Találkozások, emlékfoszlányok

Találkozások, emlékfoszlányok

Szerző: Boros György: Táj parcellákkal

 

„…remegő gyöngy közt aludtál…”

(Weöres Sándor)

 

 

Pilinszky.

A napokban a Facebookon egyszer csak láttam, hogy Mészáros Sándor, a Kalligram igazgatója feltette ezt a gyönyörű Pilinszky János-verset:

 

1970. október 14.

 

Sírtam. Utána nedves volt a hátam,

gyűrt a ruhám és tömpe a kezem.

Prémet kivántam tagjaimra,

hogy amit ölelsz, az legyen,

mit minden igaz ölelés keres:

egy vadállat odaadása.

 

  Visszaröpített térben és időben. 1980. december 13-án Szombathelyen voltunk. Tóth Sándor, az Új Ember katolikus lap szerkesztője meghívta Budai Ilonát, Szokolay Ottó színészt és engem, hogy Pilinszkyvel együtt vegyünk részt egy irodalmi esten. Tóth Sándor nagyszerű ember volt, sajnos már nincs közöttünk, ismerte a műsorainkat. Ilonkával volt igazán barátságban, de engem is szeretett mint versmondót. Együtt utaztunk. Előtte nem ismertem Pilinszkyt. Rendszeresen mondtam a verseit, de személyesen még nem találkoztunk.

  Az irodalmi műsor után együtt maradtunk a helyi parókián, beszélgettünk, tán kis vendéglátás is volt… Kis helyiségre emlékszem, meg arra, hogy alacsony belmagasságú volt; a mennyezetről lelógó drót végén egy villanykörte csüngött, és egyszer csak Pilinszky odaállt a körte közelébe, és felolvasta az Apokrifet. Akik ott voltunk, szájtátva hallgattuk Őt. Síri csönd lett egyszeriben. Hihetetlen volt, ahogy ott állt, abban a sejtelmes fényben; rendkívül hosszúak és áttetszőek voltak az ujjai. Csak tartotta a papírt rézsút föl, a fény felé, és halk, magas hangon olvasott. Teljesen misztikusan hatott az egész, mert a körte fénykört rajzolt köré, a papírja és a keze köré, de ez nem lefelé zárt kompozíció volt, hanem felfelé, Isten felé nyújtózó vagy megadó kéz, és felolvasta a fehér papírlapról a versét.

  Nálam volt a kötete, belelapoztam, és kértem, mivel október 14-én születtem, írná le nekem az 1970. október 14. című verset. Leírta.

  S dedikálta: Havas Juditnak szeretettel és köszönettel: Pilinszky János.

  Egy Pilinszky-kiállításra kölcsönadtam a kéziratot. Sokan azt hitték, hogy ezt a verset nekem írta. Nem, nem. De leírta nekem, és ez nagy dolog volt, őrzöm is, a szobámban kitettem a falra. Ilyen emlékezetes találkozás, mint a szombathelyi, amikor testközelből láttam a költőt, nem adódott több. Karizmatikus egyéniség volt azzel a már-már légies és finom áttetszőségével, örök életemre előttem van a figurája, a pozíció, ahogy megélte a vers felolvasását. Nem tűnt módoltnak.

  Magas hangja volt. Amikor valaki nagy tiszteletet érez valaki iránt, nem foglalkozik azzal, hogy milyen a hangszíne, hanem ámulattal nézi, hogy itt van a költő, akinek szereti a verseit, akinek számtalan helyzetben, megemlékezéseken, ünnepségeken mondja a verseit, és most itt van teljes valójában. És boldog, hogy láthatja, hallhatja Őt.

  Halála után a 32-esek terén a templomban gyászmisét rendezett az Új Ember szerkesztősége. Az ünnepi megemlékezés nagyon szép volt, méltó Pilinszky János költői nagyságához. Tóth Sándor felkérésére Bálint Andrással mondtunk Pilinszky-verseket. Ilyen emelkedettségben ritkán van része egy előadónak. A versek úgy szárnyaltak, mint valami szferikus zenemű. Később az egyetemen is jó néhány tanítványom indult Pilinszky-versekkel szavalóversenyeken; egy alkalommal az Egyetemi Anyanyelvi Napokon kötelezővé is tettem a Francia fogoly című versét.

  Az otthonomtól nem messze van a Pilinszky köz, naponta köszöntöm őt; s a közelmúltban gyönyörű Pilinszky János-emléktábla került a Centrál Kávéházra Wohlmuth István kulturális tanácsnok kezdeményezésére. Meghívást kaptam az avatási ünnepségre. A Harbach 1944 című versét mondtam el: „Újra és újra őket látom…”, és elénekeltem a cappella Selmeczi György gyönyörű szerzeményét, amelyet Pilinszky János Fátyol című versére komponált.

 

Fátyol

 

Nincs nap. Nincs hold.

És nincs gyerekkor.

És főként föld nincs, anyaföld.

 

Nincs koporsó és nincs haza.

Nincs bölcső és nincs megvetett ágy,

fejünk alá igazitott halál.

 

Tűhegyen forog, aki él,

s a mi békénk, az se egyéb,

mint egy lekonyult szárny, mely ráalél,

mint egy levetett, vagy le se vetett

menyasszonyfátyol ájul rá a szögre.

Fityeg.

Fityegünk.

Temetőnk sincs.

 

Istenem, milyen pontosan fogalmazott.

