Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja borítója

 

  Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja címet viseli Hász Róbert 2017-ben megjelent detektívregénye. Az elmúlt időben sok olyan mű jelent meg, amelynek tematikája a századfordulóhoz köthető, ez a könyv is ebbe a sorba tartozik. Ekkor, mondhatni, akik a monarchia hullámain eveztek, szinte kézzel foghatták a felhőket, a hajók orra az eget ostromolta. Viszont meg kell jegyezni természetesen azt is, hogy minél nagyobb volt a felívelés, annál meredekebb volt a zuhanás is a fekete mélységekbe. Több kulturális utalást találhatunk a regényben, melyből kiolvasható a térség virágzása, pezsgése: a Bácska nevet viselő folyóiratot olvassák a rendőrőrsön, a színházban Ibsen Kísértetek című drámáját játsszák, de ugyanekkor alakul meg Zomborban 1901. február 18-án hivatalosan a Szabad Lyceumi Egyesület, melynek első elnöke Gozsdu Elek lett. Szembetűnő, hogy a regény egyik szereplője Gozsdu, akinek (a képzelet síkján) magánéleti problémáiról is számot ad Hász, hiszen a feleségét a szerb költővel, Kosztity Lászlóval boronálja össze rendkívül frappánsan. Illetve a költő kötetét a pandúrdetektív a zsebében hordja, hogy az irodalomkedvelő feleségének aláírást szerezhessen a főügyész úrtól. A történet rendkívül gyors tempóban halad, minden egyes aktus jól ütemezett. Az olvasónak nem hagynak szünetet a történések. Az áramlat magával ragad, nem lehet belőle kiszállni.  Mindamellett, hogy egy központi gyilkosság köti le a rendőrség (és az olvasó) figyelmét, nem csak ez az egy szál válik a leghangsúlyosabbá, de ebből a homloktérbe helyezett gyilkosságból több, eddig fel nem derített mellékszál is kirojtolódik. Többek között a főhős, Marcell identitásválsága, amely a történet végére valamelyest nyugodni látszik. Továbbá egy korábban történt, sok kérdőjelet maga után hagyott, megoldatlan esetre is válaszokat kapunk. Egyetlenegy közös figura áll ezeknek az eseménysorozatoknak a közepén: „Márszell”.

A regény nyomasztó atmoszférája abban is rejlik, hogy a látszatok mögötti valóság, a titok feltárásához vezető különös út egy lélektani harcot is magában foglal. „Ernst Bloch írja, hogy a nyomozó nem pusztán valamilyen semleges titkot fed fel, hanem egy mélységesen nyomasztó titkot: ami arra utal, hogy valami nincs rendben a világban (MIKLÓS 2013: 54–57). A főhős árvaként nevelkedett, mindig is az motoszkált a fejében, hogy majd amikor felnő, felkutatja a szüleit, hogy a lelkében tátongó űrt betöltse. A regény felfogható egy önmegtalálási, önmeghatározás kísérletként is. „A nagy detektív a közvetlenségbe ragadt többi emberhez képest sajátos úton jár, s ez olyan elődeire emlékeztet, mint a nem látható összefüggéseket égi utazása nyomán megértő parmenidészi megismerő” (MIKLÓS 2013: 55). Ennek tudható be, hogy a centrumba helyezett gyilkosság mellett felbukkanó mellékszálakat sem akarja elvarratlanul hagyni, ugyanis nem tudja elviselni a bizonytalanságot, a félmunkát, a titkokat.

Marcell alakja összetett. A regényben szereplő nyomozó nem kizárólag Christie- vagy Doyle-féle karakterisztikákat visel magán. Holmes munkája két részből áll: van egy intellektuális vetülete, amikor levonja a következtetéseket, valamint a gyűjtés folyamatából. Agatha Christie szövegei pedig az emberi természet megismerhetősége köré szerveződnek (KLAPCSIK, 36–41). A Hász-féle detektívmodell mindezeket a jegyeket magán viseli, a karakterisztikák pedig összeolvadnak Marcell alakjában. Mindent megvizsgál, új módszereket alkalmaz (ujjlenyomatvétel), állandó szkepszis jellemzi. A magánélete rendben van, támogató közeg áll mögötte. A társai viszont úgy vélik, hogy semmiféle karakterisztikus jegye nincs, jellemtelen. A munkájába temetkezik, ahonnan saját identitásválsága miatt nem tud kilépni.

