A szolgálólány meséje

A szolgálólány meséje

Szerző: Port.hu

(Túl)élés egy teokratikus társadalomban

 A szolgálólány meséje (The Handmaid’s Tale) című sorozat, amely 2017-ben indult, egy több mint harmincéves Margaret Atwood-regényt dolgoz fel, mégis remekül ráérez a 21. századi korszellemre. A diktatórikus rendszer, a vallási fanatizmus, a testiség és szexualitás társadalmi kérdései, a mindennapi frusztráció e filmsorozat alapszüzséje, ahogy tulajdonképpen a való élet is ebből áll. A modern ember rohanó és ebből generált feszültséggel teli világban él, ahol a test árucikké válik, ahol indirekt módon még mindig egy személy képviseli a hatalmat. A szolgálólány meséje egy korszak történelmi rémuralmát mutatja be, ugyanakkor alternatív jövőképet is felvázol.

  A sikersorozat története valahol az Egyesült Államok területén, Gileád disztópikus világában játszódik. A Földet felélte az emberiség: nincs termőföld, nincs tiszta környezet, és ami a legfontosabb: a termékeny nők száma egyre kevesebb. Az állam fundamentalista teokratikus társadalom felépítésével igyekszik mindezt orvosolni. Egy sarkított ószövetségi nézetre alapoz, ahol a férfiak rémuralma és a nők teljes elnyomása, értéktárggyá válása figyelhető meg. A még szülni képes nők tenyészállatként funkcionáló szolgálólányok lesznek, akik nagy hatalmú családokhoz kerülnek, hogy a férjek rituális szertartás keretein belül megtermékenyítsék, azaz megerőszakolják őket – meddő feleségeik helyett –, és gyermeket szüljenek a házaspárnak.

  Ebben a totalitárius államban a férjek irányítanak, minden az ő kezükben van, még a feleségeknek sincsenek jogaik: nincs tulajdonuk, nem olvashatnak, nem dolgozhatnak, semmit sem tehetnek, ami gondolkodásra serkentené őket; a szolgálólányok pedig csupán a „magasabb cél” eszközei. Főhősünk, June (Elisabeth Moss), vagyis gileádi nevén Fredé is egy ilyen szülőgép, aki a köztársaság egyik fontos vezetőjének, Waterford parancsnoknak és feleségének házába került. Az ő történetén keresztül ismerjük meg ezt a disztópikus világot. A kezdeti tudatlanságból a rendszerben egyre otthonosabban mozgó June-nak köszönhetően a néző is folyamatosan többet tud meg a diktatúra működéséről.

  Az első évadban a főhős még tehetetlen, csak a túlélés és saját érdekei vezetik. Nincs benne megváltó hajlam, nincs semmilyen különleges képessége. Az empátia és a lázadási vágy ugyan megmutatkozik, de nem bátor, forradalmi hősként ismerjük meg, aki háborúba vezeti a népét, a nőket. June személyisége folyamatosan alakul, változik, erős női főszereplővé válik, aki többé nem fél szembenézni a rendszerrel, nem fél a következményektől.

  A sorozat kezdetén tapintani lehet a terrort és a félelmet. Brutális képi világ mutatja be az alternatív jövőképet, amelyben nőket erőszakolnak, kínoznak és csonkítanak meg, ha nem a rendszer elvárásainak megfelelően viselkednek. Néhány kritikus szerint az évadok előrehaladtával ezek a feszült jelenetek ellaposodnak, „végtelenített szenvedéspornóvá” válnak, ahogy Bujdosó Bori fogalmaz a sorozatról szóló írásában. Vajon tényleg egy helyben topogás lenne a harmadik évad? Nem hinném. June egyre elszántabbá, dühösebbé, merészebbé és rafináltabbá válik az idő múlásával, de tetteit nem csupán saját céljai vezérlik – legalábbis nem annyira, mint a sorozat korábbi részeiben –, hanem a kollektív női sorsot igyekszik megváltoztatni. A rendszer részévé kellett válnia, egyre drasztikusabb és kegyetlenebb cselekedetekre kényszerülnie ahhoz, hogy tucatnyi ember sorsát tarthassa a kezében. Eddig más eszközökhöz folyamodott a harcban, mint elnyomói, most azonban ugyanúgy bepiszkítja a kezét. Szélsőséges viselkedése elfogadható egy ilyen diktatórikus környezetben. Lelki vívódása kihozza belőle az agresszív ösztönént. Pszichikai és testi traumák sokasága képezi a gileádi nők, így June mindennapjait is. Sosem lehet tudni, kire számíthat, vagy éppen ki válik ellenségévé, kiről derül ki, hogy végig a rendszernek dolgozott.

