A “belgrádi robotkéz” – világhírű fejlesztések – robotika egykor és ma

A “belgrádi robotkéz” – világhírű fejlesztések – robotika egykor és ma

A humanoid robotika születése – plakát

  A humanoid robotika születése – 50 éves a Mihajlo Pupin Intézet Robotikai Központja című kiállitást a szervezők Délkelet-Európa legrégebbi robotikai laboratóriumának szentelték.

  A kiállítás rámutat a Robotikai Központ jelentőségére és alapkutatásaira, melyek a modern robotika bölcsőjévé tették. A központban olyan ötletek és elméletek születtek, melyek a gyakorlati eredményekkel együtt befolyásolták a robotika fejlődését és folyamatát.

  Legnagyobb eredményeket a humanoid robotika területén ért el: új matematikai modellek és szoftvermegoldások létrehozásában, az ellenőrzési rendszer stabilitásának és elemzésének területén, valamint a kétlábú robotok (androidok) mozgatására ajánlott megoldásaival, melyeket még ma is alkalmaznak szerte a világon.

  A központ története még 1963-ban elkezdődött, amikor az intézetben megalkották az első robotkezet. A világszerte „belgrádi robotkézként” ismertté vált robotkezet egészségügyi célokra ugyan nem használták, de hatására több más típusát fejlesztették ki más országokban. A Robotika Központ megalapításának ötlete éppen a „belgrádi robotkéz” készítése közben merült fel 1967-ben.

  A központot hosszú évekig Miomir Vukobratović professzor vezette, akinek a mesterséges mozgás kialakításában elért eredményei megkerülhetetlenek. A zéró nyomaték pontelméletével (ZMP, Zero-Moment Point Theory) megoldotta a kétlábú (android) robotok egyensúlytartási problémáját és ennek eredményeképpen a járásukat is. Az elmélet elnevezése egyébként a talpunk azon pontjáról kapta nevét, melyben az összes erő eredő nyomatéka nulla. Vukobratović professzor elméletét 1968-ban mutatták be először Jerevánban. Ma világszerte a legtöbb robot mozgatásához ezt az elméletet alkalmazzák.

  Tudósokból és mérnökökből álló csapatával Vukobratović az orvosi robotika területén folytatta a világviszonylatban is kiemelkedő kutatást – laboratóriumokban történnek  meg az első robotlépések, létrejönnek az első az első exoskeletonok (mesterséges külső vázak, robotruhák). Ezek legsikerültebb aktív változata 1972-ben készült el. Az 1974-es változatnál – a robotikában először – villanymotort alkalmaztak.

  A robotruhák azzal a céllal jöttek létre, hogy segítsék a kétoldali alsó  végtagbénulásban szenvedők és a fogyatékkal élők rehabilitációját.

  A további kutatások eredményeként 1978-ban az aktív robotruháknak egy puhább változatát készítették el. Létrejött a világon az első robotkar, melyet a régi Jugoszláviában működő Izomsorvadásban Szenvedők Egyesületének elnöke, Olivera Jandrić tesztelt és használt. Ezt követően pedig elkészítették az első robot alsó lábszárat, a Promona 1-et.

  Ugyancsak nagy eredmény volt az első jugoszláv ipari robot, az UMS 1-es megtervezése és elkészítése is. Ez volt a világon az első antropomorf (emberhez hasonlító) ipari robot. Később létrejönnek a 2-es, a 3-as és a 4-es változatok is, melyek ipari felhasználásra kerülnek.

  A 20. század nyolcvanas és kilencvenes éveiben oktatási robotok sorozatát fejlesztették ki a robotika, mint új tudományág népszerűsítése céljából, főként az egyetemisták körében. Emellett oktatási szoftvert és sikeres oktatási robotikai rendszereket fejlesztettek ki a PC vezérlőkkel.

  A Mihajlo Pupin Intézetnek Robotikai Központja a kutatások alapjául szolgált, és számos produktív és kreatív kutatót nevelt ki a robotika és a mechatronika minden területén. Gyakorlatilag ezen a helyen a hagyományos robotika minden szegmense megtalálható.

  1996-ban Vukobratović professzor Joseph Engelberger-díjban részesült, mely a legmagasabb robotikai elismerés a világon, amit az alkalmazott kutatásokért és oktatásért ítél oda az Amerikai Robotipari Szövetség. Az Automatizálási Világkonkresszus (WAC) 2006-ban Vukobratović professzort munkásságáért Életmű-díjjal jutalmazta.

  A kiállításon megtekintehetők az említett kiállítási tárgyak, melyek a robotika történelmének részét képezik.

  A kiállítás kísérő programjaként a látogatóknak a belgrádi Tudománynépszerűsítő Központ és a Villamosmérnöki Kar jóvoltából alkalmuk lesz megtekinteni a robotika világtörténetét is.

  (A humanoid robotika születése című kiállítás a Szabadkai Városi Múzeumban 2018. november 9. és 2019. január 31. között tekinthető meg. A kiállítás kurátora Ivan Sarić, a Belgrádi Tudományos és Műszaki Múzeum gyűjteményének kezelője).

