Kanizsa 22

1792-t írtak akkor – tehát 230 évvel ezelőtt –, amikor az Úr, nyilván véletlenül vagy unalmában, letekintett e mocsaras, maláriavészes picinyke földrészre, amelyet Bácska névre keresztelt a köznép, és látva e nyomort, megsajnálta őket (őseinkben talán bennünket, kései utódokat is), s úgy döntött, egy, a bécsi udvar által már idehelyezett Kiss Józsi nevű – katonai kiképzésen is átesett – „hydraula, geometa et architectus”-nak sugallja: segítsen már e kicsiny világban szenvedő és vergődő – sváb, magyar, szláv – népeken, és tegye élhetőbbé itteni létüket.

  Vasút sem létezett még ekkoron, kocsiutak is csak kátyúsok, így hát többnyire lóháton, ám iránytűvel és mérőléccel, korán sötétedéskor pedig fáklyával a kezében járta Józsi testvérünk e vidéket, bebarangolva a Duna és Tisza közét, Apatintól és Bezdántól Földvárig és Óbecséig, de nem hagyta ki az Ada–Zenta–Kanizsa vonalat sem, s úgy döntött, ha az Úr már tájszabászattal bízta meg, tesz egy merész javaslatot. Amit iránytűvel és mérőléccel bemért, és bizonyította, hogy ha e két folyó közötti vízszintkülönbség 3,5 méter, akkor megfelelő csatornázással és zsilipezéssel le lehet csapolni ezeket az átkozott mocsarakat is, ezáltal termővé tenni a földeket. Ami pedig az udvar számára mégiscsak sokkal fontosabb lesz: 160 kilométerrel le lehetne rövidíteni a vízi utat a Kárpátok és Bécs között. Ez viszont azt is jelentené, a dereglyéknek a folyásnak lefelé  emberi vagy lóvontatással 10–12 nap, fölfelé pedig 20 nap a megtakarítás.

  A só, a fa, a gabona és a puskaporhoz szükséges szén, kén és salétrom (ezt ma kálium-nitrátnak tituláljuk) főleg a Kárpátokból érkezett, s tudta, a bécsi sókonszern egyik tulajdonosa nem más, mint Kempelen Farkas, aki, igaz, a boszorkányos sakkozógép megszerkesztésével vált világhírűvé, de bizonyára személyes üzletet is lát e megálmodott tervben. Be is bizonyosodott, hogy Kempelen, matematikus lévén, vállalta a leendő zsilipek megépítéséhez szükséges számításokat.

  Lerövidítve a mesét (hogy az 1800 karaktert ne túlságosan lépjem túl), idén van pontosan 220 éve annak, hogy ez a Ferenc császárról elnevezett hajózható vízi út elkészült, s az egykori mocsaras közép-bácskai föld a mai Európa egyik legtermékenyebbje lett.

  De Józsi testvérünk mindezzel nem elégedett meg, mert miközben főleg rabokkal ásatták a csatornát, ő maga templomot és paplakot tervezett Szenttamásra és Kucorára, iskolaépületeket és tanítólakásokat Zomborba, Cservenkára, Óverbászra, Torzsára, majd – s ezt már Valkay Zoltán építészmérnöktől tudjuk – Zentára, Kanizsára, Martonosra és Óbecsére is, vendégfogadót pedig a temerinieknek. Szabadkán a régi városháza renoválása is az ő keze munkáját dicséri, amire azért volt szükség, mert az egykoron megépített községházának a fáskamraként használt pince fölötti kemencéi gyulladásveszélyt jelentettek, azaz éghetőség fenyegette a teljes jobb szárnyat.

  Malmokat is tervezett, száraz- és vízimalmokat, s ha már itt vagyunk Kanizsán, mondjuk el, hogy a mai napig megvan annak a tervrajza, ahogyan ide 1794-ben sörházat és pálinkafőzdét tervezett. S nem is akármilyet. A malomkő itt a malátaőrlés szerepét töltötte be, de meghatározta a 45 bécsi öl, azaz 113 méter hosszú és 15 méter széles épület minden helyiségét is. S miből állt ez az épületkomplexum? Malátacsíráztatóból, a sörfőző mester és a molnár konyhájából, két szobájából és éléskamrájukból, a kádár és a sörházi szolga lakásából, sör- és cefreerjesztőből, sörraktárból, pálinkafőzőből, az épület végében szárazmalomból, mellette istállóból, kocsiszínből, fészerből, az udvarról nyíló padlásfeljáróból, valamint egy kinti kútból és a kert végében két WC-ből.

  Helytörténészek, fáklyát, iránytűt kézbe venni, s felderíteni, hol is lehetett ez az épület meg mindaz, amivel Kiss Józsi testvérünk, a „hydraula, geometa et architectus” megköszönte az Úr beléje vetett bizalmát, s azt is, hogy élete végéig, azaz 1813-ig a bács-szerémségi evangélikus püspökség főgondnoka maradhatott. Mert ellenlábasai, kortársai még a csatorna építése közben, nyilván irigységből, leváltották a csatornaépítési konszern éléről, és száműzetésbe kényszerítették. És ekkor verseket írt, majd megtervezte saját verbászi síremlékét – a zsilip fölötti Telecskai-dombok legmagasabb pontjára, ahol kriptájában ma is nyugszik. Megőrzött emlékiratát a következő latin közmondással zárta: Fax beni, dolebis! Azaz: Tégy jót, megbánod!

