A hősi halált halt Szabados testvérek

A hősi halált halt Szabados testvérek

Szabados József tizedes

 

Az első világháborúban szinte valamennyi magyar családot érte valamilyen veszteség: hadba vonult családtagok megsebesültek, megbetegedtek vagy elestek. Voltak olyan családok, amelyek több tagjukat is elvesztették: így jártak a zentai Szabadosék is, akiknek a harcok során két fiuk is hősi halált szenvedett.

  A Szabados házaspár – Szabados Péter és Sípos Rozália – fiatalabb gyermeke, József 1889. március 13-án született a kiterjedt zentai tanyavilág északnyugati részében. Ez a terület tényegesen közelebb esett Csantavérhez, mint a városhoz. Ezért az újszülöttet a csantavéri Páduai Szent Antalról elnevezett templomban keresztelték meg. István mezőgazdasági napszámosként dolgozott, 1914. január 19-én vette feleségül Halász Terézt. Házasságukból egy gyermek, ifj. József született 1914. október 17-én.

Az első világháború kirobbanásakor kihirdetett mozgósításkor, 1914. július 28-án József Szabadkára, a m. kir. 6. honvéd gyalogezredhez vonult be, amelyben tizedesként, c. szakaszvezetőként szolgált.

  A szabadkai 6-os honvédeket a szerbiai hadszíntérről 1915 januárjában vezényelték át az orosz frontra, ahol a Kárpátok hágóinál vívtak súlyos veszteségekkel járó védelmi harcokat a kitartóan, tömegekben rohamozó orosz csapatok ellen.

1915 májusában a galíciai Drohobycz (ma: Drohobics, Ukrajna) környékén voltak állásban, ahol a május 20-án itt vívott harcokban esett el Szabados József. Halálesetét bejegyezték a 6. honvéd gyalogezred halotti anyakönyvébe a 669-es sorszámon. A katona halálát Zenta város haláleset-felvevő illetékese 623/1915 szám alatt vette nyilvántartásba. Ennek alapján a városi árvaszék 1915. augusztus 27-ei keltezésű véghatározatával özv. Szabados Józsefnét megerősítette gyermeke, a kiskorú József – aki immáron hadiárvának számított – gyámi tisztségében. A hatályos jogszabály alapján járó hadigondozási ellátást az özvegy 1917-től igényelte. A háború befejezését követő impériumváltáskor azonban elvesztette az özvegyi nyugdíját. Az illetékes jugoszláv hatóság – a szabadkai törvényszék mint elsőfokú rokkantügyi bíróság – azt csak 1941. január 28-án, visszamenőleg 1939. április 1-jétől, ítélte meg számára ismét, havi 60 dinár összegben. A korabeli árfolyam szerint 1940-ben 1 USA-dollár 55 jugoszláv dinárt ért, vagyis a hadiözvegyi ellátás valamivel több, mint 1 USA-dollárt tett ki.

  Az 1941-es impériumváltást követően özv. Szabadosnénak a magyar hatóságok folyósították a hadigondozási ellátást. A második világháborút követően, 1948. január 29-én a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság Legfelsőbb Rokkantügyi Bizottsága havi 1200 dináros hadigondozási juttatást hagyott számára jóvá. A hivatalos árfolyam szerint 1947-ben egy USA-dollár 50 jugoszláv dinárt ért.

Az idősebb Szabados fiú, István 1874. július 9-én született Zentán, a Szt. István-templomban tartották keresztvíz alá. Kenyerét napszámosként kereste, 1899. május 23-án kötött házasságot Nagy Franciskával. Ő csak 1915-ben vonult hadba, és a cs. és kir. 86. gyalogezredben teljesített szolgálatot.

  A szabadkai gyalogezred zöme – a 86/III. zászlóaljat kivéve, amely 1915 júniusától az olasz hadszíntéren, az Isonzó mentén küzdött – 1914 szeptemberétől az orosz hadszíntéren vívott súlyos harcokat. A 86-osok 1916-ban a június 4-e és 9-e között zajlott Bruszilov-offenzíva során szenvedtek különösen nagy emberveszteségeket. Szabados István gyalogos is 1916 során, az orosz hadszíntéren tűnt el nyomtalanul. Sorsáról – noha halálesete nyilvánvaló volt – nem érkezett megbízható, írásos bizonyíték. Özvegye a jugoszláv államtól 1926-tól hadigondozás keretében állandó havi juttatásban részesült, amit a második világháborút követően is jóváhagyott az akkori hatóság.

  Több százezer bajtársukhoz, sorstársukhoz hasonlóan a két Szabados sem tért haza soha a háborúból, csontjaik idegen földben porladnak. De ha a hősök emlékét megőrizzük, akkor ők továbbra is közöttünk maradnak.

