“Kérjük a törvény uralmát ellenünk”

“Kérjük a törvény uralmát ellenünk”

A királyi diktatúra miniszterelnöke – Petar Živković tábornok

A királyi diktatúra bevezetése és az Országos Magyar Párt betiltása

 

1928. június 20-án a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság parlamentjében Puniša Račić, egy montenegrói szerb radikális párti képviselő pisztollyal rálőtt öt képviselőtársára, akik az ellenzéki Horvát Parasztpárt tagjai voltak. Pavle Radić és Đuro Basariček belehaltak a sérülésükbe, Ivan Pernar és Ivan Granđa súlyosan megsebesült. Stjepan Radić augusztus 8-án hunyt el a lövések okozta szövődmények következtében. A képviselők ellen elkövetett merénylet oly mértékben kiélezte az országot mélyen megosztó szerb–horvát ellentétet, hogy az már az ország létét fenyegette. I. Sándor király, abban a reményben, hogy megoldhatja a politikai válságot, 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a pártok működését pedig betiltotta. Ez az esemény a délvidéki magyarság múltjában is jelentős, ugyanis ez az intézkedés tett pontot az Országos Magyar Párt történetének végére. Jelen írásunkban a királyi diktatúra bevezetését és az OMP betiltását elevenítjük fel a párt lapjának, a szabadkai Hírlapnak a segítségével.

 

Záróra a parlamentben

 

A királyi diktatúra bevezetéséről a Hírlap január 8-ai száma adott részletes tájékoztatást. Címlapján nagy betűkkel volt olvasható: „Őfelsége proklamációban közölte a néppel a parlament feloszlatását és az új rend életbeléptetését”. Az egyik alcím pedig a kisebbségekre vonatkozó legfőbb fejleményt adta hírül a délvidéki magyar olvasók számára: „Betiltották a faji és vallási pártokat”. A terjedelmes tudósítás beszámol róla, hogy I. Sándor király elfogadta Anton Korošec miniszterelnök és kormányának lemondását. Az új kormányfő Petar Živković tábornok, a királyi gárda addigi parancsnoka lett, aki a miniszterelnökség mellett a belügyminiszteri tárcát is átvette. A király kormánya négy új törvényt léptetett életbe – a királyi hatalomról és a legfelsőbb állami igazgatásról, a közrend és a közbiztonság védelméről, a sajtótörvény módosításáról, valamint a községi és tartományi önkormányzatok feloszlatásáról –, amelyek a diktatúra alapját képezték. Közülük a közrend és közbiztonság védelméről szóló új törvény betiltotta a nemzeti – korabeli szóhasználattal faji – és vallási alapon szerveződő pártokat. Ehhez a törvényhez hozzáfűzték, hogy az „megszünteti a kisebbségi pártokat, vagyis a magyar és német pártokat is”.

“Kérjük a törvény uralmát ellenünk”
A belgrádi lovas kaszárnya – az épület, ahol a parlament üléseit tartották (a jelenlegi parlament épülete ekkor még épülőfélben volt)

  A másnapi Hírlap teljes terjedelmében közölte az új rendszer négy törvényét. E szerint a közrend és a közbiztonság védelméről szóló törvény első szakasza értelmében bűncselekménynek számított olyan könyvek, újságok plakátok és fölhívások kiadása, terjesztése és felolvasása, „amelyekben az állami hatóságok elleni erőszakra bujtatnak, és amelyekben az állam békéje ellen szít[a]nak vagy a közbiztonságot veszélybe hozzák”. Emellett bűncselekménynek számított olyan egyesület megszervezése, támogatása és tagságai is, amely a „kommunizmust, anarchizmust, a terrorizmust propagálja, vagy illegális uton magához akarja ragadni a hatalmat”. Ezen bűncselekmények elkövetését a törvény halállal vagy húsz évig terjedő fegyházbüntetéssel sújtotta. Azokat, akik tudtak az említett bűncselekmények előkészítéséről, de azt nem jelentették a hatóságoknak, húsz évig terjedő fegyházzal büntették.

  A legálisan működő parlamenti pártok betiltását a törvény harmadik szakasza mondta ki.

