Levelezőlapok a kórházvonatról

Levelezőlapok a kórházvonatról

A Landeckből 1916. március 10-én küldött képeslap

 

Dr. Vasvári Kósa György Kúlán született 1893. március 10-én. A patinás kalocsai gimnáziumban érettségizett, majd a Bécsi Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. Az I. világháború kirobbanása végzős medikusként érte, 1914. augusztus 4-én ő is hadba vonult.

  A kiképzést követően a cs. és kir. 76. (soproni) gyalogezredhez osztották be, majd 1915 elejétől kezdve a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonaton (K.u.k. permanenter Krankenzug Nr. 45) teljesített szolgálatot.

  A kórházvonatok a súlyos sebesülteket kórházi ellátás mellett szállították hátországi egészségügyi intézetekbe. Személyzetük három orvosból, valamint 34 fő legénységből állt, akik a segédszemélyzetet alkották. A kórházvonat parancsnoka egy ezredorvos volt. Egy 52 tengelyes (200 tonna) kórházvonat 18 betegszállító és 7 kiszolgáló kocsiból tevődött össze. Kocsinként 8 beteget helyeztek el, így összesen 144 beteg számára volt férőhely.

  Az új beosztás több szempontból is kedvezett az ifjú medikusnak. Nem volt közvetlen életveszélynek kitéve, hiszen a kórházvonat soha nem került a frontvonalba, ugyanakkor kimerítően gyakorolhatta hivatását, mert a legsúlyosabb sebesülteket szállították, akik folyamatos ellátásra szorultak. A szolgálat változatos volt, hiszen valóságos háborús „turistaként” utazhatta be keresztül-kasul a Monarchiát – olykor Németországot, valamint az elfoglalt területeket is, útlevél nélkül – megismerve annak minden szegletét. Számára „csupán” a frontvonalak jelentettek áthághatatlan akadályokat…

  A szolgálat mellett György gyakran szakított időt arra, hogy saját gépével fényképezzen, valamint hogy szüleinek írjon. A levelezésből sajnos csak néhány képeslap maradt fenn, amelyeket dr. Kósa György leánya, az Újvidéken élő dr. Nagy Valéria bocsátott rendelkezésre. Képeslapjaira jellemző, hogy szinte mindig azt a települést ábrázolják, ahol állomásoztak, vagy ahol a vonatuk éppen keresztülhaladt. A megszólítás – „kedves szüleim” – és a búcsúzás – „kezeiteket csókolja” – között mindig finoman elhint egy-egy információt arról, hogy éppen hol tartózkodik, mit csinál. Erről többre nem is volt lehetőség, hiszen a cenzúra az ilyen nyílt levelezőlapokat különösen könnyen „kezelte”, és kivonhatta a forgalomból. Gyakran utal arra, hogy levélben többet fog írni. A lapok tartalmában – szülei megnyugtatására – rendszeresen előfordul az „egészséges vagyok”, illetve „jól érzem magam” szófordulat.

Levelezőlapok a kórházvonatról
A Prágából 1916. június 6-án küldött lap/műtermi fotó (dr. Kósa György
középen)
Levelezőlapok a kórházvonatról
Az Aradról 1917. február 1-jén küldött képeslap

  A fennmaradt és rendelkezésre álló 18 levelezőlap közül csupán egyet, az 1916. június 10-ei keltezésűt nem szüleinek írta, ennek címzettje Kósa Annuska „úrleány” – feltételezhetően unokatestvére.        

  Az első fennmaradt levelezőlap a háború második évében, 1915 őszén íródott:

  Munkács, 1915. szeptember 28.

  Kedves szüleim!

  Két napi debreceni tartózkodás után Munkácsra érkeztünk, ahol sebesült-szállítmányt fogunk kapni. Hogy hová, még nem tudjuk. Talán megint Pestre!

  Debrecenből írtam lapot. Megkapták-e?

