Az első szabadkai óvodák

Az első szabadkai óvodák

Szerző: Ricz Géza: A hordónál

A napóleoni háborúkat követően Európában már senki sem tudta útját állni a polgári eszmék terjedésének A Habsburg Monarchia nyugati fele hamarabb hódolt be a haladó eszméknek, amelyek a keleti részekben csak az 1825-ös magyarországi országgyűlésen törnek utat maguknak. Az ezt követő reformkorban vetődött fel először az iskoláskor előtti intézmény létesítésének lehetősége. Az első kisdedóvó intézet megalapítása Magyarországon 1828-hoz fűződik, amikor Brunswick Teréz grófnő saját költségén Budán megnyitotta Kelet- és Dél-Európa első óvodáját, ezzel egy évvel megelőzve Franciaországot, kettővel Ausztriát, hattal pedig a német tartományok többségét. A bécsi udvar támogatását is élvezve, Buda külvárosában, édesanyja házában, saját költségén megnyitotta és felszerelte az Angyalkert nevű intézetet. Budán és Pesten 1829 után egymás után nyíltak meg az óvodák. Magyarországon 1834-ben már 13 ilyen intézmény működött. Ugyanebben az évben megalakult a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület. Szabadka 1847 decemberétől tagja az egyletnek. Az országban 1844 folyamán 58 óvoda működött, majd számuk 1818-ra 89-re, 1859. június 1-jéig pedig 117-re nőtt.

  Működésük első éveiben nem létezett az iskoláskor előtti intézmények munkáját szabályzó rendelet. Az első próbálkozás 1870-ben Eötvös tanügyminiszter alatt történt, de Szathmári Károly parlamenti képviselő törvényjavaslatán át egészen 1888 októberéig az óvodák kérdése nem jutott a képviselőház elé. Csak 1890-ben kezdődtek meg a törvényjavaslat kidolgozásának előkészületei. Az országgyűlés 1891 tavaszán fogadta el, és április 28-án lépett jogerőre.

  Mivel Szabadka is az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozott, az iskoláskor előtti intézmények fejlődése és a kisgyerekek gondozására tett magyarországi lépések értelemszerűen itt is érezhetőek voltak. Az Angyalkert megnyitása után tizenegy évvel a szabadkai óvoda megnyitása irányában tett első lépések Grűbler József nevéhez fűződnek. A városi tanács 1839. augusztus 13-án készült jegyzőkönyvének 2079. számú pontja arról árulkodik, hogy Grűbler levelében kérvényezi a városnál egy óvoda megnyitását. Kérvényében leírja, hogy a Pesti Egyetemen pedagógiát hallgatott, és már több éve tanítóskodik. Több időt töltött a pesti óvodákban, azok szervezését és módszereit megfigyelve elhatározta, hogy ő is a legkisebbek nevelésével szeretne foglalkozni. Grűbler Szabadka város tanácsához fordul anyagi segítségért, hogy tudását egy két hónapos tolnai szakmai továbbképzéssel gyarapítsa. A továbbiakban kifejti, hogy legkevesebb háromévi működésre szeretne szerződést kötni, amit a szükséges anyagi kiadásaival támaszt alá. Magának 100 forintos fizetést kér, a gyerekek számára pedig, hogy télen ne fagyoskodjanak, 4 öl fát. A gyerekek kiszolgálását végző cseléd fizetésére minden gyerek évente 1 forint 30 krajcárt adna.

  Grűbler kérvényéről a városatyák az 1839. szeptember 30-ai és november 11-ei gyűlésen is tárgyaltak. A képviselők előtt egyrészt nem volt teljesen világos, mi is az óvodák szerepe, hogyan lehetne azokat megszervezni, másrészt pedig nem akartak olyan intézmény megalapításába fogni, amelyből nem lett volna haszna az egész városnak. A Grűblerhez intézett válaszlevélben a testület arról ír, hogy teljesen meg van győződve az intézet szükségességéről, az ügyet azonban a választott közgyűléshez utalja véleményezésre. A városi tanács az intézmény megalapítása anyagi vonzatának kivizsgálására háromtagú bizottságot hozott létre. A bizottság munkájának eredményéről nincs forrásunk. A Grűbler-féle óvodából végül nem lett semmi, mivel a tanács úgy ítélte meg, hogy előbb fel kell mérni az intézmény megnyitásának indokoltságát, hogy minden polgárnak véleményt kell nyilvánítania a kérdésben, ezért a döntést elodázták.