A történet Zomborban és környékén játszódik. Hajnali fél három. Egy fiáker áll Fábián Marcell háza előtt. Bánáti Dezső csendőrkapitány várja a kapitányságra. Semmi többet nem tudunk meg, majd csak akkor, amikor már a tett helyszínén vagyunk. A figyelmünk teljes mértékben szabályozva van, az író vezet minket. Úgy szorítja az olvasó kezét, mint Marcell a szolgálólányukét, amikor álmából felriad. Falcione Áront holtan találják a házában. Mellette egy nő fekszik, testük összeér, a nő ruhája széttépve. A férfi bal oldali halántékrésze hiányzik.

A történet epicentrumában a gazdag családból származó Falcione Áron tragédiája áll. Egy átlagos történettel találjuk magunkat szemben: gazdag család sarja, aki minden pénzét elherdálja, szoknyapecér, iszik és kártyázik. Aki tulajdonképpen úgy hal meg, ahogyan egész életét élte egy nő mellett: az ágyban. A csapodár szereplő köré rengeteg anekdota, kisebb történet szövődik, melyek mindig más irányba terelik a rendőrséget. Újabb és újabb hazugságokra derül fény, elhallgatott információk jutnak el az illetékesekhez. Falcione Áron mellett szerepel Gozsdu Elek, Bittermann Sándor, Bánáti Dezső és Bobó (Borivoje Jaksity). Köréjük szerveződik egy másik homályos történet. Előzmények: Gozsdut egy idős hölgy, bizonyos Metzkerné zaklatja, minden nap felteszi ugyanazt a kérdést: „van-e valami hír a fiamról?” Megtudjuk, hogy fiát már hat éve nem látta senki, eltűnt. A nő úgy érzi, a férje tudja, hogy hol található a fiuk, mégsem árul el semmit. A költő, a főügyész felkeresi Fábiánt, hogy azonnal intézkedjen ez ügyben, mert már elviselhetetlen a nő konstans jelenléte.

Első olvasatra úgy tűnik, hogy ezek a gyilkosságok, az eltűnések, a történetek nem függenek össze, és teljesen elsiklanak egymás mellett.

    Egyik szereplő sem marad jellemrajz nélkül, mégsem válik terjengőssé és unalmassá a regény. Ki a gyilkos? A legnagyobb furfanggal Hász a regény utolsó húsz oldalán fedi fel a gyilkost, és ebben a húsz oldalban le is zárja a történetet.

    Hász Róbert történetkezelése, mesterien megformált mondatai, sikeres jellemrajzai egy olyan detektívregény alapjait képezik, amely bizonyítja, hogy most már „nincsenek olyan oppozíciók, mint magas és alacsony, komoly és populáris stb.” (BENYOVSZKI 2008). A regény olyan kérdéseket is feszeget, amelyek az igazságszolgáltató szervekre éleződnek ki: vajon eltussolják-e az ügyeket, vajon manipulálhatók-e ezek a szervek? Természetesen megkapjuk és tudjuk a választ, azt, hogy igen, de egy olyan figura, mint Fábián Marcell (aki az igazságszolgáltató szerv része) képtelen ezt az igazságtalanságot elviselni, szarkazmusával és szakmai tudásával felülemelkedik a bürokrácia alattvalóin.

 

 

 

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Lukács Lilla

Két ember

„Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek. Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt...

Szerda Balázs

“Genderkreatív nevelés”, rasszista Covid-intézkedés

Kovács István – Szánthó Miklós – Törcsi Péter szerk.: Bolond lyukból. A polkorrekt őrület szemléje. Alapjogokért Központ – Jogállam és...

