Szerb nyelvvizsga a parlamentben

Szerb nyelvvizsga a parlamentben

Božidar Maksimović, aki cikkével elindította a Nagy Ödön elleni lejárató kampányt

Lejárató kampány dr. Nagy Ödön és a délvidéki magyarság ellen 1928 tavaszán

 

A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, az Országos Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán. A pártnak az 1927. szeptember 11-én megtartott parlamenti választáson sikerült először (és utoljára) képviselőket bejuttatnia a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság parlamentjébe. A megmérettetésen nem önállóan, hanem a kormányzó Radikális Párttal közös listával vettek részt. Az OMP szeptember 11-én két mandátumot szerzett meg. Dr. Várady Imrének a nagybecskereki, míg dr. Strelitzky Dénesnek a szabadkai választókerületben sikerült elnyernie a képviselőséget. Dr. Nagy Ödönnek, szintén a szabadkai választókerületben, mindössze 136 szavazat hiányzott, hogy bejusson a parlamentbe. Dr. Deák Leót a zombori választókerületben szintén csak néhány szavazat választotta el a mandátum megszerzésétől. Bár az OMP fennállása óta először jutott parlamenti helyekhez, a sikert beárnyékolta az a tény, hogy előzetesen hat képviselői mandátum megszerzésében reménykedtek.

  1928 tavaszán a Radikális Párt egyik képviselője lemondott parlamenti mandátumáról. A helyét, a jog szerint, dr. Nagy Ödön vehette át, ami azt jelentette, hogy az OMP képviselőinek száma háromra emelkedett a parlamentben. Csakhogy egyes szerb politikusok nem nyugodtak bele, hogy egy újabb képviselővel bővült a magyar képviselők száma. Ezért a sajtón keresztül támadást intéztek dr. Nagy Ödön és a délvidéki magyarság ellen, ami egy különös parlamenti nyelvvizsgában csúcsosodott ki. Ezt a lejárató kampányt elevenítjük fel a Hírlap című korabeli szabadkai napilap segítségével.

 

ÖSSZTŰZ ZÚDUL DR. NAGY ÖDÖNRE

A Hírlap 1928. március 20-ai száma írt arról először, hogy I. Sándor király dr. Dušan Subotić volt igazságügy-minisztert, radikális párti képviselőt kinevezte a belgrádi legfelsőbb semmítőszék elnökévé. Dr. Dušan Subotić a kinevezés miatt a parlamentben lemondott a szabadkai kerületben szerzett mandátumáról. Helyébe dr. Nagy Ödönt, az Országos Magyar Párt társelnökét hívták be, aki a szabadkai közös radikális–OMP listán a megválasztott képviselők után a legtöbb szavazatot kapta. A Hírlap szerint ez azért volt örvendetes hír, mert „dr. Nagy Ödön személyében a szuboticai kerület magyar polgárainak egy régi vezetőembere kerül a parlamentbe, aki mint képviselő igen sokat fog tenni a magyarságért”. Csakhamar azonban valóságos hadjárat indult el a magyar politikus mandátumának igazolása ellen, azzal az indoklással, hogy nem ismeri az államnyelvet. A támadás túlmutatott Nagy Ödön személyén.

  A lavinát Božidar Maksimović volt belügyminiszter, radikális párti képviselő indította el a Vreme című lapban megjelent cikkével. Ebben az írásában a vajdasági állapotokat kifogásolta, és azt állította, hogy alkotmány- és törvényellenesen megengedték a magyar nyelv használatát a községi közgyűléseken. Nagy Ödönnek külön is felrótta, hogy magyarul szólalt fel a szabadkai városi tanács ülésein. A cikk támadást jelentett a Velimir Vukičević vezette radikális-demokrata kormány ellen. Božidar Maksimović és a köréje csoportosuló szélsőséges radikálisok ugyanis a kormány mérsékelt kisebbségpolitikáját kifogásolták, amellyel szerintük kiárusították Vajdaságban a nemzeti érdekeket. A parlament március 31-ei ülésén a Božidar Maksimović köré csoportosuló radikálisok az ellenzékkel együtt kifogást emeltek dr. Nagy Ödön kinevezése ellen, mondván, nem ismeri az államnyelvet. Ezért az ülést elnapolták, anélkül hogy megvitatták volna dr. Nagy Ödön mandátumának igazolását. Másnap a Pravda című lap név nélkül közölte egy, a kormánnyal elégedetlen radikális képviselő nyilatkozatát, amelyet a Hírlap is közölt.

