Juli baba

– Boldog negyedik születésnapot! – jött be reggel apa a szobámba.

  Nálunk az volt a szokás, hogy a születésnapos már aznap reggel megkapta az ajándékot.

  Elámultam. Apa egy gyönyörű babát tartott a kezében. Modern ruhát viselt, kék nadrágot és kék felsőt, vörösesbarna haját háló szorította le. A modernitás és az elegancia ötvözete.

  – Mi lesz a baba neve? – kérdezte apa mosolyogva.

  – Juli – mondtam határozottan.

  Juli babával elválaszthatatlanok lettünk egymástól. Vele aludtam, fésültem, etettem, beszéltem hozzá. A legjobbkor érkezett, mivel az elődjét, Dollyt bent kellett hagynom a kórházban, amikor skarlátos voltam. Nem hozhattam haza.

  – Gyere, siessünk, érjük el a hetes buszt – mondta idegesen anya. Kezében két nagy szatyrot cipelt.

  – Jó – futottam mellette, kezemben Julival és egy kis szatyorral. Segíteni akartam anyának.

  Elértük a buszt, és leültünk az ülésre, egymással szemben. Julit letettem magam mellé.

  – Anya, Julit is megfürdetem – mondtam este már otthon anyának, aki átöltözött otthonkába, és cigarettázott. Már megnyugodott.

  – De hol van Juli? – kérdeztem anyát.

  Mindenütt kerestük, sehol sem találtuk. Anya azonnal aggódni kezdett. Majd szomorú arccal azt mondta:

  – Kislányom, lehet, hogy a buszon felejtettük Julit.

  Vigasztalhatatlanul sírni kezdtem.

  – Meg fogjuk találni – mondta anya – Elmegyünk a talált tárgyak osztályára, az Akácfa utcába. Biztos leadta valaki.

  Anya végtelenül hitt az emberek jóságában.

  – Ha mi segítünk, kislányom, más is fog – mondogatta. Egyszer egy koldust láttunk a Moszkva téren. A hosszú lépcső tetején ült, és szépen harmonikázott. Nagy fehér szakálla volt, rongyos ruhákat viselt, akkor láttam ilyet először.

  – Anya, a bácsi miért van itt az utcán?

  Anya pénzt dobott neki.

  – Ne aggódj, kislányom – nyugtatott –, segíteni fognak neki. Érte jönnek, szociális gondozók, beviszik a szállásra. Csak kis időt fog itt tölteni az utcán.

  Elérkeztünk az Akácfa utcába.

  – Kislányom, bent az irodában ne sírj – mondta anya. – Tudod, tartjuk magunkat. Otthon lehet sírni.

  Szomorúan jöttünk ki.

  – Kislányom, nem adta le senki a babát. De veszünk neked egy újat.

  El is mentünk a lengyel piacra. Egy szép szőke babát ajánlgatott anya.

  – Nézd, ő jó lesz Juli helyett?

  Rábólintottam, habár éreztem, ő nem az igazi.

  Játszottam is az új Julival, de a szívemben a régi Juli emlékét őrizgettem.

  – Nézd, anya – mondta negyvenöt évvel később a már felnőtt fiam, amikor anyám hagyatékát rendezgettük. – Mi lehet ez?

  Kezében egy kis kék dobozkát tartott, benne diafilmmel. Rajta fotók.

  – Ezen nem sok látszik – mondtam neki. – Elviszem előhívatni.

  Így is tettem. Egy hét múlva jött az íméles értesítés:

  „Kedves Megrendelőnk! Diafilmjei elkészültek. Az előhívó megjegyzése: a felvételek karcosak, kopottak.”

  Rohantam a pendrive-ért, alig vártam, hogy otthon a fiammal megnézzük a felvételeket.

  – Nézd, Alex – mondtam neki –, a felvételek a negyedik születésnapomon készültek.

  – Anya, de ha ez a szülinapod, akkor most miért sírsz? – kérdezte a fiam.

  A felvételen megláttam Juli babát. Fogtam a kezemben. Ott volt teljes életnagyságban, a gyönyörű kis arcocskájával.

  – Alex, ő Juli baba, akiről meséltem neked, tudod, a baba, amelyik elveszett.

  – Anya, látod, mégsem veszett el teljesen – mondta a fiam. – Itt van a képen. És ez a fotó? Anya, te itt indiánost játszol? És kik ezek a fiúk? Erről sosem meséltél. Anya, kérlek, mesélj!

Flament Krisztina

Karácsonyi fények

Gyerekkoromban, azért, hogy a szorgalmas angyalkák meghozhassák és feldíszíthessék a karácsonyfánkat, engem a szüleim átvittek anyai nagymamámékhoz. Szerettem ezeket az...