  Kezeiteket csókolja Gyurka

  Kósáék kórházvonata – amint az a levelezőlapok keltezési helyéből kitűnik – 1917 tavaszáig főleg az orosz hadszíntér és a hátország között teljesített szolgálatot.

  Delatyn [ma: Deljatin, Ukrajna], 1916. január 6.

  Kedves szüleim!

  Galíciának Stanislau [ma: Ivano-Frankivszk, Ukrajna] nevű városa felé utazom, honnan sebesült-transzportot hozunk Magyarországra. Már tegnap óta oroszjárta vidéken utazom, amely sok látnivalót nyújt az oroszok pusztításaiból. Az idő szép napos, de azért nagy a hideg.

  Én, hála Istennek, egészséges vagyok. Jól érzem magam.

  Mihelyt időm lesz, levelet írok.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  Częstochowa [ma: Lengyelország], 1916. január 26.

  Kedves szüleim!

  Értesítelek benneteket, hogy már Oroszországban vagyok és Varsó felé tart vonatunk. Amerre csak megyünk, már mindenütt a nagy német katonaság és vasúti tisztviselők vannak.

  Azt hiszem, holnap már Varsóban leszünk, ebből a nevezetes fővárosból majd több lapot írok.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

Levelezőlapok a kórházvonatról
A Zágrábból 1917. május 25-én küldött képeslap

 

Levelezőlapok a kórházvonatról
A Bozenből 1917. augusztus 18-án küldött képeslap
Levelezőlapok a kórházvonatról
A Trientből 1917. november 24-én küldött képeslap

  1916 márciusában Tirolban is megfordultak, de áprilisban már ismét Galíciában jártak.

 

  Landeck [ma: Ausztria], 1916. március 10.

  Kedves szüleim!

  A túloldalon látható vasútvonalon utazom Tirolnak gyönyörű vidékein. Éppen most haladtunk el a képen látható ősrégi várkastély mellett. Már sebesültekkel visszafelé jövünk.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  Sokal [ma: Szokal, Ukrajna], 1916. április 13.

  Kedves szüleim!

  Értesítelek benneteket, hogy Galícia és Oroszország határán egy kisebb városban állunk vonatunkkal a harctér közelében, hol sebesülteket fogunk kapni. Ma reggel érkeztünk ide, valószínűleg pár napig állunk itt, míg sebesülteket fogunk kapni.

  Az idő erre nagyon rossz, mert folyton esik az eső. Különben pedig egy nagyon unalmas hely, mert a városnak alig pár ezer lakosa van.

  Egészséges vagyok. Remélem, hogy a jövő héten visszajövünk már Galíciából.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  Przemyśl erődrendszere Galíciában, Oroszország irányába a Monarchia egyik legfontosabb erőssége volt, amely 1915 márciusában orosz kézre került: 120 ezer osztrák-magyar katona – közöttük a szegedi m. kir. 5. honvéd gyalogezred teljes állománya, amelyben horgosiak is teljesítettek szolgálatot – került hadifogságba. Az 1915. májusi ellentámadást követően június 3-án Przemyślt sikerült visszafoglalni. Kósa György 1916 áprilisában járt ott, ekkor kapta meg zászlósi előléptetését.

 

  Przemyśl [ma: Lengyelország], 1916. április 18.

  Kedves szüleim!

  Oroszországból Magyarország felé jövet sebesültekkel Przemyślből, hol rövid ideig időztünk, küldöm e lapot.

  Ma megjött a zászlóssá történt kinevezésem. A húsvéti ünnepeket azt hiszem, Magyarországban töltöm. Mindenről levélben bővebben.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  A kórházvonatok a sebesültszállítás mellett – ellentétes irányba – rokkant hadifoglyokat is szállított. Őket a semleges országok – Hollandia, Dánia, Svédország – vöröskereszt egyesületeinek közvetítésével cseréltek ki. A cserére kijelölt hadifoglyokat a vonatok a németországi Rügen szigetén fekvő Sassnitzba vitték, ahonnan hajón szállították őket tovább.

