Csaba királyfi meséje

Csaba királyfi meséje

Szerző: Homolya Horváth Ágnes

 

2020. május 9-én az országban – Magyarországon – a lillafüredi volt az első kisvasút, ami elindult a karantén után.

  Nézem a végállomásból azt a kicsit, ami belefér a tévé képernyőjébe. Tudom, ha nem is látom, hogy a tudósítóval szemben, tehát az operatőrnek háttal alig pár száz méterre széles út, autóforgalom, villamosok. A tudósítótól jobbra kiskertek sora. Kerti törpe, lila akác, karózott rózsa.

  2018 nyarán egy éjszaka a lillafüredi kisvasút két kocsija áttörte az ütközőbakot, és a lejtős úton őrülten robogva belecsapódott a széles úton közlekedő, gyönyörű fehér-zöld színű villamosba. Hajnal volt, és nem történt baj, üres volt a villamos. Így, hogy emberéletben nem esett kár, megmaradt a rejtély. Mitől szabadulhatott el a két kocsi? Elmondom. Csabától. Ott ült a késő éjszakában, a Dorottya utcában a buszállomásnál a padon, orrában a nyíló bazsarózsa illata. Csaba legalábbis azt hitte, hogy az út túloldalán lévő, óriási fenyők alá bújó kiskertek valamelyikéből árad felé a bazsarózsa súlyos illata.

  A Segafredo-reklám kontakthibásan pislogott, a turistainformos tábla egykedvűen tűrte a hegy felől támadó szellőt. Egyébiránt moccanatlan volt az éjszaka. Az erdőben, a kisvasút mentén vigyázzállásban hallgattak a gyertyánok. Csaba hátranézett a bezárt ajtóra. Függöny volt rajta. Virágos függöny, talán a nyolcvanas évek derekáról maradt itt, akár az emberek lelke. Elrobogott egy villamos.

  Csaba utánanézett a kivilágított, üresen is varázslatos szépségű villamosnak, és felhördült: „Hajrá, Diósgyőr!”

  Arra gondolt, miközben a kissé koszos függönyöket szemlélte, hogy benyomhatná az ajtót. Észre se venné senki. Nagyon vágyott egy korty frissítő sörre. Utána elmosogatná a poharat, szárazra törölné a pultot, finoman betenné maga után az ajtót, és indulna tovább. De hova induljon? Merre menjen? Ki várja? Sóhajtott egy hatalmasat. Ebben a pillanatban megindult a lillafüredi kisvasút két kocsija, áttörve az ütközőbakot.

  Csaba reggel hallgatta a híreket. Mindig hallgatta, mivel arra ébredt. Általában korábban ébredt, neki éjjel volt reggel. Ez most inkább kivétel volt, maga sem értette, hogyan történhetett, hogy ennyire elaludt. Tűnődve fordította a hang irányába a fejét. Meglepődött, hogy a lillafüredi kisvasút két kocsija elszabadult, rejtélyesnek találta. Arra nem emlékezett, hogy ott ült a padon. Olyasmi pedig, hogy az ő lelke bazsarózsaillatot áraszt a világra, a szeretet leheletét, soha nem merült fel benne. Igaz, a körülötte élőkben sem. Elnyomta a többi illat, pára, felhő, ami beburkolta lényét. Szinte nyomtalanul múlt el mindez. Már senki nem emlékszik a családok örömét jelentő lillafüredi kisvasút két elszabadult kocsijára, amint arra sem, hogy Csaba két hónappal később írásban nyújtotta át a világnak búcsúját. Úgy gondolta, majd ráomlik a nyári éjszaka puhasága, hogy betakarja – ahogyan arra minden elkeseredett hős vágyik pillanatnyilag, örökre. Lassú élés, hosszú álmok, így telnek napjai.

  Csabát, akiről ez a mese szól, 1997. december 18-án ismertem meg. Igaz, hogy nem láttam őt tíz-húsz éve, mégsem tudok úgy sétálni Miskolc-Diósgyőrben-hajrá, hogy nem róla beszélek. Csakis róla tudok beszélni. A Szinva pataknak is olyan a zaja, mint  Csaba bugyborékoló nevetése az előszoba hűvös kövén.

  Csaba egy olyan korban élt a földön, amikor féltékenység, udvarlás, nevetés, válás, házasság, barátkozás, kocsma, szeretet, szavaink, magyarok, jó nekünk, mi lesz velünk, megtöltötték a mindennapok levegőjét vibráló feszültséggel, érzelmekkel. Meghallgattam a nőket, akik éltek vele. Belehaltak, aztán gyászolták. Csaba éppen fordítva. Gyászolta a közös életüket, aztán amikor vége lett, mindennap belehalt.

  Csaba most is ugyanolyan korban él a földön. Aki nem ismeri, őt keresi.

