Kupola focizni szeretne

Kezdjünk hozzá az íráshoz. Először nyissunk meg egy szövegszerkesztő programot. Legyen mondjuk az OpenOffice! Az ingyenes. Legálisan használható. Tételezzük fel, hogy van már valamilyen ötletünk a témával kapcsolatban. Nincs más dolgunk, minthogy gépeljünk. Hozzunk létre egy karaktert, aki a cselekmény főszereplője lesz. Természetesen csak akkor, ha egyáltalán lesz cselekmény. Mivel azonban előzőleg már hosszasan töprengtünk a szöveg mondanivalóján, tudjuk, hogy a szavak folyamának lesz értelme. Szárnyal a képzeletünk. Kattintunk egyet az egérrel, a megjelenő almenüben az „Új” parancsra bökünk. A karakter típusához a következőt írjuk: főszereplő. Név: (itt egy pillanatra elgondolkodunk, aztán hangosan azt mondjuk, legyen például) Kupola. Adott tehát a minimális tudnivaló egy sztorihoz, amivel már csak annyi a dolgunk, hogy betűk sorozatán keresztül elmeséljük.

  Kupola amatőr futballista. Az amatőr szó a francia amateur kifejezésből ered, amelynek jelentése szerető, igéje az aimer, azaz szeretni. Kupola tehát szeret focizni. Akár azt is mondhatnánk, él-hal a labdáért és annak rúgásáért. A futball szinte lételeme. Egyszerre kikapcsolódás és szórakozás, terápia és feszültséglevezetés számára. Éppen ezért főszereplőnk – amikor csak lehetősége van rá – fogja a játékszert, és hol egyedül, hol mások segítségével futballozik. Mivelhogy amatőr, ilyen formájában tevékenységéért és magatartásáért díjazásban nem részesülhet, Kupola ennek ellenére (vagy éppen ezért) is focizik. Történetünk központi karaktere annyira szereti ezt a sportot, hogy nem figyel arra, melyik csapatban rúgja a bőrt, és melyik ellenfél kapujába talál be. Vannak kivételek, de azok csak erősítik a szabályt. Példának okáért, Kupola soha a büdös életben nem játszana egy Real Madrid nevű csapatban, de a Paris Saint-Germain is meglehetősen rosszul cseng fülének. Ezeket a különös hangzású klubokat meghagyja másoknak, nála jobbaknak. (Vagy legalábbis azoknak, akik azt hiszik, jobbak nála.) De egyébként, ha szépen megkérik, és tisztességgel állnak a dolgokhoz, Kupola mindaddig szívesen játszik bárkinek, ameddig ezen körülmények nem sérülnek, ugyanis saját bevallása szerint egy amatőr egyénnek nem feltétlenül az a legfontosabb, hogy hol játszik, hanem hogy hogyan. Milyen teljesítményt nyújt a csapaton belül, hogyan viselkedik a pályán és azon kívül, valamint hogy a meccsek és a tornák, a versenyek utáni sajtótájékoztatón miképpen nyilatkozik a küzdelemről. Természetesen Kupolának is van kedvenc együttese, ezért amikor nekik játszik, mindig hevesebben dobog a szíve, de a lelkét ugyanúgy kiteszi a Gránátvöröséknél, mint a Kékeknél. Előfordul, hogy Kupola új szerepkörben szeretne megmutatkozni, más pozícióban fut a zöld gyepszőnyegre vagy a terem parkettájára, és ilyenkor egészen más alakot ölt a produkciója. Van, hogy hosszú labdákkal operál, van, hogy rövid passzokkal. Néha csapatjátékos, alkalomadtán egyéni akcióba kezd a klubon belül. Előfordul, hogy vicces és játékos kedvében van, de akár az is megtörténhet, hogy rettenetesen komoly, szinte már-már tudományos precizitással hónapokon, éveken keresztül elemez egy-egy funkciót vagy futballtörténeti hitvallást. És ez rendben van így. Kupola szabad egyén, ameddig nem sérti mások testi és lelki épségét a futball során, addig azt csinál, amit akar.