  „– Makszimovics Bozsó nagy szolgálatot tett azzal, hogy ilyen élesen és ilyen erélyesen megtámadta Vukicsevics Velja miniszterelnököt.

  Nem kell egyébre gondolnunk, hogy azonosítsuk magunkat Makszimovics akciójával,

mint emlékezni arra, hogy Szubotics Dusán helyére egy magyar került a parlamentbe.

  – Hallatlan, hogy magyar képviselő jött be a semmítőszék elnökének helyére a szkupstinába. Nem tartozom a türelmetlen soviniszták közé, de kijelentem, hogy megdöbbentő paradokszon az, hogy a semmítőszék elnökének a helyére egy magyar került a parlamentbe. Vukicsevics miniszterelnöknek be kell látnia, hogy a kritika helytálló és teljesen indokolt. A magam részéről azon a véleményen vagyok, hogy Vukicsevics Veljának ezért a politikájáért kell majd távoznia a helyéről” – olvashatjuk a szabadkai napilap április 3-ai számában.

  A Hírlap egyébként egy szerb újság nyomán a dr. Nagy Ödön elleni támadás valódi okát is tudni vélte.

 „A Politika, amely a legtekintélyesebb beográdi lap, Nagy Ödön dr. magyarpárti képviselő verifikálásáról mindössze egy húsz soros, de annál érdekesebb cikkben számol be. A Politika cikkéből kiderül, hogy: szuboticai egyetemi tanárok dolgoznak Beogradban Nagy Ödön mandátuma ellen és hogy miért, azt minden politikával ismerős ember könnyen kitalálhatja.

Ha ugyanis Nagy Ödönt nem engednék a parlamentbe, ugy utána Milics Ivó szuboticai jogakadémiai tanár jutna mandátumhoz, aki radikális magyarpárti listán Jurics Márkó helyettese volt.”

  Božidar Maksimović vádjaira a kormány részéről Svetozar Stanković földművelési miniszter reagált egy április 17-én Szabadkán megrendezett radikális tanácskozáson. A miniszter élesen elítélte Maksimovićék kisebbségellenes támadását, amellyel szerinte „túllőttek a célon és nyilatkozataik mindennél érthetőbben bizonyítják, hogy nem ismerik a vajdasági állapotokat”. Hozzátette, az alkotmányban és a törvényekben sehol sincs benne, hogy a községi képviselő-testületek tagjainak ismerniük kell az államnyelvet. Egyedül a parlamenti képviselőkről szóló törvény és a választásokról szóló törvény írja elő, hogy a parlamenti képviselőknek ismerniük kell az állam nyelvét. Ezért leszögezte, azzal, hogy megengedik a kisebbségeknek, hogy anyanyelvükön szólaljanak meg a községi képviselő-testületekben, a kormány nem követett el alkotmánysértést. Stanković hangot adott azon meggyőződésének is, miszerint az a kormány feladata, hogy „a kisebbségekkel megszerettessék az országot”.

  A parlament április 26-án 10 órakor ült össze újból, és az egyik fő kérdés az volt, hogy igazolják-e dr. Nagy Ödön mandátumát. Egy, a parlamentben megtartott pártközi értekezleten végül abban egyeztek meg a képviselők, hogy a parlament elrendeli az igazolóbizottság összehívását, hogy vizsgálja meg dr. Nagy Ödön szerb nyelvtudását, és arról tegyen jelentést a parlamentnek. Az igazolóbizottság délután négy órakor ült össze. Kosta Timotijević elnökölt, tagja volt többek között Miloš Tupanjanin, Stjepan Radić és Várady Imre.

