“Siketnémák propagandája”

“Siketnémák propagandája”

Bogoljub Jevtić, 1934 decembere és 1935 júniusa között Jugoszlávia miniszterelnöke

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon

 

1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart utasítottak ki az országból. Néhány hónappal később a Jugoszláv Királyságban parlamenti választást tartottak, amelyen a kormánypárt mellett már ellenzéki pártok is elindulhattak. E választáson viszont magyar párt vagy egyéb politikai szerveződés nem indulhatott. Magyarként egyedül dr. Szántó Gábor szabadkai orvos szállt ringbe a képviselőségért, de a királyi diktatúra kormánypártjának listáján. Mégis ez a választás elhozta Bogoljub Jevtić kormányának bukását. Helyét Milan Stojadinović vette át, aki enyhíteni próbált a marseille-i merénylet óta feszült szerb–magyar viszonyon. Így e választás a délvidéki magyarság szempontjából is figyelemre méltó. Ezért jelen írásunkban az 1935. május 5-ei jugoszláviai választást elevenítjük fel olyan korabeli magyar nyelvű napilapok segítségével, mint a Prágai Magyar Hírlap, az Ellenzék, a Brassó Lapok, a Magyarság és a Pesti Hírlap.

Telefonzárlat választás idején

  A korabeli magyar nyelvű sajtót átolvasva megállapítható, hogy az 1935-ös választásokon az ellenzék és a kormánypárt nem egyenlő feltételek mellett mérkőztek meg a választók szavazataiért. A Prágai Magyar Hírlap május 5-ei száma például arról írt, hogy több ellenzéki képviselőjelöltet is letartóztattak a hatóságok. Vlatko Maček, a Horvát Parasztpárt elnöke, az egyesült ellenzéki lista vezetője ezért panaszt nyújtott be a királyi udvarhoz.

  „Dr. Macek, mint az egyesült ellenzéki lista vezetője, ma beadványt intézett Pál régens herceghez és ebben panaszt emel a kormány választási terrorja ellen s rámutat arra, hogy az egyesült ellenzéki lista jelöltjei közül tizennégyet letartóztattak, tizenötöt pedig kiutasítottak a választási kerületből.

  Ezenkívül az ellenzéki lista ajánló iveinek aláírása miatt nemcsak közalkalmazottakat bocsátottak el a szolgálatból, hanem magánalkalmazottakat is. Így a beadvány felemlíti, hogy Popovics kereskedelmi és bányaügyi miniszter közbelépésére az egyik szeszgyár ötven tisztviselőt és munkást bocsátott el, mert aláírták az egyesült ellenzék listájának ajánlóivét” – olvashatjuk a hírlapban.

  Szintén ebben a tudósításban arról is hírt kapunk, hogy a hatóságok a kormánykritikus lapokat is betiltották.

  „Az Eszéken megjelenő »Hrvatski List« című lapot, a legjelentősebb horvát vidéki orgánumot tegnap betiltották és a lap igazgatóját az államügyészség utasítására őrizetbe vették. A betiltás horvát körökben általános megütközést és megdöbbenést keltett. A betiltás oka az, hogy a lap a küszöbönálló parlamenti választással kapcsolatban erélyes propagandát fejtett ki az egyesült ellenzéki lista mellett. A betiltó rendelkezés bizonytalan időre szól” – írták szintén a Prágai Magyar Hírlapban.

  A választás május 5-én zajlott le. A szigorú cenzúra miatt a külföldi lapok csak napokkal az esemény után tudtak részleges eredményeket közölni, amelyek a kormánypárt győzelmét vetítették előre. A Prágai Magyar Hírlap május 7-ei száma így számolt be a lezajlott voksolásokról.

  „Eddig pontos képet a választások eredményéről rendkívül nehéz alkotni, mert mint ismeretes, a kormány a választások napjára szigorú telefonzárlatot rendelt el és a külföldi lapok Jugoszláviában tartózkodó tudósítói is csak előzetes engedéllyel adhattak tudósításokat lapjaiknak.

  Az első eredmények a kormánypárt fölényes győzelmét valószínűsitik.

  A szavazatok összeszámlálása még folyik és a végleges eredményt hivatalosan még nem állapították meg.

  Magánforrásból nyert hírek szerint a szavazások iránt nem mutatkozott valami nagy érdeklődés, mert hozzávetőlegesen a választóknak alig 50 százaléka jelent meg az urnáknál. Szlovéniában meg alig 25 százaléka szavazott le a választóknak. Itt ugyanis Korosec hívei tartózkodtak a szavazástól. Magánbecslés szerint a 3.829.274 szavazásra jogosult közül mintegy 1.075.000 választó tartózkodott a szavazástól. Szerbiában az óradikálisok nem szavaztak.