 

  Prága, 1916. június 6.

  Kedves szüleim!

  Leveleteket ma Theresienstadtban [ma: Terezín, Csehország] éppen Rügen szigetére [ma: Németország] való indulásunk előtt megkaptam. Itt küldök egy prágai fényképet, melyen parancsnokom – Dr. Parányi ezredorvos – én és a vonatunkon levő önkéntes van lefotografálva.

  Most vagonírozzuk be éppen a harcképtelen orosz hadifoglyokat, kikkel egy óra múlva indulunk Drezdán, Berlinen keresztül Sassnitzba [ma: Németország, város Rügen szigetén]. Egy hét múlva visszajövünk. Lehet, hogy pár napig nem kaptok levelet, mert a távolság nagy.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  Nymburk [ma: Csehország], 1916. június 10.

  Kedves Annus!

  Ma este Prágából egy gyönyörű szép útra indulunk: Drezdán, Berlinen keresztül Rügen szigetére a harcképtelen hadifoglyokat kicserélni. Én már másodszor fogom ezen utat megtenni.

  Csókol Gyurka

 

  1916. június 4-én az orosz hadszíntéren Bruszilov tábornok irányításával nagyszabású orosz offenzíva vette kezdetét, amelynek során az osztrák–magyar hadsereg 600 ezer, a német 85 ezer, az orosz hadsereg pedig 800 főt vesztett. A hadműveletek egészen augusztus közepéig elhúzódtak, a kórházvonat legénysége számára bőven adva feladatokat…

Levelezőlapok a kórházvonatról
A cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonat és személyzetének egy része (dr. Kósa
György balról a negyedik)

 

  Wladymir-Wolinsky [ma: Volodymyr-Volynskyi, Ukrajna], 1916. július 6.

  Kedves szüleim!

  E lapot Oroszországból küldöm, egy érdekes kisebb orosz városból. Ha jól emlékszem, Simon azt mondta, hogy ő ebből a városból való. Mutassátok meg neki, talán rá fog ismerni.

  Érdekes, hogy a képen már magyar felírás is van.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  Chelm [ma: Chełm, Lengyelország], 1916. július 7.

  Kedves szüleim!

  Értesítelek benneteket, hogy Csehországban utazunk. Tegnap a harctérről hoztunk sebesülteket, kikkel már indulunk Ausztria felé. Utunk legalább még egyfolytában három napig fog tartani, míg célunkhoz érünk.

  Egészséges vagyok.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  Stryj [ma: Sztrí, Ukrajna], 1916. augusztus 23.

  Kedves szüleim!

  A galíciai harctér közelében járunk. A mai napot a túloldali városban [Sztrí] töltöttem, éjszaka azonban már sebesültekkel visszaindulunk.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  1917 januárjában még az orosz hadszíntéren teljesítettek szolgálatot.

 

  Lemberg [ma: Lviv, Ukrajna], 1917. január 19.

  Kedves szüleim!

  Értesítelek benneteket, hogy útban vagyok az oroszországi Lodz [ma: Łódź, Lengyelország] felé. A mai napot Lembergben töltöttük, hol most iszonyú hideg és hóesés van. Már három nap óta utazunk Morvaországból idáig és még néhány napi útra van kilátásunk.

  Egészséges vagyok.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

Levelezőlapok a kórházvonatról
Hadifogolycserére kiválasztott orosz hadifoglyok a kórházvonaton (dr. Kósa György saját fotója)

 

  1917. február 1-jén Kósa György Aradon kapta meg várva-várt hadnagyi előléptetését. És persze kilátásban volt rövidebb szabadság is…

 

  Arad, 1917. február 1.

  Kedves szüleim!

  Értesítelek benneteket, hogy ma reggel Aradra érkeztem Zomborból, hol rövid ideig álltunk. Haza nem jöhettem és az sem lett volna lehetséges, hogy valaki bejött volna, mert csak 1 1/2 napig álltunk ott és tudom, hogy nektek bajos most utazni.