Szerb nyelvvizsga a parlamentben
Kosta Timotijević, a dr. Nagy Ödön nyelvtudását vizsgáló igazolóbizottság elnöke

 

NAGY ÖDÖN AZ IGAZOLÓBIZOTTSÁG ELŐTT

Dr. Nagy Ödön nem mindennapi parlamenti nyelvvizsgájáról, amely közel másfél órán át tartott, részletesen beszámolt a Hírlap április 28-ai száma.

  „Az ülés megnyitása után Tupanyanin Milos földmívespárti képviselő volt az első kérdező, aki a következő kérdést tette fel:

  – Mik az impressziói Szuboticáról?

  Nagy Ödön dr. válaszolni akar, de az elnök kijelentette, hogy a képviselők csak rajta keresztül intézhetnek kérdést Nagy Ödönhöz és minden alkalommal ő fogja felülbírálni, hogy a kérdés föltehető-e vagy sem. Tupanyanin élesen tiltakozott ez ellen, de a többség, még az ellenzéki tagok is helyeseltek az elnöknek, úgy hogy Tupanyanin teljesen magára maradt.

  Timotievics elnök: Nem kell vizsgáztatni a képviselő urat, de fesztelen beszélgetés során igyekszünk majd megállapítani, hogy tudja-e az államnyelvet. Legyen oly szíves és mondja el, hogy milyen bíróságok vannak Szuboticán.

  Nagy Ödön dr. nyomban folyékony és tiszta szerbséggel precízen válaszolt a kérdésre és már az első válasz után megállapították a bizottság tagjai, hogy Nagy Ödön dr. kijelentése jó és több ellenzéki képviselő egymástól csodálkozva kérdezte, hogy miképpen lehetett Nagy Ödön mandátuma ellen hajszát indítani, amikor nem csak megérti és kifogástalanul válaszol a kérdésre, de folyékony szerbséggel is beszél.

  Timotievics elnök ezután megkérdezte Nagy Ödönt, hogy mennyibe kerül egy hold föld Szuboticán. Nagy Ödön dr. erre is megfelelt és válaszolt az elnök további kérdéseire is, majd Radics István az elnök engedélyével a következő kérdést intézte a magyarpárti képviselőhöz:

  – A latinicát vagy a cirilicát ismeri?

  Nagy Ödön: Olvasok és írok úgy latinicával, mint cirilicával” – számolt be a különös bizottsági ülésről a szabadkai napilap.

  Ezután Miloš Tupanjanin azt szerette volna megkérdezni a magyar politikustól, hogy hányféle széna létezik, de a bizottság tagjai nem ítélték fontosnak, hogy Nagy Ödön ilyen kérdésre válaszolni tudjon. A nyelvvizsga itt még nem ért véget, ugyanis a szóbeli vizsga után jött az olvasási vizsga.

  „Tupanyanin fölszólalása után az elnök egy ciril és egy latin betűkkel nyomtatott könyvet ad át Nagy Ödönnek azzal, hogy olvasson fel abból részleteket. Nagy Ödön, amilyen folyékonyan válaszolt a föltett kérdésekre, éppen olyan folyékonyan és hibátlanul egész oldalakat felolvasott és a képviselők egymás után leszögezték, hogy a kiejtés kifogástalan. Popovics Toma képviselő meg is jegyezte:

  – Szépen és folyékonyan olvas, ennél szebben még én sem tudok olvasni” – írta a Hírlap.

  A felolvasás után a bizottság egyöntetűen megállapította, hogy dr. Nagy Ödön mandátumának igazolása ellen semmilyen komoly okot nem találtak. A bizottság elnöke azonban nem feledkezett meg arról, hogy igazi nyelvvizsga nincs írásbeli vizsga nélkül.

  „Timotievics elnök kívánságára Nagy Ödön dr. írásbeli fogalmazványt készített szerb nyelven ciril betűkkel írva. A fogalmazvány a következőképpen hangzott:

  – »Szabadjon kijelentenem, hogy úgy a személyem, mint a képviselői mandátumom fölhozott vádak teljesen alaptalanok.«

Az elnök felolvasta a fogalmazványt és úgy ő, mint a bizottság tagjai megállapították, hogy grammatikai helyességgel van összeállítva és ezt a nézetet a bizottság többi tagjai is, Tupanyanin kivételével, osztották. Tupanyanin kifogásolni valót talált a fogalmazványban és valamit közbeszólt, de szavát nem lehetett megérteni.”

