Közjegyzőblues

Közjegyzőblues

A zentai városháza a XIX. század végén

Az első zentai közjegyző, Zsarkó Antal családtörténete

 

Zsarkó Antal 1837. május 17-én született Szegeden, az ottani belvárosi templomban keresztelték meg. A jogi egyetemet 1860–1864 között végezte Pesten. Egyetemi évei alatt országgyűlési írnokként is tevékenykedett. Az ügyvédi szakvizsgát 1865-ben Pesten tette le. 1865. július 27-én Budán, az Alsó-vízivárosi Szent Erzsébet-plébániatemplomban kötött házasságot a paksi születésű nemeskéri Kiss Erzsébettel. A menyasszony rokonságban állt Deák Ferenccel, a „haza bölcsével”, valamint az Aradon 1849. október 6-án vértanúhalált szenvedett Kiss Ferenc honvédtábornokkal.

  Jogi pályáját Szegeden kezdte ügyvédként, majd 1867-től Zentán folytatta. Itt az 1868 októberében megalakult Zentai Takarékpénztár titkárává is megválasztották. 1872-ben előbb a Szekszárdi Törvényszékhez, majd 1873-ban az Aradi Törvényszékhez helyezték törvényszéki bírónak. 1875-ben az igazságügyi miniszter Zentára nevezte ki – elsőként erre a posztra – királyi közjegyzőnek. A Zsarkó család 1875 júliusában költözött Zentára, a közjegyzői iroda pedig 1875. augusztus 3-án kezdett működni az Eugén (ma: Vuk Karadžić) utcában. Irodájában helyetteseként a kecskeméti származású Salamon Dénessel, későbbi vejével dolgozott együtt. Zsarkó 1890-ben bekövetkezett halálát követően Salamont zentai királyi közjegyzővé nevezték ki.

  Zsarkó Antal alapító tagja volt az 1875. szeptember 12-én megalakult Szegedi Királyi Közjegyzői Kamarának, az első választmány tagjává és egyben jegyzőjévé választották.

Közjegyzőblues
Zsarkó Antal királyi közjegyző pecsétlenyomata és aláírása
Közjegyzőblues
Zsarkó Antal királyi közjegyző bélyegzőjének viaszlenyomata

  Zsarkó Antal közjegyzői feladatai mellett a zentai közéletben is fontos szerepet játszott. Betöltötte a városi népiskola iskolaszékének elnöki tisztségét, és az 1879-ben alapított Zentai Gőz- és Kádfürdő Részvénytársaság igazgatótanácsába is beválasztották. A Telekkönyvvezetők Országos Egyesületének pártoló tagja volt.

  A Szabadelvű Párt helyi szervezetében – amely 1881. május 8-án, 250–300 választópolgár jelenlétében a zentai nagyvendéglő dísztermében alakult újra – aktívan politizált, több képviselő-választási kampányban is részt vett. Rádai gróf ifj. Ráday Gedeon 1883-ban bekövetkezett halálakor – ekkor már mint a párt helyi elnöke – részvéttáviratot küldött az elhunyt honvédelmi miniszter özvegyének.

  A bukovinai csángók/székelyek nagyobb csoportja az 1883-as telepítése során az Ausztria nevű gőzhajón és két uszályon érkezett április 10-én Zentára. Az „új magyaroknak” nevezett jövevényeket a rakparton Zsarkó Antal lelkes szavakkal üdvözölte, és reggelire invitálta, amelyet a piactéren fogyasztottak el.

  Zsarkó adománnyal támogatta a zentai polgári iskola tanulói részére alapított Eötvös-jutalomalapot.

  1886-ban a zentai közjegyző idősebb leányát, Szilárdát/Stefániát – akinek Deák Ferenc volt a keresztapja – dr. Zsingor László járási orvos jegyezte el. Alig öt hónappal a házasságkötés után, 1887. április 28-án dr. Zsingor súlyos betegség következtében, négy hónap szenvedés után elhunyt.

  A tragédiák sorozatának azonban ez még csak a kezdete volt!

  Az özvegyen maradt fiatalasszonyt 1888-ban Salamon Dénes – aki akkor már Baján töltötte be a közjegyzőhelyettesi tisztséget – vette feleségül. Boldogságuk azonban csupán három hétig tartott, mert annak szörnyű baleset vetett véget, amikor az ifjú házasok Bajánál csónakon keltek át a Dunán:

