A zentai közjegyző

A zentai közjegyző

Dr. Vojnich Lajos közjegyző bélyegzőjének lenyomata

Bajsai dr. Vojnich Lajos (1866–1902)

 

Vojnich Lajos Simon Béla 1866. június 16-án a Vojnich család zobnaticai birtokán látta meg a napvilágot, bajsai Vojnich Simon Károly és gombosfalvi Gombos Ilona gyermekeként. Másnap a bajsai Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére felszentelt római katolikus templomban tartották keresztvíz alá. A jogi egyetemet 1883–1887 között Budapesten végezte, majd az ügyvédi képesítést 1890-ben szerezte meg. 1890 októberétől Antunovics Mátyás szabadkai közjegyző irodájában kezdett el közjegyzőjelöltként működni.

  Lajos, aki már gyermekkorától kötődött a lovakhoz és a lovagláshoz, hamarosan a Szabadkai Lóverseny Egyesület jegyzője lett, a versenyeken saját lovait is indította. Aktív szerepet vállalt a jégkorcsolya-rendezvények szervezésében is.

  1895-ben nevezték ki közjegyzőnek Zentára, ahol 1895. június 11-én kezdte meg működését.

  1. július 29-én Bajsán kötött házasságot a huszonhárom éves bajsai Vojnich Verával. Házasságukból egyetlen gyermek, Mária Ludovika származott, aki ifj. Mucsy György felesége lett. 1942-ben Szabadkán hunyt el.

  Vojnich közjegyző egészségi állapota 1900 elején súlyosan megromlott: gyakorlatilag megőrült, amiről a Szabadkán megjelenő Bácskai Hírlap 1900. március 2-án be is számolt:

  „Dr. Vojnich Lajos, a szabadkai előkelő Vojnich család egyik fiatal, rokonszenves tagja, atyja Vojnich Simon zobnaticai földbirtokos, fivére Béla az ügyes úrilovas, nővére dr. Antunovics József szabadkai orvos neje.

  A szerencsétlen ember nőtlen korában nagyon szeretett mulatni úgy, hogy mindenütt kedves tagja volt a társadalom előkelő osztályának. Zentán kinevezése óta úri életet élt és csakhamar közkedvelt egyén lett a városban. Gyakran járt be azelőtt Szabadkára bájos menyasszonyához, özv. bajsai Vojnich Jakabné leányához, akit kb. egy év előtt vezetett oltárhoz.

  Házassága után Zentán maradt továbbra is, ahol közjegyzői irodáját folytatta, a leghőbb vágya volt Szabadkára költözni irodájával. Nemrég szó is volt róla, hogy Leovics közjegyzővel cserél irodát, de ez abban maradt.

  Feleségével a legboldogabb családi életet élte, néha-néha betegeskedett, de semmiféle idegbetegség soha nem mutatkozott nála.

  A társaságban legutóbb tréfálkozva mondta, hogy kimegy a búrokhoz a háborúba.

  Tegnapelőtt délután, amikor Zentán a piactéren álarcos felvonulást tartottak, a szerencsétlen közjegyző kocsira ült és őrült vágtatással nekiment a tömegnek. A nagy tömeg szétfutott, néhány embert elgázoltak a lovak, mindevvel nem törődve, az ostorral csapkodta a néptömeget. Egy ideig kocsikázott, azután hazahajtott. Otthon rendkívül izgatottan viselkedett, a legcsekélyebb dologért dühbe jött, folyton kiabált – ami kezébe került, hányta-vetette, úgyhogy neje kénytelen volt orvost hívni, sürgönyözött Szabadkára atyjáért és dr. Antunovics sógoráért.

  Tegnap reggel érkezett Zentára dr. Antunovics és özv. Vojnich Jakabné, dr. Sántha György helybeli orvos kíséretében.

  Amikor dr. Antunovics a szerencsétlen emberhez közeledett, úgy mellbe vágta, hogy a hatalmas termetű ember megtántorodott.

