Farkasvölgyi mesék

Farkasvölgyi mesék

Szerző: Monyov Glória: Szemszög – részlet

 

Szabó H. Kálmán sütőmester emlékére

 

Kenyér. Mindennapi kenyerünk. A kenyeret nem szabad eldobni, kivéve ha téged valaki kővel dob meg. Friss kenyér illata a Népkör utcájában. Tücsökciripelés, ahol a sütőkemence áll. Nagyapám fehér kötényben sütőlapáttal húzza ki a megsült cipókat, és egy nagy kefével vízzel kenegeti őket, hogy szép fényesek legyenek. Hosszú tornácos ház, a padlásán keresgélni egy gyerek számára egyenlő egy afrikai felfedezőúttal.

  Egy régi színes cégtábla, amelyre egy nagy barna cipó és felirat van festve: Szabó H. Kálmán sütőmester. Kérdezem Nagyapát, mit jelent az a H betű a nevében. Mosolyogva megpödri a ferencjóskás bajuszát, és azt mondja: „Hangyát jelent, mert a mi családunk olyan szorgalmas volt, mint a hangyák, ezért lettünk Szabó Hangyák!” Nagyanyám ezt természetesen nem bírta ki megjegyzés nélkül, valószínű, hogy ezért somolygott Nagyapám, mert tudta a választ. „Ne hallgass rá! Az egész banda mindig lusta volt, nézd Nagyapádat, aki délelőtt csak heverészik, nekem kell kiadnom a kenyereket meg a kalácsokat, az apjának volt becsületes foglalkozása, de ő inkább elment börtönőrnek, hogy ne kelljen dolgoznia, ott is elaludt, és a rabok mind megszöktek!”

  Néztem Nagyapám arcát, de ő csak titokzatosan mosolygott, mint ahogy azt a mindent látott emberek teszik. Én nem szóltam semmit, de amikor hazamentem, elmeséltem a történteket Apámnak, aki azt mondta: „A Szabó ősök Ludasról jöttek a városba az 1800-as évek elején, tényleg Szabó Hangyák voltak, de mivel a Szabó egy igen gyakori vezetéknév, ezért gyakran kaptak még egy családnevet, mint például Szabó Szabados, Szabó Batancs, több most nem jut eszembe. Az Öregapád meg azért fekszik nappal a kiskonyhában, mert éjjel kell felkelnie, hogy begyújtson a kemencébe, amikor az bemelegedett, ki kell húzni a parazsat, pörnyét, betenni a sütésre hozott kalácsokat, kenyereket, malacokat, azután kiszedni őket, felrakni a polcra, ezután illik megpihennie, hiszen már nem mai gyerek!” Megkérdeztem, igaz-e, amit a dédnagyapámról mesélt Nagyanyám. „Ez egyféle családlegenda, a becsületes foglalkozása szűcs volt, lehet, hogy büdös lett neki a cserlé, de lusta az nem volt, hiszen tizenhat gyereket csinált, de majd a fele meghalt!”

  Később számolgattam, persze a mesék alapján, hány élő nagybátyja, nagynénje lehetett Apámnak, néhányat közülük ismertem is, például a János bácsit, aki Nagyapám házától feljebb lakott, közelebb a városhoz. Akkoriban az utcában, amit Velebitszkának hívtak, csak mi voltunk magyarok, a többieket bunyevácoknak nevezték, akik Nagyapámat csak bać Kálmánnak hívták, pekar bać Kalman. Ahol mi laktunk a városban, ott csak magyarok és szerbek éltek, akik főleg a Csernovics utcában laktak, de az én utcámban is voltak, mindegyikük ugyanúgy beszélt magyarul, mint mi, a bunyevácok, ahogy én akkoriban gyerekésszel észrevettem, egy elferdített magyar–német nyelvet beszéltek, mint az én két nagynéném is. A függönyt firhangnak, a bunyevácok virangénak nevezték, akik a villamost vilanynak hívták.

  Ezeket csak később tudtam meg, amikor már olyan idős voltam, hogy a szüleim már el mertek küldeni hétvégére Nagyapámékhoz, ahova villamossal utaztam.