  „Azok az egyesületek és politikai pártok, amelyeknek céljai e törvény első szakaszába ütköznek, be vannak tiltva, azonkívül be vannak tiltva és fel vannak oszlatva mindazok az egyesületek és politikai pártok, amelyek propagandát folytatnak, vagy meg akarják győzni a lakosságot arról, hogy a mostani állapotokat meg kell változtatni.

  Ugyszintén be vannak tiltva és fel vannak oszlatva az összes faji és vallási alapon létesített pártok.

Azok, akik az ilyen szervezetek tagjai lesznek, vagy elősegítik annak fennmaradását amennyiben a bűncselekmény nem tartozik e törvény második szakasza alá, egy évig terjedő fogházbüntetést és tizezer dinár pénzbüntetést kaphatnak” – olvasható a törvény szövege a Hírlapban.

  A törvény kihirdetésével a kormány megkezdte a parlamentarizmus felszámolását az országban. A január 10-ei Hírlap arról számolt be, hogy a kormány bezáratta a parlament épületének kapuit. A hír szerint a képviselőházat utoljára Ljubomir Davidović, Milan Grol és Vojislav Veljković demokrata párti képviselők hagyták el, akik a párt klubjában lévő irataikat szedték össze a zárás előtt. Ilija Mihajlović, a képviselőház elnöke viszont késve érkezett a parlamenthez, amikor már bezárták a kapukat.

  „Valamivel tíz óra után Mihájlovics Ilija, a parlament elnöke automobilon a parlamenthez érkezett és az irodájából el akarta vinni a levelezéseit és az iratait. Az udvaron Jovánovics Dragolyub, a volt képviselőház komeszárja feltartóztatta a házelnököt és közölte vele:

  – Bocsánatot kérek elnök úr, de utasításom van, hogy senkit se engedjek be az épületbe.

Mihájlovics Ilija szó nélkül megfordult, visszatért az autójához és eltávozott” – olvasható a Hírlap tudósításában.

  A parlament bezárása után megkezdődött a pártok felszámolása.

 

Mi lesz az Országos Magyar Párttal?

 

A közrend és a közbiztonság védelméről szóló törvény harmadik szakasza a nemzeti kisebbségek pártjaira, közöttük az Országos Magyar Pártra is alkalmazható volt, hiszen azok nemzeti alapon szerveződtek. Így félő volt, mint ahogy azt a Hírlap már korábban sejtette, hogy az új rendszerben ezen pártokat is betiltják. Ezért az OMP a Német Párttal együtt igyekezett utánajárni annak, hogy a törvényt rájuk is alkalmazzák-e a hatóságok. A Hírlap január 10-én a címlapján következőképpen számolt be erről:

  „Erre vonatkozóan a német párt és a Magyar Párt illetékes helyekre fordultak információkért, és kedden [január 8-án] délelőtt a belügyminisztérium államvédelmi osztályától hivatalos értesítés érkezett a szuboticai főispáni hivatalhoz, amely szerint a betiltás nem vonatkozik a nemzeti kisebbségek pártjaira, tehát sem a Magyar Pártra, sem a német pártra.”

  Az OMP tehát, miután hivatalos értesítést kapott, joggal reménykedhetett abban, hogy elkerüli a betiltást. Így jelenhetett meg január 23-án a Hírlapban dr. Deák Leónak, a párt volt tartománygyűlési képviselőjének Mi lesz? című vezércikke, amely a kiépülő diktatúra árnyékában vázolt fel egy pozitív jövőképet az OMP és a délvidéki magyarság számára. Dr. Deák Leó leírta, hogy a régi pártokat, amelyekre a betiltás várt, „önös érdekek vezérelték és szabták meg politikájukat, fékezhetetlen küzdelmük a hatalomért az ország tekintélyét ásták alá”, majd az OMP-t elhatárolta ezektől a pártoktól.

  „Örülünk, hogy ezen megbélyegzett pártok egyikével sem volt közösségünk, örülünk, hogy a Királyi Szózat passzusait reánk nem lehet alkalmazni. És legjobban annak örülünk, hogy függetlenségünk és önállóságunk következményeként egyik párt sem ránthatott bennünket magával a megsemmisülésbe, így nem vált nullával egyenlővé az a rengeteg munka, melyet az el nem ismert magyarság jogaiért kifejtettünk. Nagy elégtétel ez a Magyar Pártnak és szilárd bázis, melyre további politikát alapíthatja” – állapította meg a volt képviselő.