  Mint már sürgönyömből értesültetek, ma reggel megkaptam kinevezésemet hadnaggyá.

  Ma este indulunk Aradról Brassóba, hol a Fialáék laknak. Mindenesetre fel fogom őket keresni. Ha visszafelé jövünk, akkor fogok ismét több napi szabadságot kérni és hazajövök. Különben egészséges vagyok. Jól érzem magam.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  Chelm [ma: Chełm, Lengyelország], 1917. február 23.

  Kedves szüleim!

  Értesítelek benneteket, hogy egy Orosz-lengyelországi városban vagyok, hol egyelőre depotban [telep], vagyunk. A hideg rendkívül nagy. Bécsből érkeztünk ide. Hogy meddig maradunk, még nem tudjuk. Mindenesetre szeretnénk már visszafelé menni. Egészséges vagyok.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  1917 májusában a cs. és kir. 45. sz. állandó kórházvonatot – a horvátországi Zágrábon keresztül – az olasz hadszíntérre irányították. Ezt indokolta a folyamatban lévő 10. isonzói csata. A legtöbb szerelvény 1917. május 14-e és június 12-e között közlekedett. Napi átlagban 34 vonat szállította a sebesülteket, ami naponta 3600 fő ellátását jelentette.

 

  Zágráb, 1917. május 25.

  Kedves szüleim!

  Értesítelek benneteket, hogy öt napi budapesti tartózkodás után elindították vonatunkat az olasz harctér felé. Most éppen Zágrábban állunk, de egy fél óra múlva indulunk tovább. Azt hiszem, tábori lapomat, amelyet Budapestről írtam, megkaptátok. Egészséges vagyok.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  1917. augusztus 18-án, amikor Kósáék vonata a tiroli Bozen környékén közlekedett, az olasz hadszíntéren kezdetét vett a szeptember 13-áig tartó 11. isonzói csata, amelynek célja Trieszt elfoglalása volt. Az olasz csapatok támadása nem járt sikerrel.

 

  Bozen [ma: Bolzano, Olaszország], 1917. augusztus 18.

  Kedves szüleim!

  Értesítelek benneteket, hogy most egy ideig Dél-Tirolba fogok utazni, gyönyörű vidéken. Minden másnap a túloldali városban [Bozen] vagyok. Egészséges vagyok.

  Kézcsókkal

 

  1917. október 23-án az olasz hadszíntéren kezdetét vette a december 12-éig tartó 12. isonzói csata. Az előző 11-től eltérően ezúttal az osztrák–magyar csapatok lendültek támadásba, és október 24-én Caporettónál (ma: Kobarid, Szlovénia) sikeresen áttörték az olasz védelmet, aminek következtében az olasz hadsereg egészen a Piave folyóig volt kénytelen visszavonulni.

 

  Rosenheim, 1917. november 8.

  Kedves szüleim!

  Értesítelek benneteket, hogy Németországon keresztül utazom Tirol felé. E lapot a túloldali [Rosenheim] szép német városból írom.

Amint már írtam, egy hétig voltam Prágában.

  Egészséges vagyok. Jól érzem magam.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  Az utolsó fennmaradt képeslapot Kósa György Trientből írta 1917 novemberének végén.

 

  Trient [ma: Trento, Olaszország], 1917. november 24.

  Kedves szüleim!

  A túloldali, olasz nemzetiségű gyönyörű városban vagyok. A vidék erre rendkívül kellemes: nincs az a hideg, mint nálunk, állandó meleg napsütés.

  Azt hiszem, holnap már visszautazunk. Jól érzem magam, egészséges vagyok.

  Kezeiteket csókolja Gyurka

 

  Hősünk szerencsésen túlélte a háborút, szolgálataiért kiérdemelte a Koronás Arany Érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján. Féltestvérei nem voltak ilyen szerencsések: dr. Kósa Nándor ügyvéd a cs. és kir. 86. (szabadkai) gyalogezredbe beosztott egyéves önkéntes Budapesten – harctéren szenvedett sebesülés, fejlövés következtében – 1915. május 25-én, Kósa Sándor agronómus pedig a cs. és kir. 6. (újvidéki) gyalogezred kötelékében halt hősi halált.