  Hozzávetőleges becslés szerint a kormánypárt 1.609.100, Macsek egyesült ellenzéki listája 900.000, Maximovics pedig 30.000 szavazatot kapott.

  A kormány listája tehát többséget kapott.

  A kormány előreláthatólag 325–330 mandátumot, az ellenzék 30–40 mandátumot kap. Az ellenzék túlnyomó része a Macsek-párt táborából került ki. A horvát parasztpárt Horvátországban és Dalmáciában jelentős sikereket aratott. Ószerbiában azonban az ellenzék mindenütt letört” – ismertettette az eredményeket a Prágai Magyar Hírlap.

  Az Ellenzék című kolozsvári magyar politikai napilap a május 8-ai számában a jugoszláv választásról szóló beszámolójában az ellenzéknek a körülményekhez képest elért jó eredményét emelte ki, hozzátéve, hogy „a Macsek-pártnak a választási agitációja elé olyan nehézségeket gördítettek, hogy az ellenzéki propagandát nem minden alap nélkül a »siketnémák propagandájának« nevezték el”. A Brassói Lapok című erdélyi napilap május 9-ei száma szintén az ellenzék sikeres szereplését emelte ki.

  „A vasárnapi szkupstina-választás eredménye nagyjában már véglegesen kialakult s most világosan a Macsek vezetése alatt egyesült ellenzék nagy sikerét mutatja. Nem annyira a szavazatok s még kevésbé a mandátumok megoszlásában, hanem annak feltételezésében, hogy szabad választás esetén minden bizonnyal ő kapta volna meg a túlnyomó többséget.

  Az egyesült ellenzék ugyanis annak ellenére, hogy a kormány az államhatalmi gépezet egész súlyával ránehezedett az amugyis minden módon megfélemlített választótömegekre s a Macsekék propagandájától még a sajtó nyilvánosságát is megvonta, továbbá, hogy a választóknak vállalniok kellett a nyílt szavazással, a nyilt állásfoglalással járó súlyos kockázatot, – a kormánypárti szavazatok felénél is jóval több voksot kapott. Bizonyítja továbbá hatalmas népszerűségét az a körülmény, hogy a kilenc bánság közül kettőben ő kapta meg az abszolút többséget.

  Ha a Jeftics-kormány mégis túlnyomó többséghez jut az új képviselőházban, azt csak a választójogi törvénynek köszönheti, amely – éppoly igazságtalanul és önkényesen, mint a mienk – annak a listának ítéli oda az összesen 368 mandátum háromötödét, amely legalább öt bánságban elérte a relativ többséget” – magyarázták a választás eredményeit a lapban.

  A fentiek mellett ebből az írásból az is kiderül, hogy néhány kisebbségi képviselő, köztük egy magyar is mandátumot szerzett, mindannyian a kormánypárt listájáról.

  „Az uj szkupstinába négy kisebbségi is bejutott: a magyar Sándor Gábor [a képviselő neve itt tévesen szerepel; valódi neve dr. Szántó Gábor – a szerző megj.], továbbá két német és egy román képviselőjelölt.

  A németeket nem elégítette ki ez az eredmény, mert arra számítottak, hogy a kormánylistán szerepelt mind a négy jelöltjük mandátumhoz jut.”

“Siketnémák propagandája”
A belgrádi Vračar városrész színházépülete – 1931 és 1936 között itt ülésezett a Jugoszláv Királyság parlamentje

Választási győzelemből kormányválságba

  A Magyarság című magyarországi napilap a beszámolók mellett Jeftics győzelme címmel egy hosszabb vezércikkben összegezte a jugoszláviai választás tanulságait, amely írás Battorych Kornél tollából származik. A szerző legfőképp a választási visszaéléseket emelte ki.

“Siketnémák propagandája”
Vlatko Maček, az egyesült ellenzék vezetője

  „Belgrádi hivatalos jelentések szerint a délszláv választási küzdelem a kormány fényes győzelmével végződött. Harminc-negyven mandátum kivételével, mely Macseknek jutott, valamennyi képviselő a kormánylistán jött be. Persze a leadott szavazatok aránya már nem ilyen fényes. A kormányé egymillió-hétszázezer fölött. Macseké egymillió fölött áll. A szavazásban részt vett Makszimovics- és Ljotics-listák egyike sem kapott ötvenezer szavazatot és ezzel a mandátumok szétosztásából eleve ki vannak zárva. A választótörvény szerint, amely párt megkapta a szavazatok viszonylagos többségét, az megkapja a mandátumok háromötödét, a többi mandátumok fölött pedig arányosan osztozik a kisebbségben maradt listákkal. A szavazás nyílt. Alig képzelhető el, hogy a mai viszonyok között bárki, aki a legkisebb kormányfüggésben áll, az ellenzékre merjen szavazni. A választási eljárás csak néhány nagyobb városban állott olyan amilyen ellenőrzés alatt (külföldi újságírók jelenléte), vidéken azt tehették a kormányközegek, amit éppen akartak. A választási diadal erkölcsi értéke egyenlő a semmivel, politikai értéke sem sokkal több” – írta Battorych Kornél.