  Dr. Deák Leó a Petar Živković tábornok vezette új kormányhoz is nagy reményeket fűzött.

  „Mi az új rezsimtől a megelégedettség korszakának megteremtését várjuk. Örülünk annak, hogy jogrend lép a bizonytalanság helyébe. A jogrendre az országnak szüksége van s amikor a tábornok-miniszterelnök azt inaugurálja, – hisszük – rólunk nemzeti kisebbségekről nem fog megfeledkezni.

“Kérjük a törvény uralmát ellenünk”
A Hírlap beszémolója az Országos Magyar Párt betiltásáról

  Ennyi és nem több a mi válaszunk véreink, akik ijedten teszik fel a kérdést: mi lesz? A jövőben sem fogunk beavatkozni az ország berendezésének kérdésébe, nem törekszünk sem hatalomra, sem fennálló hatalom megdöntésére. Fajok vitájába dehogy keveredünk. Maradunk törvényt tisztelő állampolgároknak, kiket a sors kisebbségi helyzetbe juttatott. Kérjük a törvény uralmát ellenünk; jótékony hatását mellettünk.

  Sorsunk jobbra fordulását várjuk, jogainknak elismerését. Nincs okunk kétségbeesésre, ijedelemre: a mi vágyaink, kérelmeink azokon a törvényeken alapszanak, melyeknek betartása az új éra kiindulópontja” – írta dr. Deák Leó.

  Az elkövetkező események fényében azonban dr. Deák Leó megállapításai túlzóan optimistának bizonyultak, hiszen három nappal a vezércikk megjelenése után, január 26-án a Hírlap már arról számolt be, hogy a hatóságok feloszlatták az OMP-t.

  „A szuboticai rendőrség csütörtökön [január 24-én] délelőtt felsőbb utasításra feloszlatta a Magyar Párt országos szervezetének szuboticai központját, a vajdasági néppárt szuboticai központi szervezetét és a horvát parasztpárt szuboticai organizációját.

  A rendőrség politikai osztálya hétfőn délelőtt a rendőrségre kérette a három párt vezetőit, akiknek nevében Strelitzky Dénes dr. volt nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Párt főtitkára, Rájics Blasko vikárius, Szent Rókusi plébános, a vajdasági néppárt vezére és Vukovics József, a horvát parasztpárt szuboticai szervezetének az elnöke jelentek meg. A rendőrség politikai osztályán Turanov Lázár rendőrkapitány közölte a három párt vezetőivel, hogy az államvédelmi törvény harmadik szakasza alapján, amely szerint törzsi és vallási pártok föloszlatandók, a tartományi főispán utasítására betiltja a pártok működését. Ezzel egy időben írásbeli végzést adott át a pártvezéreknek, majd Turanov Lázár rendőr kapitány detektívekkel megjelent a három párt irodájában és végrehajtotta a pártok likvidálását.

  A Magyar Párt központi irodájában lepecsételték az asztalokat és az egész levelezést és iratokat. A horvát parasztpártnak nem volt hivatalos helyisége, mert az üléseket vendéglőkben és az egyes pártvezérek lakásán tartották és így a rendőrségnek nem volt mit lepecsételnie. A vajdasági néppártnak ugyancsak nem volt hivatalos helyisége” – számolt be az OMP betiltásáról a Hírlap.

  Január 25-én a szabadkai rendőrség a radikális, a demokrata és a független demokrata párt helyi szervezetét is feloszlatta, ezzel pedig a városban minden pártot megszüntetett. Így ért véget a délvidéki magyarság érdekvédelmi szervezetének rövid, de igen viharos története. A pártnak egyaránt volt része csúfos vereségekben és átütő sikerekben is, végül tőle független körülmények vezettek a betiltásához. A Hírlap az OMP betiltása után rövid ideig még megjelent, de a párt lapja sem kerülhette el a véget. A Szabadkai Városi Könyvtárban az 1929. szeptember 3-ai az utolsó szám.

 

 

Patyi Szilárd

“Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Patyi Szilárd

“Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...