  Mack György budai kereskedő 1843. augusztus 4-én fordult levéllel Szabadka szabad királyi város tanácsához. Ebben kérte, hogy vétessék fel helybeli lakosnak, hogy a városban magánkisdedóvót és reálintézetet nyithasson:

 

  Tekintetes Tanács!

  Az emberi élet első célja a boldogság, ezután törekszik nemük minden tetteiben, s ez lesz rugójává egész létünknek. Szerencsés az aki még gyermekkorában ismerni kezdi ezen malaszttot, s mintegy folytatva férjfi korra jutva, a szerző mondásaként készitheti az ahoz vezető utat.

E szempontból szerencsés az alolirt Tekintetes Tanácstol egy ilyen boldogitó intézetre tér megengedését kiesdekelni, – ugyan is célja az aloloirottnak, egy é városban fölötte szükséges gyermek ovó intézetet saját költségén, a lakásán alakitani, további célja az aloloirtnak a kereskedői gyakornok és mesteremberek inassait hivatásukhoz tartozó minden szükséges real tudományokban célszerűen oktatni, a feltételek kevesek, és telyesithetők úgy mint:

1 ö A gyermek a Kisded óvó intézetbe felvetetnek havonkénti 20 pgö Krár fizetés mellett, magátol ertetődvén hogy élelmezés a szüléket illeti.

2 ö Kereskedői gyakornokok – az annak üdejében alolirt által kihirdetendő rendszer szerint – fognak oktatni évenkénti 2 pgö ft dij mellet – úgy szinte

3 ö A mester inasok évenkénti szinte meghirdetendő rendszer szerint évenkénti 2 pgő f. fizetés mellett lesznek oktandók – úgy szinte

4 ö A mindkét osztálybeli felszabadult legények is oktatást nyerhetnek alolirotnál. –

Midön mindezek tellyesithetése a tekintetes Tanácsot az eránt legalázatosabban megkérném: hogy a Szabad Királyi város lakosai sorába kegyesen felvétetni méltoztatnék – bizonyitványom I..III..III alatti előmutatása mellett maradtam

Szabadkán 1843 évi august 14ik napján

A Tekintetes Tanács

legalázatosabb Szolgája Mack György

 

  A városi tanács 1843. szeptember 18-ai döntése Mack Györgyöt ezentúl szabadkai lakossá nyilvánítja, ezenkívül a kisdedóvó intézet és reáliskola megnyitását engedélyezi számára. Mint a fentiekből láttuk, Mack saját lakásán, saját költségén nyitotta volna meg az intézményt, az óvodába járó gyerekek havi 20 krajcáros, a tanoncok pedig 2 forintos tandíjat fizettek volna.

  A gazdasági tanács 1843. december 15-én kelt jegyzőkönyvében Kuluncsits István mint helybeli kisdedóvó intézet igazgatója szerepel, és megemlíti, hogy Mack György számára lakbérként évi 50 pengő forintot kellene fizetni.

  Az 1844. január 22-én tartott tanácsülés napirendi pontjai között ismét szerepelt az óvoda kérdése. Ez alkalommal olyan döntés született, hogy az óvoda részére új elhelyezést kell biztosítani. A gazdasági tanács következő gyűlésén (február 9.) Josits Boldizsár helyettes polgármester és az építési felügyelő bejelenti, hogy megvizsgálták és az óvoda céljainak megfelelőnek találták Bélity Mátyás magyarkanizsai lakos házát. Az épület három szobából, egy bolthelyiségből, konyhából, padlásból, pincéből, fészerből, istállóból, egy kúttal rendelkező tágas udvarból áll, és a város költségén tűz ellen is biztosítva van. A pénzügyi tanács ülésén felvetődött a kérdés, hogy az intézményért fizetendő 100 forintot a város állandóan fizeti-e, vagy csak egy évre. A városi tanács válaszában az állt, hogy a szerződést ugyan csak egy évre kötötték meg, de az elkövetkezőkben is szándékukban áll az intézetet támogatni.

