A harmadik legerősebb párt

A harmadik legerősebb párt

A magyarok pártja 14 mandátumot szerzett a 100 fős szabadkai városi képviselő-testületben

Az Országos Magyar Párt 1927-es községi választási küzdelme Szabadkán

 

 A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, az Országos Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán. A párt először az 1925. február 8-án megtartott parlamenti választáson vett részt, amelyen önállóan mérettette meg magát, ám súlyos vereséget szenvedett. A névjegyzékben szereplő 65 ezer magyar választó közül 20–25 ezren járultak az urnák elé, akik közül mindösszesen csak 11 059-en voksoltak az OMP-re. Így a párt nem került be a parlamentbe. A pártvezetőség a vereség hatására átértékelte addigi politikáját, és úgy döntött, politikai szövetségessel, mégpedig a kormányon lévő radikálisokkal összefogva kísérli meg a parlamenti mandátumok megszerzését.

  1927-ben választások egész sora követte egymást. Először január 23-án tartománygyűlési, majd szeptember 11-én parlamenti voksolásra került sor, végül a november 6-ai vajdasági községi választások lezárták ezt a politikailag rendkívül mozgalmas évet. Ezek az események azért jelentősek a délvidéki magyarság történetében, mert a magyarság ekkor juttatta be először képviselőit az ország politikai testületeibe. A radikálisokkal való együttműködésnek köszönhetően a tartománygyűlési választáson 14 mandátumot szerzett az OMP, míg szeptemberben 2 képviselőt, név szerint Strelitzky Dénest és Várady Imrét sikerült bejuttatni a parlamentbe. A három közül a vajdasági községi választás külön figyelmet érdemel. Ugyanis az előző két megmérettetéssel ellentétben november 6-án az OMP nem a radikálisokkal együtt vett részt, hanem önálló listával. Ennek a szabadkai történéseit mutatjuk be a korabeli helyi napilap, a Hírlap segítségével.

 

FEJLŐDÉS ÉS MUNKA, IGAZSÁG ÉS KÖZÉLETI TISZTESSÉG

 

A Hírlap néhány nappal a parlamenti voksolás előtt, szeptember 1-jén adott hírt arról, hogy Vajdaságban községi választásokat tartanak novemberben. Hozzátették, hogy a „kormány először ad alkalmat Vajdaságnak arra, hogy maga válassza meg tisztviselőit és választások útján küldje be képviselőit a községi testületekbe”. Ugyanis az SZHSZ Királyság megalakulása óta Vajdaságban, a Szerémséget kivéve, nem tartottak községi választást, ellentétben az ország többi részével. Így mindaddig a kormány a pártokkal folytatott egyezkedések útján töltötte be a községi és a városi képviselő-testületi helyeket, nevezték ki a tanácsnokokat, jegyzőket és más községi és városi tisztségviselőket. Ennek az áldatlan állapotnak vetettek véget a voksolás kiírásával.

  Az OMP szabadkai szervezete október 2-án délután négy órakor tartott értekezletet dr. Vécsei Samu elnökletével a Vass Ádám-féle vendéglőben. A tagok egyhangúlag úgy határoztak, hogy az OMP Szabadkán önálló listával vesz részt a községi választáson. Emellett jelölőbizottságot hoztak létre, amelynek feladata a lista összeállítása volt, oly módon, hogy „a szuboticai magyarságnak minden rétege, az intelligencia, az iparos és a kereskedő osztály a gazdatársadalom és munkásság megfelelően képviseltetve legyen”. Október 18-án a törvényszéken át is adták a párt szabadkai listáját, amelyet a hatóságok jóvá is hagytak. A lista vezetője maga a párt elnöke, dr. Sántha György volt, a második helyen dr. Strelitzky Dénes, a párt parlamenti képviselője, a Hírlap főszerkesztője állt, a harmadik helyen pedig dr. Nagy Ödön tartománygyűlési képviselő, az OMP szabadkai szervezetének társelnöke foglalt helyet. Szabadkán összesen kilenc listát hagytak jóvá a hatóságok. Az OMP mellett a radikálisok, a Demokrata Párt, a Horvát Parasztpárt, a Munkás- és Parasztszövetség, az Ipartestület, a Vajdasági Néppárt, a Lloyd és a Pribićević-párt küzdött meg a szabadkaiak voksaiért.

Az OMP önálló lista mellett egy saját programot is kidolgozott. Ezt ismertette Nagy Ödön A szuboticai magyar választókhoz! című vezércikkében, amely a Hírlap október 26-ai számában jelent meg. A tartománygyűlési képviselő a cikk elején az esemény jelentőségére hívta fel a figyelmet.

  „Esztendők óta nem mi intézzük városunk sorsát. A város ügyeibe bele sem szólhattunk, még csak valamelyes közünk sem volt hozzá. Azok voltak hatalmon, akik a polgárság érdekeivel nem törődtek, a felelősséget nem vállalták, de nem is érezték. Az állam által kinevezett szervek végezték a helyi közigazgatást.

