1848 velünk jön

1.

Talán azért valósulnak meg olyan sokára az elképzeléseink, mert túl ambiciózusak vagyunk.

2.

Az újkorig, sőt a kora újkorban is a nemesség hordozta a magyar nemzeti közösség esszenciáját. Magyarország azért állhatott fenn, mert volt nemessége, amely a magyar királysághoz tartozónak vallotta magát, közösséget alkotott, közösen védte az érdekeit vitákkal, ellenkezésekkel, ha kellett, felkelésekkel is. A középkorból „átvitték” a modern korba Szent István országának hagyományát, a Szent Korona részei voltak. A középkorban nem minden magyar számított a nemzethez tartozónak, ugyanakkor azok is a magyar nemzethez, azaz a nemességhez tartoztak, akik etnikai szempontból nem voltak magyarok. Nemesnek lenni és magyarnak lenni majdnem egyet jelentett. A középkortól az uralkodók előszeretettel halmozták a címeket, és az intézmények eredete is arra az időszakra nyúlt vissza, de a világ már jó ideje nem középkori alapon működött. Ezt a nagybirtokosok közül is többen érzékelték – például Széchenyi –, mivel világot láthattak. Ugyanakkor érzékelték ezt a költők, írók, és kimondatatlanul, a zsigereikben érezték a parasztok, a kiskereskedők is. Így és ezért történt meg március 15-én vér nélkül a forradalom. Éles kontrasztot mutat ez a francia polgári forradalommal, ahol az események csúcspontjaként körbevitték Párizsban a Bastille-t őrző svájci gárdisták parancsnokának a levágott fejét, a börtönőröket pedig meglincselték. A magyarhoz hasonló vértelen forradalom nem sok történt – a britek nagy büszkeséggel emlékeznek az ő vértelen, ún. dicsőséges forradalmukra (1688), a franciák viszont nem tartják olyan sokra, amikor 1830-ban elűzték a Bourbonokat.

  Kell ahhoz a vérnek folynia, hogy forradalom robbanjon ki?

3.

A forradalom gerjedéséhez az is kellett, hogy II. Lipót és I. Ferenc uralkodása meglehetősen eltérjen egymástól: az egyik méltányos volt, a másik kicsinyes, nem véletlenül szövődött összeesküvés ellene. Pesten és Budán, amelyek rohamosan fejlődtek, már valóság volt az, amit a történészek ma a rendiség alkonyának neveznek. A kisnemesek, akik közül sokan az előjogaikhoz ragaszkodtak, nagyjából közemberi sorban éltek, őket találja majd el Petőfi maró gúnya A magyar nemes című versében.

  A rendiség alkonyában csendes forradalom játszódott le a könyvtárakban: egyeseknél a Tripartitum, a Hármaskönyv volt bőrbe kötve (amely a maga idején jó törvénygyűjteményként szolgált – még a 16. században), másoknál viszont Byron, Shelley művei, sőt „veszélyesebb” kötetek is, mint példásul Grotius könyve a háború és a béke jogáról, nem beszélve a francia szerzők sorából Rousseau-ról és a többi enciklopédistáról. Napóleon emlékezete is frissen élt, valamint az is, ahogy a „nemesi felkelés” intézménye csődöt mondott Győrnél. A nemesek közül sokan voltak szabadkőművesek, a parasztok pedig némi irigységgel tekintettek a köznemesekre, akiknek csupán a szerencséből jutott több, mert nemesnek születtek, de – úgy vélték – észből nem.

  1815-ben a Szent Szövetség a Napóleon előtti állapotokat próbálta konzerválni – de milyen bő három évtized volt az szellemi értelemben! Ekkor jelentek meg Széchenyi művei, a Hymnus, a Toldi, a János vitéz. Micsoda irónia, hogy éppen a Szent Szövetségre hivatkozva győzték le a magyar forradalmat az oroszok.

  Az 1848-as forradalmat jól érzékelteti az a karikatúra, amelyen az elfutó nagy orrú Metternich ábrázolja a múltat, hiszen ő valóban a letűnő világ képviselője volt. Elfutásával vált élő valósággá Kossuth jogi fejtegetése, miszerint a nemzet bástyái közé be kell emelni a népet is. Ezzel a pillanattal szűnt meg a nemesség kiváltságos joga a magyar nemzet kizárólagos képviseletére. A modern nemzet azt jelenti, hogy azonos nyelvű, kultúrájú, közös történelmi gyökerű emberek együtt élnek, társadalmakat, sőt államokat alkotnak. Innen ered az, hogy ma is nemzetben gondolkodunk, még akkor is, ha a magyarság nem közös államban él – ez 1848 tartós előrehatása.