  A mindinkább vakmerő tettek azért maradhatnak következmények nélkül, mert Gileád teokratikus világa is széthullóban van. Az epizódok során egyre több „társadalmi réteg” érezteti elégedetlenségét, felháborodását: először a szolgálólányok, majd a Márták (akik a bejárónői szerepkört töltik be), a feleségek, de még a vezetőség is kételkedik. Arról nem is beszélve, hogy a parancsnokok is kisebb-nagyobb szabálysértéseket követnek el a kezdetek óta. Ez az állapot már nem tartható fenn sokáig, egyre erőteljesebben érezhető a forradalom szele. A társadalmi elégedetlenség mértéke nő, szinte hallható az időzített bomba ketyegése, amely bomba majd szétrobbantja ezt a birodalmat.

  A szolgálólány meséjében feledhetetlen a látvány, a zene, a borzalom és az irónia, a humor. A szürke, fakó színek és a piros uralják a sorozat képvilágát. E szürkeség rányomja bélyegét a rendszerre: monoton, elnyomó, kiúttalan. Ám a piros intenzív jelenléte vérengző erőszakot, lázadást sugall, reményt a színes életre. Zeneisége tudatosan játszik a néző lelkiállapotával. Éles, csengő hangok, erős ütemek váltják ki belőlünk a feszültséget. A sorozat egyik érdeme, hogy a szörnyűségek ellenére az élcelődő magatartás végig jelen van. Ambivalens érzéseket vált ki egy-egy borzalmakkal átszőtt nagyjelenet közepette June poénos hangulata. A groteszk epizódok fellazítják a búskomor, kilátástalan hangulatot, és A szolgálólány meséjét még nézhetőbbé teszik. A sorozat aktualitása megrázó a mi demokratikus társadalmunkra nézve.

Lukács Melinda

Európai alkotások a fókuszban

  Az Európai Filmek Palicsi Fesztiválján az idén is több magyar filmet vetítettek A szervezőknek nem volt könnyű dolguk, mert tavaly a járványhelyzet miatt a palicsi...

Lukács Melinda

Európai alkotások a fókuszban

  Az Európai Filmek Palicsi Fesztiválján az idén is több magyar filmet vetítettek A szervezőknek nem volt könnyű dolguk, mert tavaly a járványhelyzet miatt a palicsi...

Csík Mónika

Kalózok az irodalom vizein

  Így vagy tökéletes – magyar romantikus film, 2021, 105 perc, rendezte Varsics Péter.   Jules Verne 21. századi magyar alteregója, azaz a töpörtyűszakértő Verne Gyula...

Csík Mónika

Kalózok az irodalom vizein

  Így vagy tökéletes – magyar romantikus film, 2021, 105 perc, rendezte Varsics Péter.   Jules Verne 21. századi magyar alteregója, azaz a töpörtyűszakértő Verne Gyula...

Antalovics Péter

Gyilkolni szabad?

Joker. Rendező: Todd Phillips, főszereplő: Joaquin Phoenix; amerikai pszichológiai thriller, 2019   A Batman-univerzum meglehetősen felületes ismerőjeként, illetve a...

Antalovics Péter

Gyilkolni szabad?

Joker. Rendező: Todd Phillips, főszereplő: Joaquin Phoenix; amerikai pszichológiai thriller, 2019   A Batman-univerzum meglehetősen felületes ismerőjeként, illetve a...