  Kupola több csapatban rúgja a bőrt, s eddig soha nem volt problémája az ügyből. Gólt lőtt itt, assziszttal járult hozzá a győzelemhez ott. Mindig a legjobbat adta magából, de a legutóbb az egyik csapatnak nagyon nem tetszett, hogy a másiknak játszott. Megértette őket, de mivel teljesen ártatlan dologról volt szó, kicsit bosszankodott. Miért ne játszhatna alkalomadtán a Kékeknél anélkül, hogy problémát okozna a Gránátvöröséknek? Kupola nem kíván beleszólni a klubvezetők dolgába, egyrészt azért, mert nem ért hozzá, nem elég érett a komoly tanácskozásokhoz, másrészt azért, mert ha bele is akarna szólni, arra neki, mint amatőr játékosnak is megvan a lehetősége. Kupolának van kedvenc egyesülete, sőt még a játékvezetők és más játékosok közül is ki tudná választani a favoritját, de amikor arra kerül a sor, hogy voksoljon, magánügyének tekinti, és csak azokkal osztja meg a döntését, akikkel értelmesen lehet beszélni, vitatkozni és focizni. Kupola természetesen beismeri, hogy nem tud mindenkinek megfelelni, és szerinte mindenki annak szurkol, akinek akar. Lehet, hogy neki jobban tetszik a Barcelona játékfilozófiája, mint a Real Madridé, de a Manchester United szurkolóival is toleráns. Történetünk főszereplője van annyira intelligens, hogy tudja, a Bajnokok Ligáját sem nyerheti meg mindig pont ugyanaz a csapat, még ha a bírók segítenek is nekik. Most például a királyi gárda uralkodik Európában, de jövőre talán a bajorok fognak. És ő hiába szurkol egyik vagy másik együttesnek, azon kívül, hogy támogatja őket, mást nem tehet, csak reméli, hogy jól végzik a dolgukat. Kupola legutóbb Lakifalu csapatában rúgta a bőrt, és ez eszméletlenül felbőszítette a telekfalviakat. Olyan éles vita alakult ki a két tábor között, hogy Kupola már azon is elgondolkodott, hogy esetleg ő csinált-e valamit rosszul. Pedig ismét szívét-lelkét beleadta a játékba, mert Kupolának lételeme a futball. Egyszerre kikapcsolódás és szórakozás, terápia és feszültséglevezetés. Kupola elbizonytalanodott, és azon tűnődött, hogy mi értelme annak, hogy ő néha itt, néha ott focizik. Annyira elkeseredett, már-már fontolgatta, hogy nem éri meg ilyen komoly teljesítményt nyújtani amatőr létére, mert akkor bántani fogják, pedig ő csak futballozni szeretne. Ha ez így folytatódik, a történet írója szerint Kupola előbb-utóbb – hiába küzd nagyon keményen – elveszíti a motivációját, kiölik belőle a világmegváltó ambícióit, és megfosztják lételemétől. És akkor Kupola nagyon szomorú lesz.

  Miután befejeztük az írást, győződjünk meg arról, hogy valóban azt mondtuk el, amit akartunk, mentsük el biztos helyre a dokumentumot, és várjuk ki a megfelelő alkalmat a publikálásra. Miután a nagyközönség elé tártuk a szöveget, fogadjuk szívélyesen a véleményeket, de ne feledkezzünk el nevetni a kritikusokon, akik olyanokat is belelátnak az írásba, amelyek valójában nincsenek is ott. Mert Kupola tényleg csak focizni szeretne, és ez semmi másról nem szól.

Romoda Zsóka

Pillanatragasztó

Samu nem több és nem kevesebb, mint mások. Samu ugyanúgy szereti az esőt, mint a napsütést. Szép gyerekkora volt, majd felcseperedett olyanná, amilyenné – mint mások. Ezért...

Romoda Zsóka

Pillanatragasztó

Samu nem több és nem kevesebb, mint mások. Samu ugyanúgy szereti az esőt, mint a napsütést. Szép gyerekkora volt, majd felcseperedett olyanná, amilyenné – mint mások. Ezért...