Az ember szinte beleborzong.

A költészet versmágia.

 

* A szöveg elkészítésében segítségemre volt Nánási Anikó (Kossuth Rádió) és Barna Emese (MTI).

Találkozások, emlékfoszlányok

 

 

Klamár Zoltán

Kegyelet

„Nem görbülhet egyetlen hajukszála, őrzöm legkisebb ráncaik a kőzeteknél konokabban az ítéletnapig.” (Pilinszky János: Sírvers)   Az ősz számomra...

Klamár Zoltán

Kegyelet

„Nem görbülhet egyetlen hajukszála, őrzöm legkisebb ráncaik a kőzeteknél konokabban az ítéletnapig.” (Pilinszky János: Sírvers)   Az ősz számomra...

Tóth Eszter Zsófia

A másik lakás

Apa temetése előtti nap volt. Jéghideg december. Sms pittyent a telefonomon. Anya írt: Kislányom, menjünk ki ma a temetőbe, lehet, hogy nem ásták ki a sírt, nézzük meg. PA.  ...

Tóth Eszter Zsófia

A másik lakás

Apa temetése előtti nap volt. Jéghideg december. Sms pittyent a telefonomon. Anya írt: Kislányom, menjünk ki ma a temetőbe, lehet, hogy nem ásták ki a sírt, nézzük meg. PA.  ...

Majoros Sándor

Honvágy otthon

A tudomány mai állása mellett úgy véljük, honvágya csak a szülőhazájától távol lehet az embernek, de ez nem mindig van így. Nekem ugyanis emésztő...

Majoros Sándor

Honvágy otthon

A tudomány mai állása mellett úgy véljük, honvágya csak a szülőhazájától távol lehet az embernek, de ez nem mindig van így. Nekem ugyanis emésztő...

Tóth Eszter Zsófia

Ghosting

– Hazajöttünk a nyaralásról, és azóta nem ír, nem hív. Már egy hete – mondta a barátnőm kisírt szemmel.   – És a Messenger-üzenet?   –...

Tóth Eszter Zsófia

Ghosting

– Hazajöttünk a nyaralásról, és azóta nem ír, nem hív. Már egy hete – mondta a barátnőm kisírt szemmel.   – És a Messenger-üzenet?   –...

Klamár Zoltán

Évek és napok

„Vannak nehezen járható s hepehupás napjaink, amelyekre csak végtelen hosszú idő alatt tudunk felkapaszkodni, s lefelé hajló napjaink, amelyeken énekelve s teljes sebességgel futunk...

Klamár Zoltán

Évek és napok

„Vannak nehezen járható s hepehupás napjaink, amelyekre csak végtelen hosszú idő alatt tudunk felkapaszkodni, s lefelé hajló napjaink, amelyeken énekelve s teljes sebességgel futunk...

Bordás Győző

Kanizsa 22

1792-t írtak akkor – tehát 230 évvel ezelőtt –, amikor az Úr, nyilván véletlenül vagy unalmában, letekintett e mocsaras, maláriavészes picinyke földrészre,...

Bordás Győző

Kanizsa 22

1792-t írtak akkor – tehát 230 évvel ezelőtt –, amikor az Úr, nyilván véletlenül vagy unalmában, letekintett e mocsaras, maláriavészes picinyke földrészre,...

Zselicky Zoltán

Iránytű és tájszabászat

Fáklyával egy éghető világban Ritkán viszek magammal iránytűt. Megtanultam inkább órával tájolni. Nem nehéz. A kismutatót a nap felé fordítja az ember,...

Zselicky Zoltán

Iránytű és tájszabászat

Fáklyával egy éghető világban Ritkán viszek magammal iránytűt. Megtanultam inkább órával tájolni. Nem nehéz. A kismutatót a nap felé fordítja az ember,...

Tóth Eszter Zsófia

A piros nadrágod

– Drága Katikám, meglátod, egyszer vége lesz ennek a rohadt kommunista világnak – mondta Zsíros nagyapa anyának. A falusi háza verandáján ült, fekete kalapban, fekete...

Tóth Eszter Zsófia

A piros nadrágod

– Drága Katikám, meglátod, egyszer vége lesz ennek a rohadt kommunista világnak – mondta Zsíros nagyapa anyának. A falusi háza verandáján ült, fekete kalapban, fekete...

Juhász Zsuzsanna

Minden ember kétszínvirág

Helmuth von Glasenappnak, a vallási univerzizmus elméletéért   Istenem, milyen istentelen indulatok lehettek azokban a kicsi gyerekekben.   Akik focilabdának használtak egy kölyökkutyát?...

Juhász Zsuzsanna

Minden ember kétszínvirág

Helmuth von Glasenappnak, a vallási univerzizmus elméletéért   Istenem, milyen istentelen indulatok lehettek azokban a kicsi gyerekekben.   Akik focilabdának használtak egy kölyökkutyát?...

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

5. Nem tudom pontosan, hogy Nagyapámat mikor vitték el a galíciai frontra harcolni a szabadkai 6. honvéd gyalogezred katonájaként, pontosabban tudnék erről írni, ha megőriztem volna azt az...

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

5. Nem tudom pontosan, hogy Nagyapámat mikor vitték el a galíciai frontra harcolni a szabadkai 6. honvéd gyalogezred katonájaként, pontosabban tudnék erről írni, ha megőriztem volna azt az...