Botos Máté szerk.: Mikor a pokolnak égő torka tárul… Budapest, 2018, Pázmány Péter Katolikus Egyetem – L’Harmattan Kiadó
Az első világháború centenáriuma világszerte újabb kutatásokra ösztönözte a történészeket azzal a céllal, hogy száz év távlatából új adalékokat fűzzenek az első nagy világégés történetéhez. A téma kapcsán szervezett tudományos konferenciák pedig arra voltak hivatottak, hogy a legújabb kutatási eredmények ne maradjanak az „asztalfiókban”, hanem a szakma és a közvélemény megismerje őket.
A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem összehasonlító civilizációtörténeti kutatócsoportja a budapesti Hadtörténeti Intézettel karöltve 2014. május 5-én szervezett konferenciát, amely 1914–1915 eseményeire fókuszált. Az egyetem agilis tanárának, Botos Máténak köszönhetően a konferencián elhangzott előadások a budapesti L’Harmattan Kiadó jóvoltából 2018-ban tanulmánykötet formájában is napvilágot láttak. A kötet címét a tragikus sorsú költő, Gyóni Géza – aki egy ideig Szabadkán újságíróskodott – talán legismertebb, Csak egy éjszakára… című verse adta. A kilenc tanulmány a háború különféle aspektusait tárgyalja, ismerteti meg az olvasóval: szó esik a nemzetközi kapcsolatokról, a háborúnak az egészségügyre gyakorolt hatásáról, a harci cselekményekről, valamint helytörténetről is.
Fejérdy Gergely tanulmánya az első világháború kirobbanása kapcsán Belgium és az Osztrák–Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatainak megváltozásáról szól, míg Nagy Gergely a világháborúnak a Brit Birodalomra gyakorolt hatásáról értekezett.
Az erdélyi Koszta István tanulmányában Románia 1914–1915-ös ingadozását veszi górcső alá. Vagyis azt, hogy a románok a háborúba melyik oldalon lépjenek be. 1916 őszén aztán eldőlt, hogy – a területi ígéretek hatására – az antant mellett törtek lándzsát.
Balogh Gábor tanulmánya sajátos témát tárgyal: az első világháborús egészségügyi helyzetet. A háború során nemcsak a golyó ölt, hanem járványok is pusztítottak, a rohamosan terjedő nemi betegségek következtében pedig katonák ezrei váltak harcképtelenné. A szükség szülte új sebészeti eljárások, valamint a hadirokkantak hiányzó végtagjainak protézisekkel való pótlása új távlatokat nyitott a gyógyászatban.
Domján Dániel Ferenc a Szerbia elleni 1914-es sikertelen osztrák–magyar, valamint a központi hatalmak 1915-ös, egyesített sikeres hadjáratát ismerteti, amelynek eredményeként az országot ugyan megszállták, de az nem kapitulált, és 1918-ban a győztesek oldalán fejezte be a háborút.
Balla Tibor hadtörténész a galíciai Przemyśl 1914–15-ös ostromát tárja az olvasó elé. A harcokban az osztrák–magyar emberveszteség elérte a 800 ezer főt, ezért az ott vívott harcok intenzitása és az elszenvedett emberveszteségek tömegessége miatt a települést joggal nevezték az orosz hadszíntér Verdunjének.
Fekete Krisztián tanulmányában a Földközi-tenger térségben 1914–1918 között vívott tengeri háború legfontosabb eseményeit ismerteti. Ennek során a számbelileg gyengébb osztrák–magyar flotta derekasan helytállt az antant nyomasztó fölényével szemben.
Molnár Tibor zentai levéltáros tanulmányában a szabadkai állomáshelyű, legénységileg Észak-Bácskából kiegészített cs. és kir. 86. gyalogezred 1915 tavaszán az orosz hadszíntéren vívott súlyos harcait ismerteti. Az ezred hősi halottainak száma a háború első tíz hónapjában meghaladta a 850 főt.
Botos Máté a csongrádi lapok tükrében vázolta fel az alföldi városban 1914–1918 között lezajlott, a nagy háborúhoz kötődő eseményeket.
A tanulmánykötet írásai tudományos igényességgel, mégis olvasmányos stílusban ismertetik a száz évvel korábban zajlott háború történéseit, amelynek során Ady Endre szavaival „minden egész eltörött”.