Szerda Balázs

“Genderkreatív nevelés”, rasszista Covid-intézkedés

Kovács István – Szánthó Miklós – Törcsi Péter szerk.: Bolond lyukból. A polkorrekt őrület szemléje. Alapjogokért Központ – Jogállam és...

Fekete J. József

Elpuskázott lehetőségek

Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa. Fordította Pék Zoltán. Agave Könyvek, Budapest, 2022 Mostanság gyakran esik szó a mesterséges intelligenciáról, amely általában egy...

Fekete J. József

Elpuskázott lehetőségek

Philip K. Dick: Vulcanus kalapácsa. Fordította Pék Zoltán. Agave Könyvek, Budapest, 2022 Mostanság gyakran esik szó a mesterséges intelligenciáról, amely általában egy...

Silling István

Magyarkanizsa épített öröksége

Klamár Zoltán: Örökségünk. Magyarkanizsai képeskönyv. József Attila Könyvtár, Magyarkanizsa, 2022 Vajdasági identitásjeleink egyre szaporodó kiadványai...

Silling István

Magyarkanizsa épített öröksége

Klamár Zoltán: Örökségünk. Magyarkanizsai képeskönyv. József Attila Könyvtár, Magyarkanizsa, 2022 Vajdasági identitásjeleink egyre szaporodó kiadványai...

Bordás Győző

A délszláv-magyar irodalom nagykövete

Radovan Popović: Poslednji barokni Srbin. Matica srpska, Újvidék, 2021 Nemrég jelent meg Radovan Popović nyugalmazott újságírónak e különös című könyve –...

Bordás Győző

A délszláv-magyar irodalom nagykövete

Radovan Popović: Poslednji barokni Srbin. Matica srpska, Újvidék, 2021 Nemrég jelent meg Radovan Popović nyugalmazott újságírónak e különös című könyve –...

Jódal Rózsa

Folytonosan megújuló felfedezőkönyv

Vajdasági ládafia. Segédkönyv az általános iskolák 5–8. osztálya számára. Forum Könyvkiadó Intézet – Magyar Nemzeti Tanács,...

Jódal Rózsa

Folytonosan megújuló felfedezőkönyv

Vajdasági ládafia. Segédkönyv az általános iskolák 5–8. osztálya számára. Forum Könyvkiadó Intézet – Magyar Nemzeti Tanács,...

Molnár Tibor

Bajsa a nagy háborúban

Mire a falevelek lehullanak… Bajsa a nagy háborúban (1914–1918). Délvidékiek a nagy háborúban 6. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022 A nagy háború...

Molnár Tibor

Bajsa a nagy háborúban

Mire a falevelek lehullanak… Bajsa a nagy háborúban (1914–1918). Délvidékiek a nagy háborúban 6. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022 A nagy háború...

Lódi Gabriella

Tájba zárt magány

L. Móger Tímea: Sajátfalu. Művészetek Háza, Veszprém, 2022 A Doroszlón élő és alkotó L. Móger Tímea költő, újságíró...

Lódi Gabriella

Tájba zárt magány

L. Móger Tímea: Sajátfalu. Művészetek Háza, Veszprém, 2022 A Doroszlón élő és alkotó L. Móger Tímea költő, újságíró...

Lódi Gabriella

Szarajevó emlékének

Baráth László: Eltévedt lövedékek. Requiem egy városért. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022   „Visszaemlékezni azért érdemes,...

Lódi Gabriella

Szarajevó emlékének

Baráth László: Eltévedt lövedékek. Requiem egy városért. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2022   „Visszaemlékezni azért érdemes,...

Mihályi Katalin

Százötven év krónikája

  Pekár Tibor: A Szabadkai Zeneiskola története. Életjel, Szabadka, 2021     A Szabadkai Zeneiskola nemcsak az ország legrégebbi zenedéje, hanem az egyetlen olyan oktatási...

Mihályi Katalin

Százötven év krónikája

  Pekár Tibor: A Szabadkai Zeneiskola története. Életjel, Szabadka, 2021     A Szabadkai Zeneiskola nemcsak az ország legrégebbi zenedéje, hanem az egyetlen olyan oktatási...