 

Havas Judit

Kányádi Sándor

Az Egyetemi Színpadon a 70-es évek végén egy sorozatban a határon túli irodalmat mutattuk be. Amikor éppen felvidéki írók estjét tartottuk – amelyen megjelent Dobos...

Havas Judit

Kányádi Sándor

Az Egyetemi Színpadon a 70-es évek végén egy sorozatban a határon túli irodalmat mutattuk be. Amikor éppen felvidéki írók estjét tartottuk – amelyen megjelent Dobos...

Bolyos Miklós

Bodor Anikóra emlékezve

  Egy eső áztatta áprilisi délutánon mintegy harminc ember gyűlt össze a zentai Felsővárosi temetőben, hogy virágkoszorúkkal és zeneszóval emlékezzen meg Bodor...

Bolyos Miklós

Bodor Anikóra emlékezve

  Egy eső áztatta áprilisi délutánon mintegy harminc ember gyűlt össze a zentai Felsővárosi temetőben, hogy virágkoszorúkkal és zeneszóval emlékezzen meg Bodor...

Lovas Ildikó

Szép Amáliák (részlet)

1952. december 27-én, amikor a színház épületéből Szép Amália kilépett a Fő térre, olyan sűrű volt a köd, hogy a villamos nehéz, bordó testét...

Lovas Ildikó

Szép Amáliák (részlet)

1952. december 27-én, amikor a színház épületéből Szép Amália kilépett a Fő térre, olyan sűrű volt a köd, hogy a villamos nehéz, bordó testét...

Klamár Zoltán

Utólagos feljegyzések

  Naplót írok, s valójában életem eseményei érdekelnek a legkevésbé. (Illyés Gyula)   Újra háború van, de most Kelet-Európában. A hírek...

Klamár Zoltán

Utólagos feljegyzések

  Naplót írok, s valójában életem eseményei érdekelnek a legkevésbé. (Illyés Gyula)   Újra háború van, de most Kelet-Európában. A hírek...

Pulai Árpád, 1986 Verbász

  2012-ben szerzett diplomát a belgrádi Iparművészeti Kar textiltervezői tanszékén. Nevéhez fűződik a szenttamási Čunak Hagyományőrző Egyesület...

Pulai Árpád, 1986 Verbász

  2012-ben szerzett diplomát a belgrádi Iparművészeti Kar textiltervezői tanszékén. Nevéhez fűződik a szenttamási Čunak Hagyományőrző Egyesület...

Oroszi Armand

Sivatag

  Itt vagyok, s voltam Egyedül, s majdhogy holtan Dalom száll, magányosan s szárazon csak úgy, akár a homokszem át a pusztaságon.   Itt vagyok, s voltam Holnap más leszek, mondtam...

Oroszi Armand

Sivatag

  Itt vagyok, s voltam Egyedül, s majdhogy holtan Dalom száll, magányosan s szárazon csak úgy, akár a homokszem át a pusztaságon.   Itt vagyok, s voltam Holnap más leszek, mondtam...

Fehér Miklós

December

    – Miért van ilyen sötét?   – Mert december van.   – És decemberben mindig hamar sötétedik?   – Igen.   Lindgren maga elé tekintett. Kék szemeivel...

Fehér Miklós

December

    – Miért van ilyen sötét?   – Mert december van.   – És decemberben mindig hamar sötétedik?   – Igen.   Lindgren maga elé tekintett. Kék szemeivel...

Kovács Jolánka

A hegy és a csenevész fácska

Volt egyszer egy hatalmas, kopár hegy.   Ó, ez a hegy nagyon büszke volt arra, hogy milyen magas, milyen erős! Őt aztán senki sem tudta megmozdítani. Eső, jégeső, vihar, hóvihar –...

Kovács Jolánka

A hegy és a csenevész fácska

Volt egyszer egy hatalmas, kopár hegy.   Ó, ez a hegy nagyon büszke volt arra, hogy milyen magas, milyen erős! Őt aztán senki sem tudta megmozdítani. Eső, jégeső, vihar, hóvihar –...

Boros György 1934, Szabadka

  A belgrádi Tanárképző Főiskolán diplomázott 1955-ben festészet szakon, Ante Abramović osztályában. 1955 és 1996 között megszakítás nélkül...

Boros György 1934, Szabadka

  A belgrádi Tanárképző Főiskolán diplomázott 1955-ben festészet szakon, Ante Abramović osztályában. 1955 és 1996 között megszakítás nélkül...

Ratković (Acsaji) Györgyi, 1986, Zenta

  Első művészi ismereteit, mind elméleti, mind gyakorlati téren, Skrabány Viktor festőművész óbecsei műtermében szerezte. 2005–2009 között az újvidéki...

Ratković (Acsaji) Györgyi, 1986, Zenta

  Első művészi ismereteit, mind elméleti, mind gyakorlati téren, Skrabány Viktor festőművész óbecsei műtermében szerezte. 2005–2009 között az újvidéki...