  A forradalomnak tehát ki kellett törnie, a forradalmi eszméket hordozó könyvek biztatására és a gondolkodó fejek értelmezése alapján is. A valódi forradalmat néhány nehéz, rossz termést hozó év is előhívta, majd a forradalom szele Dél-Itáliából elérte Párizst, hogy aztán onnan átterjedjen a német államocskákba, Észak-Itáliába, Csehországba és nem utolsósorban Magyarországra.

  Magyarországon egyszerre két forradalom is kezdődött. Az egyiknek a történetét, a pestiét jól ismerjük, hisz minden évben elmondják, hogy ki mikor hova ment, kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Ugyanakkor Pozsonyban is forradalom zajlott, „alkotmányos forradalom”: küldöttséget menesztettek a császárhoz, aki minden feltételt elfogadott. Később Kossuth magának és Pozsonynak vindikálta az elsőbbséget, a hagyományba mégis a pesti forradalom került be.

4.

A forradalom liberális eszméi egyben szakítást is jelentettek azzal, amit a Szent Korona-tan állított. Ma már elcsodálkoznak, ha a nemzetet mint liberális értéket emlegetjük, de 1848-ban a nemzet volt a liberális értékrend egyik alapeleme, a feltétele annak, hogy a mintegy 400 000 „rendiségi” magyar 12 millióvá duzzadjon. Mindez azonban azt is jelentette, hogy a magyarországi lakosság egyre kevésbé tartotta magát honpolgárnak, hungarusnak; egyre inkább nemzetivé vált. A horvátok helyzete egyszerűnek mutatkozott, hiszen eleve rendi kiváltságokat élvezhettek, de a románok, a szerbek, a szlovákok és mások esetében a magyarságtól elszakadó fejlődés indult el, amit szintén a forradalom hozadékának tekinthetünk.

  A francia minta átvétele – miszerint mindenkit franciának tartottak, aki Franciaországban élt – az egyik legnagyobb hibának bizonyult, csakhogy ezt az önellentmondást nehéz volt akkor felismerni. A magyar forradalmárok is úgy gondolkodtak, hogy aki Magyarországon él, az magyar. A Metternichet leváltó Schwarzenberg kiváló érzékkel látta meg a lehetőséget a nemzeti kérdés aktualizálásában, és ezzel időt, azaz életet nyert.

  A forradalomban az első fontos ügy a szerbek kérdése volt. Először a Délvidéken kezdődtek a harcok. Már májusban atrocitások történtek, júniusban pedig szabályos kis hadjáratok zajlottak. A határőrök és civilek között mindig létezett feszültség, mert a státuszuk és az életmódjuk különbözött, de nem ez bizonyult döntőnek. A szerb határőrök esetében kulcskérdésnek nevezhető, hogy jogi értelemben az uralkodó lekötelezettjei voltak: életmódjuk, jelenlétük a császári hatalomtól függött. Logikátlan lett volna, ha a magyarok mellett állnak ki. Mindegy, mit mondott vagy nem mondott Kossuth Stratimirovićnak. A magyar hatóságok szerb származású küldöttet delegáltak a Délvidékre, hogy tárgyaljon, de nem járhatott sikerrel, hiszen az érdek- és viszonyrendszer szembefordította őket a forradalmárokkal.

  Avram Iancut is fel tudták ingerelni a forradalom ellen. A románok legnagyobb része jobbágysorban élt, és az Erdélyi Országgyűlés sokáig halogatta azt, amit a magyarországi már elfogadott: a jobbágyfelszabadítást. A románok megijedtek, hogy jobbágyok maradnak.

  A szlovákoknál könnyen sikerült gyűlést tartani, de harcoló egységet toborozni már nehéznek bizonyult, az első sikertelen próbálkozás után két csapatban osztrák vezénylés alatt működtek.

  A zsidók és a németek, azaz a szászok, valamint a ruszinok hozzáállása inkább barátinak vagy semlegesnek mondható.

  Schwarzenberg terve szerint először Észak-Itália államocskáiban verte le a forradalmat (noha Velence egészen 1849 októberéig kitartott), ezután a horvát támadást erős osztrák–horvát támadás követte, majd a téli összeomlás. Utána következett a tavaszi kibontakozás, végül a szövetség jegyében az orosz intervenció.

  A magyar – nevezzük így – polgári országgyűlés ilyen körülmények között is elfogadta 1849. július 29-én a nemzetiségi törvényt, még ha addigra már is késő volt.

5.

A forradalom a mai szóval ultrakonzervatív Metternich-féle rendszer ellen indult, aki ráadásul egy – mondjuk így – gyerekes uralkodó mellett gyakorolhatta a hatalmat. Az új uralkodó, Ferenc József sem volt igazán tehetséges, de a forradalmi időkre megfelelt. 1848 decemberére már világossá vált, hogy a forradalomnak és a császári udvarnak is kialakult a maga mozgási pályája, és a kettő ütközött. Örök kérdés marad, vajon alakulhatott volna-e másként. Léteznek forgatókönyvek, hogy mi lett volna, ha a honvédséget másként vezetik, de maradjunk annyiban, hogy noha Dembińsky rossz hadvezér volt, a forradalomnak nem maradt sok esélye a 196 ezer orosz ellen. Az orosz beavatkozás arra szolgált, hogy visszaállítsák a rendet – úgy, ahogy arról 1815-ben megegyeztek.