  A gazdasági tanács 1844. május 10-ei ülésén Mack György kérvényét tárgyalták meg, amelyben a fentnevezett kéri, hogy az intézet részére az általa mellékelt árjegyzék alapján megrendelt bútorok árát térítsék meg. A kereskedőszellemmel megáldott Mack több alkalommal is befektette pénzét az óvoda felszerelésébe, a város pedig utólag rendszeresen jóváhagyta és kifizette számára a költségeket. A jelenlegi jegyzéken a következők szerepelnek: hat fenyőfából készült pad, egy számolótábla, egy ruhafogas, egy asztal és szék, két magyar és egy német ábécétábla, száz golyós számológép, ötven festett kép. Mack szerint szükség volt még négy dupla írópadra és két kisebb írópadra is, valamint szalmára a téli fűtéshez egyéb apró iskolai kellékekre, ezenkívül ötszáz darab meghívójegy nyomtatására is. A polgárok 1846-ban tartott gyűlésén az élelmiszerek és a fűtőanyag árának az 1844-hez viszonyított növekedését figyelembe véve az eddigi 12 forintos támogatást a képviselők 16 forintra emelték, mely összeg 1847-ben is érvényben volt.

  Mack óvodája a Bélity-féle házból Markovits Sándor városi kamarás házába költözött át, ezt 100 pengő forintért bérelték. A ház a Bélity-házzal szemben, a majdani városi kaszinó, a mai városi könyvtár épületének helyén állt. A gazdasági tanács Vojnits Gergely és Blagoevits István tanácsnokokat bízta meg azzal, hogy az óvoda működési feltételeit megvizsgálják. Az általuk 1848. március 10-én tett jelentésben arról számoltak be, hogy látogatásuk alkalmával 25-30 gyerek tartózkodott az óvodában. Mack állítása szerint régebben többen voltak, most pedig kérdés, hogy az óvoda fenn tud-e maradni a jövőben is.

  Gyanúja beigazolódott, mivel a következő évben, 1849-ben a Mack-féle óvoda megszűnt létezni.

  Mack 1851. szeptember 10-én ismételten kérvényezte az óvoda megnyitását, amit Antunovits Pál polgármester jóvá is hagyott számára, de a magasabb iskolahatóság az engedélyt megtagadta. A kérelem megtagadásának oka Radnits János városi ügyész megállapítása szerint az, hogy Mack képesítése nem felel meg az újabb rendeletek szabályainak, így 1851-től megszűnik a munkaviszonya, óvodát pedig sehol sem nyithat.

Miután 1849 februárjában a Mack-óvoda megszűnt, az elkövetkező tíz évben nem is nyílt és nem is működött óvoda Szabadka területén.

  Tíz év szünet után, 1858. augusztus 16-án a szabadkai óvodák történetében új korszak vette kezdetét. Azon a napon, mint ahogy erről az 5412/25 számú határozat tanúskodik, a Flatt András polgármester vezette közgyűlésen Czorda Bódog ügyvéd javasolta, a városatyák pedig ezt egyhangúlag elfogadták, hogy a város saját költségén nyisson óvodákat. Tekintve, hogy az óvodák rendkívüli jelentőséggel bírnak az eljövendő nemzedék nevelése terén, valamint, hogy Szabadka nagyságát, gazdasági jelentőségét tekintve legalább négy óvoda megnyitásáról kellett gondoskodni a városatyáknak. 1859 év őszén megnyitották az első két óvodát. Az első két igazán képzett nevelő Sámuel Ferenc és Bodolszky Lajos (1865-től Völgyire magyarosította nevét), akiknek az emléke ma is él Szabadkán. A harmadik óvoda 1860-ban, a negyedik pedig a következő évben nyitotta meg kapuit.

 

Patyi Szilárd

“Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Patyi Szilárd

“Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...