Szabadságvágy

Szabadságvágy

Pétër László: Korpusz

A szabadságvágy a verbalitásunkat, szókészletünket és gondolati rendszerünket meghatározó fogalmi képlet, amelyet minden építő jellegű szellemi ténykedés, így valamiképpen a vizualitásokkal elfoglalt képzőművészet is igyekszik kisajátítani. Ezért is érdemes komolyan vennünk az élet minden pillanatát, így a bennünk megfoganó érzületeinket tükröző alkotási ösztönt is. Az áhitatban fogant művek a ránk feszülő átszellemültségükkel képesek hatni. A sűrített pillanatok, a gesztus értékű káprázatok ünnepélyességét, az életet igenlő élményt személyes átélő képességünk adja meg. A nem mindennapos megélés-élményeink ösztönösen megindítják bennünk a kreatív továbbgondolások szövevényét.

Ez lehetne az alkotási ösztön magával sodró öröme. Mert mi mást adhatna a képekben alkotás élménye? A teremtett világ utánzása a képzeletbeli újrateremtések kockázatmentes lehetőségével kecsegtet, az ötletadó ösztöne újabb felfedező élményszerűségeket tartogat a számunkra. A mindennapi átélésekben szövögetett képi valóság élvezetes gyötrelem: a jelhagyás feltöltődés élménye lényegében új értelmet ad az életünknek.

Mi a célunk az önkifejezés ábrázoló műfajával? Komolyra vehető üzenetnek véli-e jeladásainkat ma a technicista, lelki bajokkal küszködő ember, vagy csupán bohóckodásnak… és miként fogja értelmezni őket a jövőbeli?

Az öntörvényű jelhagyó embernek csillapíthatatlan a szabadságvágya. A művészember konok kitartással, egy elképzelt párhuzamos világ kiépítésén fáradozik, miközben a valóság leszűrésével foglalatoskodik. Alig törődve a harsány, anyagias világ akaratával, végeláthatatlan küzdelmekbe bocsátkozik, önbátorító hittel, kitartással, határtalan szorgalommal.

 

Vonalka

Nulla dies sine linea – vagyis: egy nap se múljék el vonás nélkül. Egy egyszerű vonalka, a megörökített rajzi gesztus levonata is valós történeteink megtermékenyítő hatására keletkezik! A torz(i)ók: egy kavics, egy falevél, egy arc vagy egy közönséges absztrakció megörökítése, töredékrészecskeként is jól érvényesülhet a tudatvilágunkban. De valójában minden alkotás valamiféle Veronika-kendő akar lenni, és az örökkévalóságot célozza meg.

Mi a tettre vágyásunk és a szabadságvágyásunk lényege? Az éppen adott hangulati állapotok titkainak, mibenlétének megfejtésére való törekvés, amely miatt szükségünk van a valóság és az érzelmek kifejtésére: forradalminak hitt alkotói tettekre.

A művész zsenialitása a megérző, belelátó képességében van. A jelkereső/jelhagyó közvetítők, a tökéletesre vágyó, valóságot leképező Alkotók évezredek óta az egyetemes világ megértését és tolmácsolását szorgalmazzák. Életmű-torzóikat ránk testálják. Mennyi idő kell egy alkotónak ahhoz, hogy ezt megtegye? Hogy korának és talán az utókornak is sikeres művészévé váljon?

B. Szabó Györgynek 43, Balázs G. Árpádnak 94 esztendő jutott. Kondor Bélának 41, Szalay Lajosnak 86, Bíró Miklósnak csupán 27, Ács Józsefnek 76 év, Galics Istvánnak 43, Benes Józsefnek 87.

 

Forradalmiság és hűség

„Amiként kezdtem, végig az maradtam” – írja Pilinszky egyik versében. Szolgája a hűségnek, soha jobbat nem írhatott volna arról a teremtés iránti elkötelezettségről és áhitatról, amit végtelen refrénként ismételget magában minden alkotó. A világlátásunk különbözhet, de alkotói szándékunk egymáséhoz hasonlatos, ingerületeink ugyanazon a skálán mozognak, akár naturalista, akár expresszív, szürrealista vagy a valóságtól elvonatkoztatható… impressziók által vezérelt vagy posztmodern eszköztárak által kivetítésre ítélt életérzést sugároznak. A Paul Gauguin-i kérdést visszhangozzák: Honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk?

Vagyis hát, kik vagyunk mi, maghozó emberek?

A haladás sodrását változó légfuvallatok által észleljük. Hiszen mit hozott számunkra a régitől elszakadás kényszere? Ahogyan az emberi gondolkodás, a logika, a korszellem változott, a művészi technikák is fejlődtek: a naturalista hajlamú ábrázolásmódokat vagy a régi sematizmusokat felülírta a lágy és kemény dekoratív felületeket szerteszét ágaztató, a stilisztikai csapdákat megörökítő vagy megkerülő ábrázolási szándék és mód. Mára nem csak kifelé, de befelé is egyszerre figyelünk (sőt olykor öntörvényűen, csupán befelé)…

 

Végezetül: a globalizáció veszélyhordó korszakában arra is rá kell jönnünk, hogy időről időre fontos visszatérnünk az eredeti értékeinkhez. Ha másért nem, a gyökértelenség érzetének a csillapítása miatt. Tudnunk kell, hogy „honnan jöttünk, kik vagyunk, és hová megyünk”.