  Az írásbeli feladat után Nagy Ödön parlamenti nyelvvizsgája véget ért, amelyről az igazolóbizottság a következő jelentést tette:

  „1. A parlament 1928. április 26-iki határozata értelmében az igazoló bizottság előtt megjelent Nagy Ödön dr. magyarpárti képviselő annak a megállapítása végett, hogy bírja-e az államnyelvet, amint azt az alkotmány 72-ik szakasza és a képviselői választásokról szóló törvény 13-ik szakaszának harmadik pontja előírja. A Nagy Ödönnel folytatott beszélgetések során: a bizottság tagjai meggyőződtek arról, hogy érti és elég jól beszéli a hivatalos nyelvet.

  2. A bizottság egyben megállapította azt is, hogy hosszabb ideig is jól tud olvasni és írja is a hivatalos nyelvet.

  3. Azt a fogalmazványt, amelyet államnyelven a bizottság előtt írt, elég gyorsan megfogalmazta és könnyen összeállította.

  Mindezek után a bizottság megállapította, hogy Nagy Ödön dr. megfelel mindazoknak a föltételeknek, amelyeket az alkotmány 72-ik szakasza és a képviselői választásokról szóló törvény 13-ik szakaszának harmadik pontja előír és ezért a bizottság indítványozza, hogy a Szubotics Dusán dr. listáján szereplő Nagy Ödön dr. mandátumát a parlament igazolja.

  A bizottság a jelentést másnap délelőtt terjesztette a parlament elé, a képviselők nagy többséggel elfogadták, ezzel pedig igazolták Nagy Ödön mandátumát. Így, ha nagy nehézségek árán is, de az Országos Magyar Párt parlamenti képviselőinek száma végül mégiscsak háromra emelkedett.

Szerb nyelvvizsga a parlamentben
“Megállapítottuk, hogy Nagy Ödön jól tud szerbül” – adta hírül a Hírlap címlapja

 

 

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...

Patyi Szilárd

A király beszéde

  A jugoszláv parlament és a szenátus 1932. januári együttes ülése I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek nyomására, valamint hogy a diktatúra...

Patyi Szilárd

A király beszéde

  A jugoszláv parlament és a szenátus 1932. januári együttes ülése I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek nyomására, valamint hogy a diktatúra...

Molnár Tibor

Csóka és a Lederer család

  Csóka kapcsán legtöbben a Lederer családra asszociálnak, a település újabb kori története azonban nem velük kezdődik. Az 1697-es, a törökök felett aratott zentai...

Molnár Tibor

Csóka és a Lederer család

  Csóka kapcsán legtöbben a Lederer családra asszociálnak, a település újabb kori története azonban nem velük kezdődik. Az 1697-es, a törökök felett aratott zentai...

Patyi Szilárd

Küzdelem a szavazatokért

  Az 1931-es jugoszláviai egypárti választás a szabadkai Napló beszámolóinak tükrében   I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek...

Patyi Szilárd

Küzdelem a szavazatokért

  Az 1931-es jugoszláviai egypárti választás a szabadkai Napló beszámolóinak tükrében   I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek...

Molnár Tibor

Gyermekkatonák a nagy háborúban

  Manapság a gyermekkatona kifejezés hallatán legtöbbeknek a Fekete-Afrikában a 20. század 80-as, 90-es éveiben lejátszódott fegyveres konfliktusok jutnak eszébe. Pedig gyermekek...

Molnár Tibor

Gyermekkatonák a nagy háborúban

  Manapság a gyermekkatona kifejezés hallatán legtöbbeknek a Fekete-Afrikában a 20. század 80-as, 90-es éveiben lejátszódott fegyveres konfliktusok jutnak eszébe. Pedig gyermekek...