 

* A cikk megírásához nyújtott segítségéért köszönettel tartozom Nagy Mélykúti Angélának.

 

 

 

 

 

 

Molnár Tibor

Melkay Álmos, a szabadkai „olasz tiszt”

Az Adria partján, a Kvarner-öbölben fekvő Fiume első írásos említése 1260-ból származik: a IV. Béla királyunk által kibocsátott oklevélben Rika (azaz...

Molnár Tibor

Melkay Álmos, a szabadkai „olasz tiszt”

Az Adria partján, a Kvarner-öbölben fekvő Fiume első írásos említése 1260-ból származik: a IV. Béla királyunk által kibocsátott oklevélben Rika (azaz...

Patyi Szilárd

Isten éltesse a volt országgyűlési képviselőt!

Hogyan köszöntötték fel a délvidéki magyarok dr. Várady Imrét hetvenedik születésnapja alkalmából?   A két világháború között a...

Patyi Szilárd

Isten éltesse a volt országgyűlési képviselőt!

Hogyan köszöntötték fel a délvidéki magyarok dr. Várady Imrét hetvenedik születésnapja alkalmából?   A két világháború között a...

Molnár Tibor

Dr. Kiss Imre, a péterrévei orvos

A szegedi származású Kiss Sándor és Pecze Erzsébet 1885. június 2-án Péterrévén házasodtak össze. A Kiss házaspár negyedik gyermekekeként 1893....

Molnár Tibor

Dr. Kiss Imre, a péterrévei orvos

A szegedi származású Kiss Sándor és Pecze Erzsébet 1885. június 2-án Péterrévén házasodtak össze. A Kiss házaspár negyedik gyermekekeként 1893....

Patyi Szilárd

Egy politikai életút vázlata

Csuka János Nikola Pašićról szóló életrajza a Naplóban   Nikola Pašić a szerb történelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású politikusa....

Patyi Szilárd

Egy politikai életút vázlata

Csuka János Nikola Pašićról szóló életrajza a Naplóban   Nikola Pašić a szerb történelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású politikusa....

Molnár Tibor

A zombori Metz testvérek

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Zombor törvényhatósági jogú város adminisztratív központként Bács-Bodrog vármegye, valamint a Zombori járás...

Molnár Tibor

A zombori Metz testvérek

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Zombor törvényhatósági jogú város adminisztratív központként Bács-Bodrog vármegye, valamint a Zombori járás...

Patyi Szilárd

Szavazzunk a kormánypártra!

Az egykori Magyar Párt vezetői és az 1936-os dunai bánsági községi választások   szeptember 28-án a betiltott Magyar Párt egykori vezetői nagygyűlést tarthattak,...

Patyi Szilárd

Szavazzunk a kormánypártra!

Az egykori Magyar Párt vezetői és az 1936-os dunai bánsági községi választások   szeptember 28-án a betiltott Magyar Párt egykori vezetői nagygyűlést tarthattak,...

Molnár Tibor

Cseh Károly, az adai tanító

Cseh János tanító és Melkuhn Katalin fia, Cseh Károly Imre 1891. november 2-án Adán látta meg a napvilágot: a szülői ház, tanítói lakás a zsinagóga...

Molnár Tibor

Cseh Károly, az adai tanító

Cseh János tanító és Melkuhn Katalin fia, Cseh Károly Imre 1891. november 2-án Adán látta meg a napvilágot: a szülői ház, tanítói lakás a zsinagóga...

Patyi Szilárd

Cél: az egység megőrzése

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek politikai tevékenysége az 1935-ös zentai találkozó után 1934. október 9-én I. Sándor jugoszláv király Marseille-ben...

Patyi Szilárd

Cél: az egység megőrzése

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek politikai tevékenysége az 1935-ös zentai találkozó után 1934. október 9-én I. Sándor jugoszláv király Marseille-ben...

Molnár Tibor

A zentai közjegyző

Bajsai dr. Vojnich Lajos (1866–1902)   Vojnich Lajos Simon Béla 1866. június 16-án a Vojnich család zobnaticai birtokán látta meg a napvilágot, bajsai Vojnich Simon Károly és...

Molnár Tibor

A zentai közjegyző

Bajsai dr. Vojnich Lajos (1866–1902)   Vojnich Lajos Simon Béla 1866. június 16-án a Vojnich család zobnaticai birtokán látta meg a napvilágot, bajsai Vojnich Simon Károly és...

Patyi Szilárd

Nagygyűlés Zentán

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek találkozója 1935-ben   A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán....

Patyi Szilárd

Nagygyűlés Zentán

A betiltott Magyar Párt egykori vezetőinek találkozója 1935-ben   A délvidéki magyarok első érdekvédelmi szervezete, a Magyar Párt 1922. szeptember 17-én alakult meg Zentán....