Haramza Kristóf

Mi hasznuk a bölcsészeknek?

– …Hibás… Mármint a kérdésed… Mert rossz a megközelítés – válaszolt az egyik mérnök haverjának iménti felvetésére Kopogyi....

Haramza Kristóf

Mi hasznuk a bölcsészeknek?

– …Hibás… Mármint a kérdésed… Mert rossz a megközelítés – válaszolt az egyik mérnök haverjának iménti felvetésére Kopogyi....

Blazsanyik Zsaklina

Ismeretlenül

A váróterem nyirkos levegőjében a mellettem ülő nő hajából érzem az áradó cigarettafüstöt. Undorodnom kellene tőle, de már-már hiányozott ez az...

Blazsanyik Zsaklina

Ismeretlenül

A váróterem nyirkos levegőjében a mellettem ülő nő hajából érzem az áradó cigarettafüstöt. Undorodnom kellene tőle, de már-már hiányozott ez az...

Patak Márta

A fi relé

Lefeküdtem a villanyszerelővel. Egyedül voltam, éppen senki nem volt otthon, lányom valami iskolai ügyben vagy a zenekarával, nem tudom, hol járt éppen, mindenesetre nem állt fönn a...

Patak Márta

A fi relé

Lefeküdtem a villanyszerelővel. Egyedül voltam, éppen senki nem volt otthon, lányom valami iskolai ügyben vagy a zenekarával, nem tudom, hol járt éppen, mindenesetre nem állt fönn a...

Silling István

A város festői

Tollseprűvel porolta le a festményeket a cselédlány a gazdag szalonban a Bajai úton, a század végén emelt, magasföldszintes, villának is beillő eklektikus épületben. A...

Silling István

A város festői

Tollseprűvel porolta le a festményeket a cselédlány a gazdag szalonban a Bajai úton, a század végén emelt, magasföldszintes, villának is beillő eklektikus épületben. A...

Vittai Georgina

A kanyarban

A kanyarban jelentős és fontos katonai tábort létesítettek, ahol a kereskedők és az iparosok is biztonságban érezték magukat. Ad Flexum volt a tábor neve, ami köré a lakosok...

Vittai Georgina

A kanyarban

A kanyarban jelentős és fontos katonai tábort létesítettek, ahol a kereskedők és az iparosok is biztonságban érezték magukat. Ad Flexum volt a tábor neve, ami köré a lakosok...

Dinók Zoltán

Legalább a könyv olcsó

Lajos bácsi a lámpafénynél olvasott. Már fél tizenegy volt. De csak olvasott. Magányosan, visszavonultan élt. Goethe-t lapozta. Majd becsukta a könyvet s eloltotta a lámpát. Jól...

Dinók Zoltán

Legalább a könyv olcsó

Lajos bácsi a lámpafénynél olvasott. Már fél tizenegy volt. De csak olvasott. Magányosan, visszavonultan élt. Goethe-t lapozta. Majd becsukta a könyvet s eloltotta a lámpát. Jól...

Ficsku Pál

Szerelem első látásra, avagy a videodisznók hiteles története

Ha nem írsz meg estére egy novellát, akkor nem foglak szeretni.   Dehogynem fogsz, mondtam, és megcsókoltam a lányt. Hiszen nagyon szeretsz.   Nagyon szeretlek, de ha nem írod meg, akkor ma este nem...

Ficsku Pál

Szerelem első látásra, avagy a videodisznók hiteles története

Ha nem írsz meg estére egy novellát, akkor nem foglak szeretni.   Dehogynem fogsz, mondtam, és megcsókoltam a lányt. Hiszen nagyon szeretsz.   Nagyon szeretlek, de ha nem írod meg, akkor ma este nem...

Kis Kinga

A változás pillanata

– Ki akarja átszelni a Nílust? – A szobában síri csend, mindenki elképedve néz a katonára. A hallgatóság nem tudja eldönteni, hogy ez egy rossz vicc vagy egy még...

Kis Kinga

A változás pillanata

– Ki akarja átszelni a Nílust? – A szobában síri csend, mindenki elképedve néz a katonára. A hallgatóság nem tudja eldönteni, hogy ez egy rossz vicc vagy egy még...

Bakos Réka

„Isten megáldja!”

Akárcsak egy aggódó szülő vagy unoka, aki már legalább negyedszer emeli fel a telefonkagylót, tárcsáz, kicseng, és senki nem veszi fel. Így érzem magam. Én pedig...

Bakos Réka

„Isten megáldja!”

Akárcsak egy aggódó szülő vagy unoka, aki már legalább negyedszer emeli fel a telefonkagylót, tárcsáz, kicseng, és senki nem veszi fel. Így érzem magam. Én pedig...

Haramza Kristóf

Tragikomédia

Még belegondolni is szörnyű, mennyi meséjét hallottam már Kopogyi Bendegúznak! Múlt éjjel például egy lerobbant kocsmában akadtam rá. Az egyik bolthajtás alatt, egy...

Haramza Kristóf

Tragikomédia

Még belegondolni is szörnyű, mennyi meséjét hallottam már Kopogyi Bendegúznak! Múlt éjjel például egy lerobbant kocsmában akadtam rá. Az egyik bolthajtás alatt, egy...