Serfőző Réka

Ruben Brandt, a gyűjtő

A Ruben Brandt, a gyűjtő a 2018-as év egyik legérdekesebb magyar filmje, amely nem csak az itthoni közönséget hódította meg, nemzetközi fogadtatása is igen elismerő volt; olyan rangos...

Serfőző Réka

Ruben Brandt, a gyűjtő

A Ruben Brandt, a gyűjtő a 2018-as év egyik legérdekesebb magyar filmje, amely nem csak az itthoni közönséget hódította meg, nemzetközi fogadtatása is igen elismerő volt; olyan rangos...

Szeles Réka

Több száz film egy ég alatt

Impressziók a 26. Európai Filmek Nemzetközi Fesztiváljáról   Idén 26. alkalommal rendezték meg a palicsi nemzetközi filmfesztivált, amelyen 133 filmet mutattak be Palics és Szabadka...

Szeles Réka

Több száz film egy ég alatt

Impressziók a 26. Európai Filmek Nemzetközi Fesztiváljáról   Idén 26. alkalommal rendezték meg a palicsi nemzetközi filmfesztivált, amelyen 133 filmet mutattak be Palics és Szabadka...

Tóth Eszter Zsófia

Mi a Hatalmas kis hazugságok sorozat sikerének titka?

Big Little Lies, HBO-minisorozat; Rendező: Jean-Marc Vallée; Főszereplők: Shailene Woodley, Nicole Kidman, Reese Witherspoon; Zeneszerző: Michael Kiwanuka   Az igazságos világba vetett hitünk...

Tóth Eszter Zsófia

Mi a Hatalmas kis hazugságok sorozat sikerének titka?

Big Little Lies, HBO-minisorozat; Rendező: Jean-Marc Vallée; Főszereplők: Shailene Woodley, Nicole Kidman, Reese Witherspoon; Zeneszerző: Michael Kiwanuka   Az igazságos világba vetett hitünk...

Tóth Eszter Zsófia

Miért népszerű az HBO Csernobil sorozata?

Ma olvastam a hírekben, hogy Instagram-influencerek lepték el Csernobilt a sorozat hatására. Szelfiznek, fotózkodnak, olyannyira, hogy a sorozat forgatókönyvírója, Craig Mazin egy...

Tóth Eszter Zsófia

Miért népszerű az HBO Csernobil sorozata?

Ma olvastam a hírekben, hogy Instagram-influencerek lepték el Csernobilt a sorozat hatására. Szelfiznek, fotózkodnak, olyannyira, hogy a sorozat forgatókönyvírója, Craig Mazin egy...

Tóth Eszter Zsófia

Kilenc hónap háború

Rendezte Csuja László, magyar dokumentumfilm, 2018   A film egy kárpátaljai magyar fiú, Jani története, akinek 2014-ben az ukrán–orosz fegyveres konfliktus idején be kellett vonulnia...

Tóth Eszter Zsófia

Kilenc hónap háború

Rendezte Csuja László, magyar dokumentumfilm, 2018   A film egy kárpátaljai magyar fiú, Jani története, akinek 2014-ben az ukrán–orosz fegyveres konfliktus idején be kellett vonulnia...

Fehér Miklós

Idealizált bohémság

Az idei Oscar-gála meglehetősen furcsára sikeredett. A filmipar legnagyobb és legjelentősebb díjátadója évről évre próbál megújulni, hiszen a nézettségi...

Fehér Miklós

Idealizált bohémság

Az idei Oscar-gála meglehetősen furcsára sikeredett. A filmipar legnagyobb és legjelentősebb díjátadója évről évre próbál megújulni, hiszen a nézettségi...

Sinkovits Péter

A leállított idő

Kivételes alkalmakkor néhány nap kiemelkedik az idők monoton hullámzásából. Ilyen volt Magyarországon 1956 októberének vége és november eleje. Egy nép...

Sinkovits Péter

A leállított idő

Kivételes alkalmakkor néhány nap kiemelkedik az idők monoton hullámzásából. Ilyen volt Magyarországon 1956 októberének vége és november eleje. Egy nép...