  Most belátta a család, hogy a baj komoly, mindenáron tartóztatni akarták, de megszökött hazulról, előbb azonban huszáruniformisba öltözött, kardot kötött fel és bement a járásbíróság épületében levő irodájába, ott kardot rántva, bevágta az utcaajtó ablakait, kimenekült az utcára s ott karddal szétverte az összesereglett népet.

  Csak nagy nehezen volt képes négy csendőr a dühöngő embert ártalmatlanná tenni. Hazavitték és tegnap éjjel különvonaton felvitték Budapestre két orvos kíséretében.”

  Mivel hivatalát nem tudta ellátni, a szegedi közjegyzői kamara a Budapesti Közlöny 1900. március 15-ei számában megjelent értesítése szerint helyettesítéséről volt kénytelen rendelkezni:

  „…ezennel közhírré teszi, hogy dr. Vojnich Lajos, egyik zentai kir. közjegyző, tartós betegségbe esvén, betegsége tartamára Reinitz Márk zentai közjegyző helyettest, helyettesül hivatalból kirendelte.”

  Fél évvel később úgy nézett ki, hogy a közjegyző sorsa jobbra fordul, hiszen állapota jelentősen javult, annyira, hogy 1900 októberének közepén irodája vezetését ismét átvehette. 1901. június 5-től azonban már elmegyógyintézetben ápolták. A szerencsétlen sorsú közjegyző harminchat évesen, 1902. április 2-án Szabadkán elhunyt. A Bajai úti temetőben lévő családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

A zentai közjegyző
Dr. Vojnich Lajos síremléke Szabadkán

 

 

 

 

Patyi Szilárd

Nagygyűlés Zentán

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek találkozója 1935-ben   A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán....

Patyi Szilárd

Nagygyűlés Zentán

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek találkozója 1935-ben   A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán....

Patyi Szilárd

“Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Patyi Szilárd

“Siketnémák propagandája”

Kormány és ellenzék küzdelme az 1935-ös jugoszláviai választásokon   1934 decemberében a jugoszláv hatóságok mintegy háromezer délvidéki magyart...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

A főhadnagy végrendelete

Keczeli Mészáros Gábor története   Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Molnár Tibor

Dudás Emil, a szárnyaszegett zentai aviatikus

A zentai Dudás család a 19. század második felében és a 20. század első évtizedében fontos szerepet játszott a polgárosodó Zenta gazdasági, társadalmi...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Patyi Szilárd

Élet kegyelemkenyéren

Kiutasított jugoszláviai magyarok sorsa az anyaországban   Az 1934. október 9-én végrehajtott marseille-i merénylet miatt – amelynek során Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Molnár Tibor

Sárközi Péter, Őfelsége zentai matróza

  Az Osztrák–Magyar Monarchia hadkiegészítésében a területi elv érvényesült. Ez azt jelentette, hogy egy-egy meghatározott területről, hadkiegészítési...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Kiutasítottak

  Jugoszláviai magyarok kitoloncolása 1934 decemberében   1934. október 9-én Vladimir Georgev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista Marseille-ben...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Molnár Tibor

Húsvét 1916-ban az olasz harctéren

  Kókay László 1897-ben született Szegeden, az első világháború kirobbanásakor a piarista gimnázium diákja volt, 1915 tavaszán önkéntesként jelentkezett a...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Patyi Szilárd

Két ravatal

  Az 1934-es marseille-i merénylet a magyarországi napilapok hasábjain   1934. október 9-én Vladimir Georgiev Csernozemszki, egy bolgár–macedón származású terrorista...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...

Molnár Tibor

Závodszki Ferenc, szabó a harctéren

  Závodszki Ferenc 1894. január 10-én született a Torontál vármegyéhez tartozó Csókán, Závodszki Ferenc és Kamrás Ágota második gyermekeként: a...