  Az országnak inkább az alkotmányos forradalomra volt szüksége. Lehet ezzel kapcsolatban heveskedni, vádaskodni, ahogy az emigránsok tették, tételezzük fel azonban, mi történik, ha nem tölti ki a forradalom által előidézett hatalmi vákuumot az orosz beavatkozás. Vajon hány évig bírta volna még az ország a háborúskodást? És ha a császár valami oknál fogva hagyja Magyarországot menni, vajon kik jelentkeztek volna be a területeiért? Netán akkor jöttek volna az oroszok? Vagy a Balkánról valaki, esetleg a poroszok? Jól látta Batthyány, hogy a harc kitörése a forradalom rossz irányba fordulását jelentette. Mások is jól látták, hogy a „népek tavasza” és „Szent István országainak” logikája kizárja egymást.

6.

A forradalom kitörésének a napja esetleges volt, de a forradalom már javában zajlott a fejekben és a lelkekben. A nyelvújítók vitái is forradalmat jelentettek, a társadalom polgári, nemesi rétegeiben a költészet meg a regények írása a legnagyobb figyelmet érdemelte ki. Ezt a forradalmat semmilyen golyó és hadsereg nem állíthatta meg. A magyar nyelv alkalmassá vált a legmagasabb színvonalú tudományos és politikai értekezésre, a modern kommunikációra, és nagyszerűen lehetett vele verselni és prózát írni is.

7.

1848 kitörölhetetlen nyomot hagyott. Először általános szomorúságot hozott, majd dühöt. A szomorúság érthető, hiszen 1849 nyarára a forradalmárok már majdnem legyőzték az osztrákokat, mire az egész osztrák seregnél nagyobb orosz sereg érkezett. A honvédek nagy része ekkorra már hazatért, Világos mellett már csak a töredék tette le a fegyvert. Aztán jött a düh, mert Haynau azt tesz, amit akar. Az országot közigazgatási értelemben is felosztották, és majd két évtizedig nem jött létre a modus vivendi. A kiegyezés mit sem tudott az érzelmeken változtatni, a magyarnak továbbra is olyan maradt a járása, mint a „komor bikáé”, és belülről is feszítette a tenni akarás. Ez a belül vibráló feszültség aztán sok mindenre inspirálta a magyarokat. Ami kimaradt, hogy szeressünk önmagunkat. Ideje volna elfogadnunk és szeretnünk azt, hogy nyelvünkben, ezért gondolkodásunkban is másmilyenek vagyunk. Ideje volna a helyén kezelni mindazt, amit tettünk, és ami velünk történt, hogy büszkék legyünk arra, amire büszkék lehetünk.

Molnár Tibor

Cseh Károly, az adai tanító

Cseh János tanító és Melkuhn Katalin fia, Cseh Károly Imre 1891. november 2-án Adán látta meg a napvilágot: a szülői ház, tanítói lakás a zsinagóga...

Molnár Tibor

Cseh Károly, az adai tanító

Cseh János tanító és Melkuhn Katalin fia, Cseh Károly Imre 1891. november 2-án Adán látta meg a napvilágot: a szülői ház, tanítói lakás a zsinagóga...

Patyi Szilárd

Cél: az egység megőrzése

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek politikai tevékenysége az 1935-ös zentai találkozó után 1934. október 9-én I. Sándor jugoszláv király Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Cél: az egység megőrzése

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek politikai tevékenysége az 1935-ös zentai találkozó után 1934. október 9-én I. Sándor jugoszláv király Marseille-ben...

Molnár Tibor

A zentai közjegyző

Bajsai dr. Vojnich Lajos (1866–1902)   Vojnich Lajos Simon Béla 1866. június 16-án a Vojnich család zobnaticai birtokán látta meg a napvilágot, bajsai Vojnich Simon Károly és...

Molnár Tibor

A zentai közjegyző

Bajsai dr. Vojnich Lajos (1866–1902)   Vojnich Lajos Simon Béla 1866. június 16-án a Vojnich család zobnaticai birtokán látta meg a napvilágot, bajsai Vojnich Simon Károly és...

Patyi Szilárd

Nagygyűlés Zentán

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek találkozója 1935-ben   A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán....

Patyi Szilárd

Nagygyűlés Zentán

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek találkozója 1935-ben   A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán....

Patyi Szilárd

„Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Patyi Szilárd

„Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...