Hornyák Árpád szerk.: A keresztény Európa határán. Fejezetek az ezeréves szerb–magyar együttélés történetéből. Forum, Újvidék, 2020.
A Belgrádi Magyar Intézet (Collegium Hungaricum) szervezésében 2019 februárjában A keresztény Európa határán címmel lezajlott nemzetközi tudományos konferencia anyagát tartalmazza ez a kötet, a Forum Könyvkiadó egyik legújabb kiadványa. A régió elismert történészei, kutatói előadásaikban a magyar–szerb történelmi múlt jelentős eseményeit, fordulópontjait elemezték. A tanácskozás a belgrádi Legújabb Kori Történeti Intézet, valamint a budapesti székhelyű Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének szervezésében valósult meg, a Szerbiai Magyar Kulturális Hetek rendezvénysorozat részeként.
Miként a kötet előszavából megtudjuk (amely Pintér Attilának, Magyarország belgrádi nagykövetének a tanácskozást megnyitó beszédeként hangzott el), a Collegium Hungaricum 2014-es megnyitása óta nem első alkalommal szerveztek történészkonferenciát a magyar–szerb közös múlt bemutatására. A múltról, amely rendkívül változatosan alakult attól a pillanattól fogva, hogy e két nép és állam egymással érintkezésbe került. A véres történelmi konfliktusok mellett ugyanakkor sok pozitív példa is akadt együttélésünk ezer esztendeje alatt. Ezek között említhetjük meg az uralkodócsaládok (az Árpád-háziak és a Nemanjićok) közötti házassági kapcsolatokat, Đurađ Branković – Brankovics György vajda szerepét vagy a kiváló hadvezért, Hunyadi Jánost, akit egyformán tisztel és magáénak vall a magyar és a szerb nép. A magyar történelem egyik legjelentősebb diadalát, amely meghatározta a korabeli Európa sorsának alakulását, az 1456-os nándorfehérvári győzelmet Hunyadi és Szilágyi hadai szerb csapatok közreműködésével érték el – olvashatjuk Pintér Attila beköszöntőjében. Szentendrét, Ráckevét és a budapesti Szerb utcát mint vallási és kulturális értékek gyöngyszemeit említi, kitérve a magyarországi szerb kultúra virágzásainak oly központjaira, mint a Matica srpska és a Tökölyanum.
A tanulmánykötetet a következő tartalmi-tematikai egységekre osztotta a szerkesztő: Konfliktusok – amelyben Fodor Pál, Hermann Róbert, Aleksandar Horvat és A. Sajti Enikő tanulmányai az Oszmán Birodalom korától a Délvidéken lezajlott partizánmegtorlásokig tekintenek vissza, viharos történelmi események megértését teszik lehetővé számunkra.
A Politikai és diplomáciai kapcsolatok cím alatt Aleksandar Krstić, Pálosfalvy Tamás, Neven Isailović és Katarina Kovačević értekeznek Szerb despoták és nemesek Magyarország államszerkezetében, Egy Brankovics a magyar trónon, A Száva–Drina köze a késő középkorban, valamint Magyar menekültek Jugoszláviában 1956-ban és 1957-ben cím alatt.
Társadalom és egyház: ebben a fejezetben Isidora Točanac Radović és Molnár Antal tanulmányát találhatjuk, amelyben a szerb ortodox egyházreformról, valamint annak az oszmán uralom alatti helyzetéről értekeznek, Nino Delić és Györe Zoltán pedig tanulmányaikban a szerb lakosság magyarországi és a 19. századi Újvidék demográfiai fejlődését taglalják.
A Kisebbségben című részben Michael Antonović, Zoran Janjetović, Bíró László és Gojko Malović előadásainak szerkesztett változatát találhatjuk, amelyek a nemzeti kisebbségek helyzetét tárgyalják a kiegyezéstől a két világháború közötti időszakig. Ózer Ágnes a vajdasági magyarság második világháború utáni történetét, az 1944-től 1990-ig terjedő időszakot taglalja a jugoszláv állam felbomlásáig.
A Kultúra, művelődés, nemzetkép című egység a következő tanulmányokat tartalmazza: Biljana Šimunović-Bešlin: A szerb nyelvű oktatás Magyarországon, Ress Imre: Thallóczy Lajos és Kállay Béni délkelet-európai kutatásainak történet-politikai indítékai és következményei a századfordulóig, Németh Ferenc: Magyar írók és szerb irodalmárok a Vajdaságban a 20. század első felében és Hornyák Árpád: A magyar külpolitikai gondolkodás szerb képe a két világháború közötti évtizedekben.
Hornyák Árpád kötetzáró tanulmányában Németh Lászlót idézi: „Mi, Duna-népek itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva”. Valóban sok munka áll még előttünk, hogy részletes, alapos képet kapjunk közös múltunkról – hangzott el a kötet anyagát képező konferencián. A tanulmányok elolvasása után úgy érezhetjük, újra egy lépéssel közelebb kerültünk e két nép sorsának összefonódásához, közös múltunk, történelmünk megismeréséhez.