  „Salamon Dénes helyettes közjegyző ifjú nejével, Zsarkó Antal zentai kir. közjegyző leányával, csolnakon átkelt a Dunán. Kívülök még a kormányos és két evezős legény ült a csolnakon. Visszajövet az ár egy malomkerék vízfogójának hajtotta a csolnakot, még pedig oly erővel, hogy a kormányos és evezős-legények minden erőfeszítése dacára megtörtént az összeütközés. A csolnak felborult. A férfiak megragadták a vízfogó deszkáit s szerencsésen meg is menekültek, de a fiatal asszonyt elragadta az ár s mielőtt segítségére siethettek volna, el is merült a hullámokban” – adott hírt a tragédiáról a Fővárosi Lapok 1888. április 4-i száma. Az eltűnt Salamon Szilárdáért, akinek holtteste akkor nem került elő, 1888. április 6-án Zentán gyászistentiszteletet tartottak. A holttestet végül (fej nélkül) 1889 augusztusában találták meg bajai molnárok:

  „A fiatal hölgy még tavaly husvétkor, csolnakázás közben fúlt a Dunába, s holttestét a legszorgosabb kutatás dacára csak most találták meg, véletlenül. Fehérneműje – melybe a Z. C. volt hímezve – sértetlen volt, cipői szinte teljesen ép állapotban találtattak, magán a holttesten az enyészetnek csak csekély jelei látszottak. A holttestet másnap Zentára szállították, hol családi sírboltba temették el – adta hírül a Pesti Hírlap 1889. augusztus 14-ei száma.

  1889 őszén Zsarkó közjegyző másik leányát, Hajnalka kisasszonyt az akkor 35 éves Faragó Ödön jegyezte el, a házasságkötésre pedig már 1890 elején sor került. Erre azért volt szükség, mert Faragónak vissza kellett utaznia Kínába, ahol a császári tengerészeti vámigazgatóságon teljesített szolgálatot, és a mandarinokkal állt egy rangban. A Hazánk című lap jóval később, 1899. január 17-én izgalmas hírt közölt a kínai vámhivatalok főigazgatójáról, aki ebben az időben feleségével Tiencsinben lakott:

  „Faragó Ödön egy délután sétára indult s behatolt egy, a város mellett elterülő erdőségbe, melyet sétahelyül szoktak a kínai előkelőségek használni. Egyszerre dörrenést hall a bokrok mögül s fehér porfelleg keletkezik előtte, mely után emberi hangok hallatszanak. A fehér porfelleg nem volt más, mint a Faragó Ödön szemébe hintett mészpor. Kínában tudvalevőleg a gyilkosok először áldozatuk látóképességét veszik el, szemükbe erős mészport hintenek, mely őket megvakítja s így bánnak el a szerencsétlenekkel. Faragó Ödön rögtön felismerte a helyzet veszedelmes voltát. Szerencsére a gyilkosok meglehetős ügyetlenek voltak s így szemevilága épségben maradt. Úgy vehette észre, hogy a kínai suhancok villogó késekkel rohannak feléje. Faragó Ödön sem volt rest. Azonnal védelmi állásba helyezkedett s erős botjával oly csapásokat mért támadóira, hogy azok rövid tusa után jobbnak látták kereket oldani.”

  Röviddel fiatalabb lányának esküvőjét követően Zsarkó Antalt súlyos anyagi csapás érte: nyilvános szereplése, vendégszerető háza fölemésztette tekintélyes vagyonát, magyarán tönkrement. Egy mulatságot követően rosszul lett, és 1890. július 31-én – 53 éves korában – agyvérzés következtében elhunyt.

  Ezt követően a család szerény körülmények között élt. Az özvegy reménysége az 1877. január 7-én Zentán született ifjabb Antal maradt, aki a zentai gimnázium alsó osztályainak elvégzése után a debreceni kereskedelmi akadémián folytatta tanulmányit. 1894 áprilisában azonban a fiatalember – boldogtalan szerelem” miatt – öngyilkosságot követett el, agyonlőtte magát – adta hírül a Pesti Hírlap 1894. április 11-én.

  Zsarkó Antal felesége 1896. december 9-én Budapesten hunyt el. 1880-ban Zentán született Erzsébet leányuk ekkor kiskorúként atyai nagybátyja, Zsarkó József gondnoksága alá került. Zsarkó Erzsébet, aki később Ruttkay Aladár (1861–1934) gyógyszerész felesége lett, 1939-ben hunyt el Nagyváradon.

  Édesanyjuk halálát követően az Eugén utcai házat Hajnalka és Erzsébet örökölték, tőlük 1900-ban a Heszler és Társai Zentai Hengermalma cég beltagjai, Heszler György, Láng László, Láng Sándor és Láng Károly vették meg.

  A Zsarkó család teljesen eltűnt Zentáról, a Tisza-parti városban ma már síremlékük sem lelhető fel.

 

Közjegyzőblues
Híradás Zsarkó Antal 1890-ben bekövetkezett halálesetéről

 

 

Patyi Szilárd

“Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Patyi Szilárd

“Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...