  (Hogy is hangzott az idei írótábori feladvány? „Iránytű és tájszabászat – Fáklyával egy éghető világban.”)

 

Klamár Zoltán

Köznapok

„Úgy hiszem, világos célzatosságom iránya. Vajon nem a legrealistább realizmus-e, nem a legvalóságosabb valóság-e a megtörtént történeteket mint »fontos,...

Klamár Zoltán

Köznapok

„Úgy hiszem, világos célzatosságom iránya. Vajon nem a legrealistább realizmus-e, nem a legvalóságosabb valóság-e a megtörtént történeteket mint »fontos,...

Tóth Eszter Zsófia

A doboz bonbon

– Manapság már létre sem jönnek a párkapcsolatok – jelentette ki a barátnőm.   – Ezt hogy érted? – kérdeztem.   A barátnőm elgondolkozva...

Tóth Eszter Zsófia

A doboz bonbon

– Manapság már létre sem jönnek a párkapcsolatok – jelentette ki a barátnőm.   – Ezt hogy érted? – kérdeztem.   A barátnőm elgondolkozva...

Tóth Eszter Zsófia

Bécs

– Megtervezzük az idei évünket – mondta a férjem. Lelkesen csillogott a szeme. A számítógép előtt ült, és egy táblázatba irkált. Akkoriban én...

Tóth Eszter Zsófia

Bécs

– Megtervezzük az idei évünket – mondta a férjem. Lelkesen csillogott a szeme. A számítógép előtt ült, és egy táblázatba irkált. Akkoriban én...

Juhász Zsuzsanna

Mégis, kinek az embersége?

Kit küldtél te ide, Istenem? Miféle alfaját vagy változatát? Mert embernek ember. Úgy néz ki, mint én.   De láttam magam, Uram, láttam, ahogy előregörnyedő...

Juhász Zsuzsanna

Mégis, kinek az embersége?

Kit küldtél te ide, Istenem? Miféle alfaját vagy változatát? Mert embernek ember. Úgy néz ki, mint én.   De láttam magam, Uram, láttam, ahogy előregörnyedő...

Tóth Eszter Zsófia

Manci és a gróf

– Na, kivel találkoztam ma a totózóban? – lépett be apa lelkesen a bejárati ajtón. Tavasz volt, a fehér ballonkabátjában viselte, kezében a diplomatatáskája....

Tóth Eszter Zsófia

Manci és a gróf

– Na, kivel találkoztam ma a totózóban? – lépett be apa lelkesen a bejárati ajtón. Tavasz volt, a fehér ballonkabátjában viselte, kezében a diplomatatáskája....

Kis Kinga

Akár tetszik, akár nem

El fogok késni, mindig elkésem, és most sem lesz másképp. Már háromnegyed öt! Tíz perce a taxiban kellene ülnöm, és arról csevegni a sofőrrel, hogy miért nem megy...

Kis Kinga

Akár tetszik, akár nem

El fogok késni, mindig elkésem, és most sem lesz másképp. Már háromnegyed öt! Tíz perce a taxiban kellene ülnöm, és arról csevegni a sofőrrel, hogy miért nem megy...

Verebes Ernő

Hétszer télen

Télen a támpontok elszürkülnek, végeláthatatlan horizontba költöznek, melybe minden lépéssel belebotlik az ember. Mert ilyenkor a messzeség is fázva belénk költözik....

Verebes Ernő

Hétszer télen

Télen a támpontok elszürkülnek, végeláthatatlan horizontba költöznek, melybe minden lépéssel belebotlik az ember. Mert ilyenkor a messzeség is fázva belénk költözik....

Bakos Réka

Miért (csak) most?

Üzenet karácsonyra Mindenkinek   Pusztán egy kérdés: miért (csak) most?   Megtanultuk, hogy 365 napunk van egy évben, hacsak nem vagyunk szerencsések, hogy szökőévet...

Bakos Réka

Miért (csak) most?

Üzenet karácsonyra Mindenkinek   Pusztán egy kérdés: miért (csak) most?   Megtanultuk, hogy 365 napunk van egy évben, hacsak nem vagyunk szerencsések, hogy szökőévet...

Tóth Eszter Zsófia

Kiságy

– Ez itt a kiságy helye – mondta mosolyogva az anyósom. – Klárikám, aztán nehogy elkapasd azt a gyereket. Ahogy hazajöttök a kórházból, én már mindent...

Tóth Eszter Zsófia

Kiságy

– Ez itt a kiságy helye – mondta mosolyogva az anyósom. – Klárikám, aztán nehogy elkapasd azt a gyereket. Ahogy hazajöttök a kórházból, én már mindent...

Fekete J. József

Szenteleky hímzett papucsban

Kopogtak. Mit kopogtak? Egyenesen zörgettek a bejárati ajtón. Sürgős eset lehet, villant át Kornél doktor agyán, mert a kevés magyar és sváb, többségében...

Fekete J. József

Szenteleky hímzett papucsban

Kopogtak. Mit kopogtak? Egyenesen zörgettek a bejárati ajtón. Sürgős eset lehet, villant át Kornél doktor agyán, mert a kevés magyar és sváb, többségében...