  A háború végeztével visszatérhetett tanulmányaihoz: Berlinben szerezte meg az orvosi oklevelet. A diplomázást követően Berlinben praktizált, majd a budapesti Gellért fürdőben vállalt fürdőorvosi állást. 1928-ban – idős szülei hívására, feladva a nagyváros pezsgését és a fényes karrier lehetőségét – visszatért a szülővárosába, ahol magánrendelőt nyitott. Hamarosan a közösség megbecsült tagja lett, 1935-től községi orvos. 1930-ban Apatinban vette feleségül Speiser Valériát, aki egy verőcei (ma: Virovitica, Horvátország) orvos özvegye volt. 1931-ben megszületett Valéria leányuk, majd 1932-ben Gabriella is. A Kósa család boldogsága azonban nem volt felhőtlen: az anya tbc-ben megbetegedett: Szlovéniában 4-5 évig egy szanatóriumban kezelték és sikerült kigyógyulnia. Gabriella 1939-ben agyhártyagyulladás következtében elhunyt. 1940-ben megszületett a harmadik gyermek, Endre.

  Dr. Kósa 1941 áprilisában jugoszláv tisztként német hadifogságba került, de már júliusban hazakerült. A háború alatt – hippokratészi esküjéhez híven – minden betegét lelkiismeretesen gyógyította tekintet nélkül arra, hogy azok magyar csendőrök, vagy szerb ellenállók voltak-e. Emiatt 1943-ban leváltották posztjáról. 1944-ben, amikor a beérkező Vörös Hadsereg és a jugoszláv partizánok elől a magyar közigazgatás kivonult, és a német lakosság is elmenekült, ő a helyén maradt.

  1945-től a kúlai egészségház és szülőotthon igazgatója lett. 1968-ban hunyt el.

Levelezőlapok a kórházvonatról
dr. Kósa György édesanyjával

 

 

 

 

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...

Patyi Szilárd

A király beszéde

  A jugoszláv parlament és a szenátus 1932. januári együttes ülése I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek nyomására, valamint hogy a diktatúra...

Patyi Szilárd

A király beszéde

  A jugoszláv parlament és a szenátus 1932. januári együttes ülése I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek nyomására, valamint hogy a diktatúra...

Molnár Tibor

Csóka és a Lederer család

  Csóka kapcsán legtöbben a Lederer családra asszociálnak, a település újabb kori története azonban nem velük kezdődik. Az 1697-es, a törökök felett aratott zentai...

Molnár Tibor

Csóka és a Lederer család

  Csóka kapcsán legtöbben a Lederer családra asszociálnak, a település újabb kori története azonban nem velük kezdődik. Az 1697-es, a törökök felett aratott zentai...

Patyi Szilárd

Küzdelem a szavazatokért

  Az 1931-es jugoszláviai egypárti választás a szabadkai Napló beszámolóinak tükrében   I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek...

Patyi Szilárd

Küzdelem a szavazatokért

  Az 1931-es jugoszláviai egypárti választás a szabadkai Napló beszámolóinak tükrében   I. Sándor jugoszláv király nyugati szövetségeseinek...

Molnár Tibor

Gyermekkatonák a nagy háborúban

  Manapság a gyermekkatona kifejezés hallatán legtöbbeknek a Fekete-Afrikában a 20. század 80-as, 90-es éveiben lejátszódott fegyveres konfliktusok jutnak eszébe. Pedig gyermekek...

Molnár Tibor

Gyermekkatonák a nagy háborúban

  Manapság a gyermekkatona kifejezés hallatán legtöbbeknek a Fekete-Afrikában a 20. század 80-as, 90-es éveiben lejátszódott fegyveres konfliktusok jutnak eszébe. Pedig gyermekek...