Farkasvölgyi mesék
Szerző: Monyov Glória: Dunyha

  Tőlünk öt perc gyaloglásnyira felszálltam a Rudics utcai állomáson, és a Zombori kapunál leszálltam. Egy lejtőn kellett lemennem a „Bácskapályáig” – ezt így egyben ejtették ki –, a deszkakerítés és egy patakocska között földúton mentem Nagyapám utcájáig, egy rét mellett, ahol gyakran fociztak a fiúk, volt ott egy cigány viskó is, akkoriban ők voltak az egyedüliek az egész környéken, és én féltem is tőlük, mert nem olyanok voltak, mint amilyeneket én ismertem a Cigány utcából, akikkel negyedik-ötödik osztályos koromban egy osztályba is jártam. Miután befordultam a Szélmalom utcába, ezt én így hívtam, mert az utca végén, ahol befejeződött, egy régi szélmalom maradványa volt, láttam a házak előtti padokon fekete ruhában általában párosan üldögélő nénikéket, sokukat később láttam a pékségben is, mindig hangosan fajniszuszt mondva üdvözöltek. Megkérdeztem Nagyapámat: „Mondd már, kik ezek a fajniszuszok?” „Ők a bunyevácok, és azt mondják neked, köszönésképp, hvaljen Isus, azaz dicsértessék a Jézus, mint ahogy nálunk is szokás.” Ekkor tanultam meg, hogy rajtunk, magyarokon és a szerbeken kívül élnek még más nyelvet beszélő emberek, akiket bunyevácoknak hívnak.

  Nagynénéim büszkén mondogatták, hogy ők vucsidoliak, nem olyanok, mint mi, a városlakók. Böske nagynéném, akit arrafelé Bezsikának hívtak a szomszédok, mindig azt mondta, hogy a városba megy dolgozni az iparkamarába. Valójában ez is helyi elferdített szerb–magyar kifejezés volt, a zanatska komorából és az iparosok egyesületéből kovácsolták össze. Ennek az egyesületnek volt Édesapám a titkára, vagyis a vezetője, az épület a Petőfi Sándor utcában állt, a gimnáziumhoz közel. Édesanyám a zárdában tanított, ugyanis akkor ott volt a magyar nyelvű tanítóképző, mi tanítónéni-képzőnek hívtuk, amelynek még internátusa is volt, mert sok tanuló Horvátországból és Szlovéniából jött Szabadkára tanulni. Én az első négy elemit a zsidó iskolában végeztem el, ami a jövendőbeli tanítók gyakorló iskolája volt, sokan vezsbaonának nevezték.

  Mit mondjak, gyerekkoromban minden öt perc gyaloglásnyira volt a házunktól, az iskolától a villamosig, nyáron még a strand is, amelyik a Fekete-fürdőben működött. A zsidó iskolát elbontották, a Fekete-fürdő romokban, no de ez már egy sokkal későbbi kor meséje.

 

 

Tóth Eszter Zsófia

Hideg úrinő

– Kapcsold be a szirénát! – mondta Gyuszi bátyja. A Trabant anyósülésén ült, anya nővére mellett. Én meg hátul.   – Gyuszikám – nevetett fel...

Tóth Eszter Zsófia

Hideg úrinő

– Kapcsold be a szirénát! – mondta Gyuszi bátyja. A Trabant anyósülésén ült, anya nővére mellett. Én meg hátul.   – Gyuszikám – nevetett fel...

Tóth Eszter Zsófia

A barackmag sütemény

– Klárikám, nézd, mennyi Márka-kupakot gyűjtöttem neked! – Margit nénje egy nagy narancssárga zacskót nyújtott át, tele Márka-kupakkal. Ötödik...

Tóth Eszter Zsófia

A barackmag sütemény

– Klárikám, nézd, mennyi Márka-kupakot gyűjtöttem neked! – Margit nénje egy nagy narancssárga zacskót nyújtott át, tele Márka-kupakkal. Ötödik...

