Kézdivásárhely román kézen 1916 augusztusában

Kézdivásárhely román kézen 1916 augusztusában

A kézdivásárhely posta és távírda épülete korabeli képeslapon

A Bácskai Hírlap Szabadkán 1897 óta megjelenő, Bács-Bodrog vármegye egész területére vonatkozó napilap volt.

  Egy kézdivásárhelyi, magát megnevezni nem kívánó járásbíró, aki átutazóban volt Szabadkán, a következőket nyilatkozta a román betörés első napjairól (Bácskai Hírlap, 406/1916. 1916. szeptember 5.):

  „A határszélen vasárnap még senki nem tudott a román hadüzenetről. Kézdivásárhelyen a román vámtisztviselők vasárnap délután még a nagyszálló éttermében barátságosan együtt ültek a magyarokkal. Feltűnő csak az volt, hogy szokatlan nagy számban jöttek be a városba. Este tíz óra tájban hirtelen csoportosan kivonultak a városháza előtti térre és revolverekkel lövöldöztek a városházára, ahonnan az ott tartózkodó csendőrök és határrendőrök, szám szerint tizennyolcan, lerohantak és felvették a küzdelmet az orvtámadókkal, akik közül fél órás harcban hatan elestek, többen megsebesültek, néhányat pedig elfogtunk. Ezek voltak az első román hadifoglyaink. A többiek elmenekültek. Embereinkből hárman megsebesültek.

  A városban a hirtelen orvtámadásra pillanatnyi zűrzavar támadt, a galád megrohanást nem tudták mire vélni, az izgalom azonban nemsokára elült. Éjfél után két órakor távirat érkezett a polgármesterhez, a rendőrséghez és a vasútállomásra, amely a hadüzenetet közölte, egyben dr. Betegh Miklós erdélyi kormánybiztos elrendelte a város sürgős kiürítését, amit hétfőn hajnalban meg is kezdtek.

  A környékbeli falvakból szekereken sereglettek be a magyarok, akik elmondták, hogy csapataink már vasárnap éjjel harcba keveredtek a románokkal, és azonnal messze visszaverték őket. A falvakban a román parasztság otthonmaradt, ellenben a román intelligencia szintén elmenekült.

  Hétfő délután még mindig érkeztek magyarok a városba a környékről, akik elmondták, hogy csapataink a felsőbb parancsnokságtól rendeletet kaptak a tervszerű visszavonulásra, melyet hátvédjeink erős harcban fedeztek és közben az előrenyomuló románoknak nagy veszteségeket okoztak, valamint sok foglyot szállítottak be Kézdivásárhelyre. A mieink által kiürített és üresen hagyott falvakba a románok óvatosan, nagy körültekintéssel és elővigyázatossággal vonultak be.

  Kedden délelőtt csapataink és a románok között harc fejlődött ki. Ismét voltak román foglyaink. A küzdelem kedd éjfélig tartott el.

A románok által történt megszállás első napján a városban maradt egy kézdivásárhelyi járásbírósági végrehajtó, akinek sikerült észrevétlenül eltávoznia. Elmondta, hogy hírt akart hozni, milyen lesz a románok uralma. A román parancsnok a bevonulás után az összes középületekről levetette a magyar címert, a városházán a román lobogót tűzette ki és dobszóval kihirdettette, hogy a város román terület, lakói román állampolgárokká váltak. Messzemenő biztonsági intézkedéseket léptetett életbe, mert a falvakban szerzett tapasztalatai után bizalmatlan az ottani román ajkú lakossággal szemben. Kihirdette, hogy aki parancsainak feltétlenül engedelmeskedik, annak semmi bántódása nem esik, magyarul beszélni nem szabad, az érintkezés nyelve a román és a francia. Aki nem akar a városban maradni, szabadon eltávozhat. A végrehajtóval együtt több román ember elindult a városból. A város határáig zavartalanul eljutottak, ott azonban a felállított őrök puskatussal verték őket, majd utánuk lőttek.”

Kézdivásárhely román kézen 1916 augusztusában
Az 1916. szeptember 1-jei lapszám címlapja

 

  Egy másik szemtanú, Málnássy Zsigmond földbirtokos, aki maga is menekülni kényszerült, a következőket mondta el a román csapatok kézdivásárhelyi bevonulásáról (Bácskai Hírlap, 421/1916. 1916. szeptember 15.):

  „Az oláh betörést megelőzően […] a várost kiürítették. Kedden bementem Kézdivásárhelyre, ahol az ott maradt néhány tehetetlen öregember és asszony azzal fogadott, hogy jönnek az oláhok. Úgy is volt: nemsokára megjelentek a látóhatáron az ellenséges katonák, akik úgy néztek ki, mint a mieink és az első percekben alig tudtuk őket megkülönböztetni a magyar bakáktól. Elöl oláh huszárok lovagoltak, utánuk jött a gyalogság. Az oláhok csöndben, zárt nyolcas sorokban vonultak be a városba. Trénjük nem volt, se ágyújuk.

  A bevonult katonaság parancsnoka a főtéren egybehívatta az embereket, és oláh nyelven kihirdette, hogy a mai naptól kezdve ebben a városban mindenki oláh alattvaló. Azután felszólította az asszonyokat, hogy főzzenek és süssenek az oláh katonáknak, akik nem bántják a fegyvertelen polgárságot. Bántani nem bántottak senkit sem, és nem erőszakoskodtak. A románok a városban azt hirdették ki, hogy itt most már nem Ferenc József és Vilmos császár az úr, hanem Ferdinánd király és Erdély Romániához fog tartozni. Azt mondták, hogy nem hódítani jöttek, hanem felszabadítani a testvéreket.”

 

  Amit elterveztek, az 1918-ban be is következett…

 

 

 

Patyi Szilárd

“Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Patyi Szilárd

“Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...

Patyi Szilárd

Tanulmány egy tanulmányról

  Prokopy Imre írása a jugoszláviai magyarok helyzetéről a Magyar Szemlében   I. Sándor jugoszláv király 1929. január 6-án diktatúrát vezetett be, a...