa

Amikor kalászba szökken a búzavetés

Sándor Zoltán Apátlanok. Novelláskötet. zEtna, Zenta, 2023 Sándor Zoltán 1973-ban Nagybecskereken született, Szabadkán élő vajdasági magyar író,...

Jódal Rózsa

Amikor kalászba szökken a búzavetés

Sándor Zoltán Apátlanok. Novelláskötet. zEtna, Zenta, 2023 Sándor Zoltán 1973-ban Nagybecskereken született, Szabadkán élő vajdasági magyar író,...

Milivoj Nenin

Várady Tibor kitérői

Várady Tibor: Népellenes mosoly; Protivnarodni osmeh. Magyarról szerb nyelvre fordította Vickó Árpád. Akademska knjiga, Novi Sad, 2021 Írásom legvégén, az utolsó...

Milivoj Nenin

Várady Tibor kitérői

Várady Tibor: Népellenes mosoly; Protivnarodni osmeh. Magyarról szerb nyelvre fordította Vickó Árpád. Akademska knjiga, Novi Sad, 2021 Írásom legvégén, az utolsó...

Kovács Jolánka

A fény kint rekedt

Halmosi Sándor: Tantra és hőszivattyú. A mélyalkalmazkodás napi csodái. Gondolat Kiadó, Budapest, 2023   Aki ismeri Halmosi Sándor versesköteteit, A démonokkal...

Kovács Jolánka

A fény kint rekedt

Halmosi Sándor: Tantra és hőszivattyú. A mélyalkalmazkodás napi csodái. Gondolat Kiadó, Budapest, 2023   Aki ismeri Halmosi Sándor versesköteteit, A démonokkal...

Antalovics Péter

Lordanya képzelete

Bicskei Gabriella: Lordanya képpel. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2023 Hol húzódik a hármas határ alkotó, mű és befogadó között? Bicskei Gabriella regénye...

Antalovics Péter

Lordanya képzelete

Bicskei Gabriella: Lordanya képpel. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2023 Hol húzódik a hármas határ alkotó, mű és befogadó között? Bicskei Gabriella regénye...

Fekete J. József

Lélekgyilkosság

Arnaldur Indriðason: Kihantolt bűnök. Fordította Tótfalusi István. Animus Kiadó, Budapest, 2007 Lapunk hasábjain már ismertettem az izlandi szerző Hidegzóna című,...

Fekete J. József

Lélekgyilkosság

Arnaldur Indriðason: Kihantolt bűnök. Fordította Tótfalusi István. Animus Kiadó, Budapest, 2007 Lapunk hasábjain már ismertettem az izlandi szerző Hidegzóna című,...

Czini Zoltán

A 13-as szám bűvöletében

Jon McGregor: A 13-as tározó. Magvető Kiadó, Budapest, 2022 Jon McGregor regényének kerettörténetét egy tizenhárom éves lány eltűnése képezi. A gyakran Beckynek...

Czini Zoltán

A 13-as szám bűvöletében

Jon McGregor: A 13-as tározó. Magvető Kiadó, Budapest, 2022 Jon McGregor regényének kerettörténetét egy tizenhárom éves lány eltűnése képezi. A gyakran Beckynek...