 

 

Tóth Eszter Zsófia

Magda

– Magda meghalt – anya kisírt szemmel lépett be a lakásba. Egész úton hazafelé sírhatott. Kamasz voltam, és nagyon rémisztően hatott anyát így látni. Azt...

Tóth Eszter Zsófia

Magda

– Magda meghalt – anya kisírt szemmel lépett be a lakásba. Egész úton hazafelé sírhatott. Kamasz voltam, és nagyon rémisztően hatott anyát így látni. Azt...

Tóth Eszter Zsófia

Tűzijáték

  – Tudod, kislányom, amikor a nénje először felhozott Pestre – kezdett a történetbe apa –, épp tűzijáték volt. Én meg csak néztem, néztem azt a sok...

Tóth Eszter Zsófia

Tűzijáték

  – Tudod, kislányom, amikor a nénje először felhozott Pestre – kezdett a történetbe apa –, épp tűzijáték volt. Én meg csak néztem, néztem azt a sok...

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  A Gáát-tónak nevezet vízfelület lecsapolása után egy „téglavető lapos” keletkezett, legalábbis így jelöli egy 1884-ben készült térkép...

Szabó Zsombor

Farkasvölgyi mesék

  A Gáát-tónak nevezet vízfelület lecsapolása után egy „téglavető lapos” keletkezett, legalábbis így jelöli egy 1884-ben készült térkép...

Bátyi Zoltán

A koldus bukszája

  Nem hinnéd? Pedig megtörtént. Azt mondják…   Na, tata, ez a műszer kihúzza még tíz évig. Kár, hogy maga csak nemrég ülhetett az új kocsiba, és soha...

Bátyi Zoltán

A koldus bukszája

  Nem hinnéd? Pedig megtörtént. Azt mondják…   Na, tata, ez a műszer kihúzza még tíz évig. Kár, hogy maga csak nemrég ülhetett az új kocsiba, és soha...

Tóth Eszter Zsófia

Ha meghal a Nap

  Akkoriban volt új a színes tévénk. Apa nagy büszkén cipelte haza, kéz alatt vette, egy szovjet laktanyában.   – Nem kell nekünk robbanós tévé – mondta apa....

Tóth Eszter Zsófia

Ha meghal a Nap

  Akkoriban volt új a színes tévénk. Apa nagy büszkén cipelte haza, kéz alatt vette, egy szovjet laktanyában.   – Nem kell nekünk robbanós tévé – mondta apa....

Flament Krisztina

Padlás

  „Ég és föld között itt áll a padlás…” Először ez a sor jutott eszembe, s azóta is ennek a dalnak a dallamát dúdolom. Hiszen egy valamirevaló...

Flament Krisztina

Padlás

  „Ég és föld között itt áll a padlás…” Először ez a sor jutott eszembe, s azóta is ennek a dalnak a dallamát dúdolom. Hiszen egy valamirevaló...

Havas Judit

Weöres Sándor

  A Muraközi utcában, egy kertes házban lakott Weöres Sándor és felesége, az ugyancsak kiváló költő Károlyi Amy. 1972-ben költöztek oda. Egy alkalommal Tóth...

Havas Judit

Weöres Sándor

  A Muraközi utcában, egy kertes házban lakott Weöres Sándor és felesége, az ugyancsak kiváló költő Károlyi Amy. 1972-ben költöztek oda. Egy alkalommal Tóth...

Tóth Eszter Zsófia

Bécs

  – Kislányom, nagy újságom van – mondta egy reggel anya. – Megyek Bécsbe.   – Bécsbe? Jaj, de jó, akkor már csomagolom én is a kisbőröndöm –...

Tóth Eszter Zsófia

Bécs

  – Kislányom, nagy újságom van – mondta egy reggel anya. – Megyek Bécsbe.   – Bécsbe? Jaj, de jó, akkor már csomagolom én is a kisbőröndöm –...

Flament Krisztina

Vajas kifli

  Gyerekkorom kedvelt ozsonnája volt a patkó alakú kifli. Nagyi megvajazta, megsózta, megszórta pirospaprikával, majd egy szalvétába csomagolta. Tett mellé egy szem piros, mosolygós...

Flament Krisztina

Vajas kifli

  Gyerekkorom kedvelt ozsonnája volt a patkó alakú kifli. Nagyi megvajazta, megsózta, megszórta pirospaprikával, majd egy szalvétába csomagolta. Tett mellé egy szem piros, mosolygós...

Bátyi Zoltán

Ha megfagy a levél

  Gondoltam, írok a régi telekről. Valami nagyon szépet írok, szánkón húzott nevető gyerekekről, hólapátolás közben pálinkát kortyoló...

Bátyi Zoltán

Ha megfagy a levél

  Gondoltam, írok a régi telekről. Valami nagyon szépet írok, szánkón húzott nevető gyerekekről, hólapátolás közben pálinkát kortyoló...