Flament Krisztina

Karácsonyi fények

Gyerekkoromban, azért, hogy a szorgalmas angyalkák meghozhassák és feldíszíthessék a karácsonyfánkat, engem a szüleim átvittek anyai nagymamámékhoz. Szerettem ezeket az...

Juhász Zsuzsanna

Húzódás

Minek tanuljam meg a nevet? Minek, hisz látom, örökzöld vagy. Tiltott gyümölcs immár ezen a tájékon. Bűn már ültetni téged, tudod-e? Bűn, mert egész évben...

Juhász Zsuzsanna

Húzódás

Minek tanuljam meg a nevet? Minek, hisz látom, örökzöld vagy. Tiltott gyümölcs immár ezen a tájékon. Bűn már ültetni téged, tudod-e? Bűn, mert egész évben...

Zalán Tibor

Csoki

Bizonyos szavakat előbb ismertem meg, mint hogy azokat a jelentésükhöz tudtam volna csatlakoztatni. Két ilyen szó – és inkább a párhuzamosság, mint a kedélyborzolás...

Zalán Tibor

Csoki

Bizonyos szavakat előbb ismertem meg, mint hogy azokat a jelentésükhöz tudtam volna csatlakoztatni. Két ilyen szó – és inkább a párhuzamosság, mint a kedélyborzolás...

Gruik Ibolya

Flóri

Flóri harmonikával a vállán áll a két gyerek között. A kislány előreszalad, a fiú térdnadrágban lép egyet a lány után. Flóri a...

Gruik Ibolya

Flóri

Flóri harmonikával a vállán áll a két gyerek között. A kislány előreszalad, a fiú térdnadrágban lép egyet a lány után. Flóri a...

Juhász Zsuzsanna

Félhűség

Itt, itt van a vadászmező, barátném, és örök is, úgy látom.   Mert nekem az már örök, amit lassan itt hagyok. Hát minek ütöd a kutyádat, hogy nem ment...

Juhász Zsuzsanna

Félhűség

Itt, itt van a vadászmező, barátném, és örök is, úgy látom.   Mert nekem az már örök, amit lassan itt hagyok. Hát minek ütöd a kutyádat, hogy nem ment...

Lovas Ildikó

Cselekedj!

1. Miközben kedves, jobb dolgokra hivatott lányok és fiúk pillanatragasztóval múzeumok kiállítótermeinek temperált falaihoz rögzítik a tenyerüket – miután valami...

Lovas Ildikó

Cselekedj!

1. Miközben kedves, jobb dolgokra hivatott lányok és fiúk pillanatragasztóval múzeumok kiállítótermeinek temperált falaihoz rögzítik a tenyerüket – miután valami...

Mihályi Katalin

Ismerős történetek

Amikor valóság és irodalom találkozik Minden nagy ünnepre megvannak a csakis arra az alkalomra tartogatott olvasmányaim, így karácsonyra is. Már hosszú évek óta szenteste,...

Mihályi Katalin

Ismerős történetek

Amikor valóság és irodalom találkozik Minden nagy ünnepre megvannak a csakis arra az alkalomra tartogatott olvasmányaim, így karácsonyra is. Már hosszú évek óta szenteste,...

Klamár Zoltán

Kegyelet

„Nem görbülhet egyetlen hajukszála, őrzöm legkisebb ráncaik a kőzeteknél konokabban az ítéletnapig.” (Pilinszky János: Sírvers)   Az ősz számomra...

Klamár Zoltán

Kegyelet

„Nem görbülhet egyetlen hajukszála, őrzöm legkisebb ráncaik a kőzeteknél konokabban az ítéletnapig.” (Pilinszky János: Sírvers)   Az ősz számomra...

Tóth Eszter Zsófia

A másik lakás

Apa temetése előtti nap volt. Jéghideg december. Sms pittyent a telefonomon. Anya írt: Kislányom, menjünk ki ma a temetőbe, lehet, hogy nem ásták ki a sírt, nézzük meg. PA.  ...

Tóth Eszter Zsófia

A másik lakás

Apa temetése előtti nap volt. Jéghideg december. Sms pittyent a telefonomon. Anya írt: Kislányom, menjünk ki ma a temetőbe, lehet, hogy nem ásták ki a sírt, nézzük meg. PA.  ...

Majoros Sándor

Honvágy otthon

A tudomány mai állása mellett úgy véljük, honvágya csak a szülőhazájától távol lehet az embernek, de ez nem mindig van így. Nekem ugyanis emésztő...

Majoros Sándor

Honvágy otthon

A tudomány mai állása mellett úgy véljük, honvágya csak a szülőhazájától távol lehet az embernek, de ez nem mindig van így. Nekem ugyanis emésztő...