  A városi politika ezért utóbb, még csak érdeklődést sem tudott maga köré csábitani. A város közönségét teljes közöny dermesztette meg. Hiába robotolt az őslakos reggeltől-estig, futott, szaladt fáradhatatlanul a kötelességei után, lemondott a legelemibb szükségleteiről, beérte a semmivel, mégis sorvadt napról-napra, mert senki sem akadt, aki ennek a sokat szenvedett városnak áldozatokban görnyedő, nélkülözésekben megtépett polgárságának életét könnyebbé, elviselhetőbbé, kellemesebbé vagy kényelmesebbé tette volna” – olvasható a vezércikkben.

  Nagy Ödön szerint az „ország törvényhozói is belátták, hogy ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell”. A választás jelentőségének hangsúlyozása után a szerző a párt programját ismertette, amelyet egy mondatban így foglalt össze:

  „Fejlődés és munka, igazság és közéleti tisztesség, erkölcsi és anyagi megerősödés: ebben van kifejezve röviden a mi programunk.”

  Az új városvezetés legfőbb feladata a párt szerint „a legszigorúbb takarékosságot érvényesíteni a városi gazdálkodás terén és alapos razziát rendezni a felesleges kiadások közt”. Emellett követelték „a városi közigazgatás többi elhanyagolt részeinek, a köztisztaság, a közegészség, élet- és vagyonbiztonságnak fejlesztését, a tanyai és a városi utak rendbehozatalát, a dolgozó munkásság jólétét és egészségét szolgáló humánus intézmények létesítését, a magyar földműves proletár tömegek gazdasági érdekeinek istápolását, a nép széles rétegeinek azokat a gazdasági életlehetőségeket, amelyekre joggal igényt tart a magyar és a magyarul tudó tisztségviselők választását és a közigazgatási életben anyanyelvünk szabad használatának jogát”.

 

AZ ÖNÁLLÓ LISTA NAGY PRÓBÁJA

 

A községi választásra november 6-án került sor. Az aznap megjelent Hírlap A nagy próba című vezércikkével igyekezett mozgósítani a magyar választókat. Az írásban az önálló listaállítás fontosságát emelték ki.

  „A tartományi választásokon és a nemzetgyűlési választáson a noviszadi kerületet kivéve mindenütt más pártokkal szövetségben indult a küzdelembe a Magyar Párt és a magyar nép széles rétegei talán éppen ezért bizonyos tartózkodást tanusitottak és igen sokan voltak, akik egyáltalán nem szavaztak le, mert elégedetlenek voltak a paktumos politikával. A holnapi választáson néhány kivételtől eltekintve, a Magyar Párt mindenütt önálló listákkal indul a harcba és most meg kell mutatniok azoknak, akik eddig a paktumokra való utalással közönyösek voltak, hogy nem üres kifogás, nem gyávaság, nem politikai éretlenség tartotta őket távol az urnáktól, hanem az erősebb népi öntudat, az erősebb magyar érzés.

  Erre az erősebb népi öntudatra, erre az erősebb magyar érzésre alapította a Magyar Párt a községi választások folyamán követett taktikáját. Meg kell már egyszer próbálni. Hogy vajon a jugoszláviai magyarság a kilenc esztendő tanulságainak nehéz csapásai alatt ráeszmélt-e arra, hogy mit jelent a kisebbségi sors. Meg kell már egyszer próbálni, hogy a jugoszláviai magyarság igazán magyar-e. Nem radikális-magyar, nem demokrata-magyar, nem radicspárti magyar, hanem csak magyar minden köpönyeg nélkül, mindenféle álarc nélkül” – érvelt a vezércikk név nélküli szerzője.

  Ez az önálló lista Szabadkán 1958 szavazatot kapott, amivel az OMP 14 mandátumot szerzett a 100 fős képviselő-testületben. Ezzel az eredménnyel az OMP a harmadik legerősebb párttá vált a városban. A magyarok pártját a radikális pártnak és a Horvát Parasztpártnak sikerült megelőznie. A radikálisok 3714 szavazatot kaptak, amivel 27 mandátumhoz jutottak. Ezzel az eredménnyel ők lettek a választás győztesei Szabadkán. 2251-en szavaztak a Horvát Parasztpártra, ezáltal 16 mandátumhoz jutottak. Az OMP-nek sikerült maga mögé utasítania többek között az ország második legerősebb szerb pártját, a Demokrata Pártot, amely 1762 szavazatot szerzett, ez az eredmény pedig 13 mandátumra volt elegendő. A szabadkai körzetben, amelyhez Szabadkán kívül hozzátartozott többek között Topolya, Kishegyes, a Tisza mente, Magyarkanizsával, Zentával és Adával, az OMP még nagyobb sikereket könyvelhetett el. Itt összesen 10 907 szavazatot tudott szerezni, amivel a körzet legerősebb pártjának bizonyult. Ennek az eredménynek az értékét tovább növelte az a tény, hogy a szeptemberi parlamenti választáson az OMP és a radikális párt közös listájára 16 457-en szavaztak, most pedig a pártnak egyedül sikerült több mint tízezer szavazatot szereznie. A körzetben a párt Csantavéren aratta legnagyobb arányú győzelmét, ahol 1003 szavazatot kapott, ezzel pedig 24 mandátumhoz jutott, és megszerezte az abszolút többséget a 40 fős helyi képviselő-testületben. A győzelem értékét tovább növeli az a tény, hogy a parlamenti választáson az OMP és a radikálisok közös listájára szeptemberben mindösszesen 602-en szavaztak. Csantavérhez hasonlóan fényes győzelem született Moholon is. Itt az OMP 21 mandátumot szerzett a 40 fős képviselő-testületben.