Klamár Zoltán

Szentek

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekbe’, mondd csak, én melyik ajtón menjek be?” Tankcsapda: Mennyország Tourist Néha, filozofikus hangulatban, hangosan bölcselkedek. Csak úgy magamban. Valami...

Klamár Zoltán

Szentek

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekbe’, mondd csak, én melyik ajtón menjek be?” Tankcsapda: Mennyország Tourist Néha, filozofikus hangulatban, hangosan bölcselkedek. Csak úgy magamban. Valami...

Tóth Eszter Zsófia

Maya

– Egy dologra kérlek, kislányom – mondta apa. – Ha én már nem leszek, tartsd meg a földet.   Apa ezt a kórházban mondta. Én csak arra tudtam gondolni, hogy ne fájjon neki...

Tóth Eszter Zsófia

Maya

– Egy dologra kérlek, kislányom – mondta apa. – Ha én már nem leszek, tartsd meg a földet.   Apa ezt a kórházban mondta. Én csak arra tudtam gondolni, hogy ne fájjon neki...

Ficsku Pál

Szerelem újratöltve

Sokszor tűnődtem már azon, meddig terjedhetnek a hősök személyiségi jogai, mikor válik az irodalom ombudsmankérdéssé. Mi az, amit leírhatok egy élő vagy valaha élt...

Ficsku Pál

Szerelem újratöltve

Sokszor tűnődtem már azon, meddig terjedhetnek a hősök személyiségi jogai, mikor válik az irodalom ombudsmankérdéssé. Mi az, amit leírhatok egy élő vagy valaha élt...

Tóth Eszter Zsófia

Örökbeadás

– Megkeresem a testvéremet – hallottam egy nap apa hangját reggel a konyhából, még félálomban.   – Ne viccelj – felelte anya apának. – Öregember vagy már,...

Tóth Eszter Zsófia

Örökbeadás

– Megkeresem a testvéremet – hallottam egy nap apa hangját reggel a konyhából, még félálomban.   – Ne viccelj – felelte anya apának. – Öregember vagy már,...

Juhász Zsuzsanna

Puszcsilavcsi

férjemnek           Na, még ez is. Hogy bennem egyre több lesz a férfihormon, mert fogy a női. Te meg egyre nőiesebb leszel, mert benned a férfihormon fogy.   Na,...

Juhász Zsuzsanna

Puszcsilavcsi

férjemnek           Na, még ez is. Hogy bennem egyre több lesz a férfihormon, mert fogy a női. Te meg egyre nőiesebb leszel, mert benned a férfihormon fogy.   Na,...

Kolter László

A diófa, a bogár és a madarak története

Nagy vágyam megépíteni egy madáretetőt, hogy télen, amikor a hidegben reszketnek, dideregnek és éhesek a madarak, kimenjek hozzájuk, egy hatalmas, vastag törzsű diófához,...

Kolter László

A diófa, a bogár és a madarak története

Nagy vágyam megépíteni egy madáretetőt, hogy télen, amikor a hidegben reszketnek, dideregnek és éhesek a madarak, kimenjek hozzájuk, egy hatalmas, vastag törzsű diófához,...

Tóth Eszter Zsófia

Az óriás moncsicsi

– Kati nénje – hallottam Tündi hangját a konyhánkból. – Képzelje, mi történt. Az a pincér udvarlóm egy óriás moncsicsit hozott ma nekem a randira.   –...

Tóth Eszter Zsófia

Az óriás moncsicsi

– Kati nénje – hallottam Tündi hangját a konyhánkból. – Képzelje, mi történt. Az a pincér udvarlóm egy óriás moncsicsit hozott ma nekem a randira.   –...

Klamár Zoltán

Kerekvilág

Vastag por alatt, a meleg padlástérben hallgat egy szétszerelt világ.            Petri György Azt gondolom, hogy mindenkinek van egy saját, történetein keresztül...

Klamár Zoltán

Kerekvilág

Vastag por alatt, a meleg padlástérben hallgat egy szétszerelt világ.            Petri György Azt gondolom, hogy mindenkinek van egy saját, történetein keresztül...