  A vezércikk végén a fent leírt okok miatt nem jósoltak hosszú jövőt a kormánynak, és a délszláv állam belpolitikai helyzetét is sötéten festették le.

  „Ilyen körülmények között senki sem remélheti, hogy Jugoszlávia konszolidációja végre meg fog indulni. A horvát kérdés megoldatlansága és Jugoszlávia többi nehéz belpolitikai kérdése továbbra is el fogja szívni az ország életerejét és az állam szervezetében az üszkösödési folyamat tovább halad előre. Ezen semmiféle külpolitikai sikerek, paktumok, szövetségek nem tudnak változtatni. Minisztériumok jöhetnek-mehetnek, senkik és politikai analfabéták látszatragyogásban tündökölhetnek, mindez a történelem folyamatát föl nem tartóztathatja. A Manchester Guardian szerint a választások megmutatták, hogy Délkelet-Európában még van egy nemzet, mely nem hagyja magát megfélemlíteni. Ebhez hozzátehetjük azt is, hogy el fog jönni az az idő, amikor Macsek nem fog többé konokul hallgatni…”

  A vezércikkben pedig nem tévedtek, ugyanis a Pesti Hírlap május 14-ei számában arról írtak, hogy a politikai törésvonalak az ellenzék és a kormány között a választások után tovább mélyültek.

  „Jugoszlávia belpolitikai helyzetében a választások óta sem következett be a várva várt nyugalom. Mint ellenzéki körökből hire jár, az ellenzék nem szándékozik a jugoszláv képviselőház munkájában részt venni. Számolnak azzal, hogy a horvát képviselők egyáltalában nem jelennek meg a képviselőház megnyitásán, a szerb ellenzék pedig mindössze nyilatkozat felolvasására szorítkozik, amelyben kijelenti, hogy nem fogadja el a választás eredményét. A szerb ellenzék ezután el fog távozni a parlament épületéből. Ellenzéki körökben általános az a felfogás, hogy a képviselőház és a mostani kormány is igen rövid élettartamú lesz.”

  A Brassói Lapok május 19-ei száma pedig külföldi lapokra hivatkozva ismertette a kormányválság legfőbb jeleit.

  „Az olasz lapok jelentései szerint Jeftics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter kérte, halasszák el Suvich olasz külügyi államtitkárral szombatra tervezett velencei találkozását, mert belpolitikai ügyek miatt Jeftics nem hagyhatja el az országot, a Népszövetség jövő héten kezdődő ülésszakára sem mehet el. Rómában úgy tudják, hogy az újonnan választott szkupstina összeülése és a kormány átszervezése tartja vissza Jefticset Belgrádban.

  Az angol Reuter-iroda Belgrádból kapott jelentése szerint abból a tényből, hogy Jeftics most nem találkozhatik Suvich-csal, angol politikai körökben arra következtetnek, hogy Jugoszláviában kormányválság van küszöbön.

  Horvátországban állítólag nagy a nyugtalanság. Számos helységben a lakosok kitűzték a régóta betiltott horvát lobogót, jelképezéséül annak, hogy a választások eredményeképpen kivivottnak tekintik a horvát önkormányzatot.

  A horvátokkal folytatott véres harcokban több csendőr is elesett. Az angol laptudósitás szerint a horvátok most állnak bosszut a választások alatti visszaélésekért és erőszakoskodásokért. Macsek horvát parasztvezér kijelentette, hogy az egyesült ellenzék igenis bevonul az uj parlamentbe, de csak azért, hogy követelje a Jeftics-kormány leváltását, miután bebizonyosodott, hogy az ország többsége valójában az egyesült ellenzékkel tart.

  A Dnevnik cimü szófiai lap Belgrádból kapott jelentése szerint a Jeftics-kormány helyzete, minden cáfolat ellenére, bizonytalan és válságos” – írták a napilapban.

Molnár Tibor

A zentai közjegyző

Bajsai dr. Vojnich Lajos (1866–1902)   Vojnich Lajos Simon Béla 1866. június 16-án a Vojnich család zobnaticai birtokán látta meg a napvilágot, bajsai Vojnich Simon Károly és...

Molnár Tibor

A zentai közjegyző

Bajsai dr. Vojnich Lajos (1866–1902)   Vojnich Lajos Simon Béla 1866. június 16-án a Vojnich család zobnaticai birtokán látta meg a napvilágot, bajsai Vojnich Simon Károly és...

Patyi Szilárd

Nagygyűlés Zentán

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek találkozója 1935-ben   A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán....

Patyi Szilárd

Nagygyűlés Zentán

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek találkozója 1935-ben   A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán....

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...