Patak Márta

Asszony, talpig rózsaszínben

– Egy férfi miatt bolondult meg, azóta csinálja – bökött állával a falu túlsó utcája felé a pincérlány, amerről az a férfi annak idején...

Patak Márta

Asszony, talpig rózsaszínben

– Egy férfi miatt bolondult meg, azóta csinálja – bökött állával a falu túlsó utcája felé a pincérlány, amerről az a férfi annak idején...

Jódal Rózsa

Elveszve

Sarlóval, metszőollóval és egy vödörrel ment ki a hajdani veteményeskertbe.   Útközben a garázs tövéből kitépett néhány fűcsomót.  ...

Jódal Rózsa

Elveszve

Sarlóval, metszőollóval és egy vödörrel ment ki a hajdani veteményeskertbe.   Útközben a garázs tövéből kitépett néhány fűcsomót.  ...

Mirnics Zsuzsa

Árvacsalán

1. Amolyan beszélgetős szombat estefelé volt, amikor a mondatoknak nincs élük, s a szavak, mint simára csiszolódott kavicsok a part szélén, lassan ide-oda görögtek. Élvezték a...

Mirnics Zsuzsa

Árvacsalán

1. Amolyan beszélgetős szombat estefelé volt, amikor a mondatoknak nincs élük, s a szavak, mint simára csiszolódott kavicsok a part szélén, lassan ide-oda görögtek. Élvezték a...

Silling István

Gesztenye

A gesztenyefák végigfutottak a Fő utca mindkét oldalán két-két sorban. Júniusban fehéren és rózsaszínen világító gyertyákként...

Silling István

Gesztenye

A gesztenyefák végigfutottak a Fő utca mindkét oldalán két-két sorban. Júniusban fehéren és rózsaszínen világító gyertyákként...

Silling István

Városi történet

Huszonhét éves korában lett Kovčin Fedor úr okleveles gyógyszerész. Addig a Monarchia több városában is tanult a hazulról hozott nyelvtudás segítségével, s...

Silling István

Városi történet

Huszonhét éves korában lett Kovčin Fedor úr okleveles gyógyszerész. Addig a Monarchia több városában is tanult a hazulról hozott nyelvtudás segítségével, s...

Jódal Rózsa

Futószalagon

Úgy fáj a lábam! Még hány óra is van hátra a műszak végéig? Majdnem három teljes óra? Szent isten! Ma a szokásosnál is ramatyabbul érzem magam. Persze,...

Jódal Rózsa

Futószalagon

Úgy fáj a lábam! Még hány óra is van hátra a műszak végéig? Majdnem három teljes óra? Szent isten! Ma a szokásosnál is ramatyabbul érzem magam. Persze,...

Sinkovits Péter

A hajóút

Mindössze két-három telefonjába került. Feltettek néhány világirodalmi kérdést, és vizsgáztatták a könyvkölcsönzés...

Sinkovits Péter

A hajóút

Mindössze két-három telefonjába került. Feltettek néhány világirodalmi kérdést, és vizsgáztatták a könyvkölcsönzés...

Agárdi Gábor

Egy borítéknyi boldogság

Martin magányosnak érezte magát a tömegben, mégis mindennap mosolygott. A ráncai és redői ellenére is mintha sikerült volna fiatalnak maradnia. A buszozás tartotta igazán...

Agárdi Gábor

Egy borítéknyi boldogság

Martin magányosnak érezte magát a tömegben, mégis mindennap mosolygott. A ráncai és redői ellenére is mintha sikerült volna fiatalnak maradnia. A buszozás tartotta igazán...

Jódal Rózsa

A kettéhasadt fa öblében

Emlékszel?   Azon a nyáron még ki tudtál ülni a teraszra. Szokott erélyeddel visszautasítottad a botot. Még mit nem! Szétvetett lábbal, keményen álltál meg a...

Jódal Rózsa

A kettéhasadt fa öblében

Emlékszel?   Azon a nyáron még ki tudtál ülni a teraszra. Szokott erélyeddel visszautasítottad a botot. Még mit nem! Szétvetett lábbal, keményen álltál meg a...