Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

Első világháborús húsvéti üdvözlőlap

 

Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a hadseregbe. 1915 júniusában Brassóban esett át a katonai alapkiképzésen, majd szeptemberben a nagyszebeni tiszti iskolába került. 1915 decemberében a cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred kötelékében az olasz hadszíntérre, a Doberdó-fennsíkra vezényelték. Katonai, háborús szolgálatának teljes ideje alatt olvasmányos, érdekfeszítő naplót vezetett: az 1916-os, általa a harctéren töltött első húsvétról is részletesen írt.

  A nagypéntek 1916-ban április 21-ére esett. A Doberdón borús, szeles időjárás uralkodott, olykor az eső is esett. Kókay és bajtársai a lövészárkokban – ahol akkor már egyhuzamban a 17. napot töltötték – túrót és sajtot kaptak reggelire, amitől tudatosodott bennük, hogy küszöbön áll a kereszténység legnagyobb ünnepe.

  Délben érkezett a hír, hogy leváltják őket, és a húsvétot a front mögötti Segeti tábor viszonylagos biztonságában tölthetik. A váltás – a cs. és kir. temesvári 61. gyalogezred bakái, akiknek a tábori életről nem voltak kellemes hírei – este 11-kor érkezett meg:

  „Azalatt a rövid idő alatt, míg szót válthatunk a 61-esekkel, nagyon szidják a lágeri pihenőt, mert mint mondják, most az a divat, hogy a lent levő csapatokat gelenksübungoztatják [csuklógyakorlatoztatják], s míg ők lent voltak, három nagy Regimentsübungot [ezredgyakorlatot] csináltak.”

  A táborba vezető visszaút sem telt egyszerűen, a koromsötétben az alakulatok összekeveredtek:

  „Óriási bóra fúj, mely a port szembefújja velünk, s nagyon hátráltatja a menetelésünket. Pedig jó lesz iparkodni. Nem sokkal azelőtt, ahogy a műútra balra rá kell térnünk, éjféltájban óriási ágyúdörgés kezdődik a tengerparton, az ágyúk szakadatlanul villognak, s tüzéreink a Vallone-völgyből beavatkoznak a harcba. Úgy látszik, húsvétra készül valami?”

  Nagyszombat hajnalán, 4 órakor kimerülten érkeztek meg a barakkokhoz. A fiatal Kókay mély álomba zuhant:

  „Odakint zuhog az eső, amellett óriási ágyúdörgés hallatszik a frontról, szép húsvét ünnep! Reggelizés után is újra alszom 11 óráig. Ekkor felkelek, a bakák nagy része is felkelt. Tiszta inget, gatyát fasszolunk [vételezünk], ezt vesszük fel gondos átböngészés után. Délután ½ 1-kor van az ebéd. Utána tisztálkodás, pucolás, kefélkedés. Holnap húsvét első napja lesz! Az eső is, a szél is elállt, már szép tiszta idő van. Estefelé a fasszolással nagy mennyiségű – baka nyelven – „libesz gábesz”-t [szeretetadományt] kap századunk. Fehérneműt, zsebkendőt (sajnos csak kis mennyiségben, pedig ezekre volna a legnagyobb szükség!), bicskát, szájharmonikát, tükröt, noteszt, ceruzát, pipát, minden ember 4 pakli (7-es) cigarettadohányt, azonkívül nagy mennyiségű képes újságot, Tolnait [Tolnai Világlapja] és Érdekeset [Érdekes Újság] kapunk. Mint tudtunkra adják, az ajándék legnagyobb részét Szeged város közönsége küldte, lelkesen megéljenezzük őket, csak az a kár, hogy nagyon messze vannak tőlünk, nem hallják.”

  Hősünk húsvétvasárnapja már éjfélkor elkezdődött: egy idősebb katona jött be a barakkba, aki nagy hangon boldog húsvéti ünnepeket kívánt – csak néhány cigarettával és egy kupa borral sikerült elcsitítani. De hajnali 3-kor vége szakadt az alvásnak:

  „Kívülről cigányzene hallatszik, s éneklés, az Egy vasárnap délután-t húzatja valaki. Megtudjuk hamarosan, hogy ki: a kis Nagy Jancsi őrmester. Megzörgeti az ajtót […] be akar jönni, dörömböl. A fegyvermester végre kinyitja neki az ajtót. Bejön a kis Nagy, szemébe vágva a sapkája, látjuk, hogy részeg. Kezében egy csajka tele vízzel, mellyel boldog húsvéti ünnepeket kívánva úgy végigönt fekvő helyünkön bennünket, hogy ingünk, gatyánk, ágyunk csuromvizes lesz […] bejönnek a cigányok, hegedülnek, bor kerül az asztalra, a kis Nagy egy nagy fazék töpörtőt hoz, eszünk, iszunk, mulatunk reggel 5 óráig, akkor a két cigány elkíséri a kis Nagyot, ki megy a többi ismerőseit felkölteni. A két cigány Diendorfernél, s az I. Baon [zászlóalj] tiszti étkezdéjében volt húsvétot köszönteni, s úgy kerültek hazatérésük közben ide is. Nem hiszem, hogy megbánják, a kis Nagytól biztosan több lóvét kapnak, mint Diendorfertől, az enni-inni valót nem is számítva.”

  A nap további része is ünnepi hangulatban telt, tábori misére is sor került:

  „Visszatérve a századhoz ½ 9-kor misére megyünk a pionir Komp. [utászszázad] melletti rétségre. Az egész ezred, az összes katolikus tisztek ott vannak, mise alatt a Regimentsmusik [ezredzenekar] játszik, utána a pap beszél.”

  De a további ünneplés bukni látszik a 19 esztendős fiatalember számára, hiszen a szolgálat – szolgálat… Hacsak nincs „kiskapu” és – ha nem is ingyen – egy bevállalós bajtárs:

  „Bárhogy kérem is, zugsf. [szakaszvezető] Szabó engem jelöl ki a zugból [szakaszból] naposnak, már majdnem úgy van, hogy nem sikerül elmennem Edéhez, de gfrt. [őrvezető] Makaival sikerült megalkudnom, hogy négy kis üveg rumért, a liebes gabesz cigarettadohányért, egy kenyérért, a mai menázsiért és fasszolásért átveszi tőlem este 10 óráig a szolgálatot. Hát bizony nagy ár, de tekintve, hogy húsvét napjáról van szó, megérte. ½ 12-kor már Edénél is vagyok. Az ebéd disznópaprikás és lekváros tészta, utána sört iszunk. Délután alszunk, majd beszélgetünk, s a barakk előtt sütkérezünk. A fronton nagy csend van.

  Vacsora este 7-kor van, marhapaprikás krumplival, utána bor és feketekávé. Vacsora után kedélyesen beszélgetünk, majd énekelünk, Forgó Geri bácsi hegedűn játszik. Közben besötétedik, mi eszembe juttatja a szolgálatot. A pompásan eltöltött húsvét után ismét a szomorú robot következik.”

  És a háború folytatódott tovább.

 

*A cikk megírásának alapjául szolgáló kötet: Pintér Tamás szerk.: Iskolapadból a pokolba. Kókay László doberdói naplója. Szeged, 2018.

 

 

 

Molnár Tibor

Cseh Károly, az adai tanító

Cseh János tanító és Melkuhn Katalin fia, Cseh Károly Imre 1891. november 2-án Adán látta meg a napvilágot: a szülői ház, tanítói lakás a zsinagóga...

Molnár Tibor

Cseh Károly, az adai tanító

Cseh János tanító és Melkuhn Katalin fia, Cseh Károly Imre 1891. november 2-án Adán látta meg a napvilágot: a szülői ház, tanítói lakás a zsinagóga...

Patyi Szilárd

Cél: az egység megőrzése

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek politikai tevékenysége az 1935-ös zentai találkozó után 1934. október 9-én I. Sándor jugoszláv király Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Cél: az egység megőrzése

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek politikai tevékenysége az 1935-ös zentai találkozó után 1934. október 9-én I. Sándor jugoszláv király Marseille-ben...

Molnár Tibor

A zentai közjegyző

Bajsai dr. Vojnich Lajos (1866–1902)   Vojnich Lajos Simon Béla 1866. június 16-án a Vojnich család zobnaticai birtokán látta meg a napvilágot, bajsai Vojnich Simon Károly és...

Molnár Tibor

A zentai közjegyző

Bajsai dr. Vojnich Lajos (1866–1902)   Vojnich Lajos Simon Béla 1866. június 16-án a Vojnich család zobnaticai birtokán látta meg a napvilágot, bajsai Vojnich Simon Károly és...

Patyi Szilárd

Nagygyűlés Zentán

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek találkozója 1935-ben   A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán....

Patyi Szilárd

Nagygyűlés Zentán

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek találkozója 1935-ben   A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán....

Patyi Szilárd

„Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Patyi Szilárd

„Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...