  A Hírlap november 11-én megjelent 10. 907 című vezércikkében vonta le a választások tanulságait, a napilap azonban nem volt maradéktalanul elégedett.

  „Az eredmény szép és az eredménnyel meg lehetünk elégedve, de meg kell állapítani, hogy az eredmény sokkal szebb is lehetne és a magyarság diadala teljesebb, áttörőbb erejű lehetne, ha nem volna még mindig meg a magyar átok, az a magyar széthúzás amely nem tud felülemelkedni kicsinyes szempontokon. Ha nem lettek volna demokrata magyarok, radikális magyarok, különböző színtelen párti magyarok, akkor legalább ötven percenttel nagyobb lehetne a Vajdaságban a magyarpárti képviselők száma. A számok ékesen szólóan beszélnek, mert például a Szuboticán megválasztott 27 radikális képviselő között bőven számítva van 4 magyar, viszont a radikálisok szavazatainak több, mint negyed részét adták a magyarok. A szuboticai iparos párt és a Lloyd párt szavazói száz százalékban magyar szavazók voltak és ez a két »politikamentes párt« megválasztott 8 képviselője [a Lloyd 668 szavazattal 5, a szabadkai iparosok pedig 428 szavazattal 3 képviselői helyet szereztek – P. Sz.] között két magyart küldött be a városi parlamentbe” – állapította meg a cikk.

  A napilap úgy látta, hogy két fontos feladat áll az OMP előtt. Az egyik, hogy „igyekezzék minél többet megvalósítani abból a programból, amellyel a községi választási küzdelembe indult”, a másik pedig, hogy szerezzék vissza azokat a magyar szavazókat, akik más pártokra szavaztak.

  A választások után a győztesek, a radikálisok széles körű tárgyalásokba kezdtek a többi párttal, hogy létrehozzák a többséget a szabadkai képviselő-testületben. November 17-én a radikálisok és az OMP képviselői aláírták az együttműködési szerződést. A két párthoz csatlakozott a Vajdasági Néppárt és a Pribićević-párt, valamint a Lloyd három képviselője. Így 59 fős többség jött létre a szabadkai városházán. December 9-én sor került a képviselő-testület első érdemleges ülésére, amelyen a hatalmi többség Dragutin Karlo Stipićet választotta meg Szabadka város polgármesterévé. Az ülésen Nagy Ödön is felszólalt, és magyar nyelven beszélt a képviselőkhöz. A Horvát Parasztpárt képviselői azonban közbekiáltásokkal zavarták meg Nagy Ödön felszólalását, amiért magyarul beszélt a városházán.

 

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...

Patyi Szilárd

A király beszéde

  A jugoszláv parlament és a szenátus 1932. januári együttes ülése I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek nyomására, valamint hogy a diktatúra...

Patyi Szilárd

A király beszéde

  A jugoszláv parlament és a szenátus 1932. januári együttes ülése I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek nyomására, valamint hogy a diktatúra...

Molnár Tibor

Csóka és a Lederer család

  Csóka kapcsán legtöbben a Lederer családra asszociálnak, a település újabb kori története azonban nem velük kezdődik. Az 1697-es, a törökök felett aratott zentai...

Molnár Tibor

Csóka és a Lederer család

  Csóka kapcsán legtöbben a Lederer családra asszociálnak, a település újabb kori története azonban nem velük kezdődik. Az 1697-es, a törökök felett aratott zentai...

Patyi Szilárd

Küzdelem a szavazatokért

  Az 1931-es jugoszláviai egypárti választás a szabadkai Napló beszámolóinak tükrében   I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek...

Patyi Szilárd

Küzdelem a szavazatokért

  Az 1931-es jugoszláviai egypárti választás a szabadkai Napló beszámolóinak tükrében   I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek...

Molnár Tibor

Gyermekkatonák a nagy háborúban

  Manapság a gyermekkatona kifejezés hallatán legtöbbeknek a Fekete-Afrikában a 20. század 80-as, 90-es éveiben lejátszódott fegyveres konfliktusok jutnak eszébe. Pedig gyermekek...

Molnár Tibor

Gyermekkatonák a nagy háborúban

  Manapság a gyermekkatona kifejezés hallatán legtöbbeknek a Fekete-Afrikában a 20. század 80-as, 90-es éveiben lejátszódott fegyveres konfliktusok jutnak eszébe. Pedig gyermekek...