Pezsgőzés és józanodás

Pezsgőzés és józanodás

Bicskei Zoltán

 

Jules ifjúkorában néhány alkalommal becsöngetett bérházak kapuján, hogy ugrassa a párizsiakat. Idősen is megtette párszor, de akkor már nem kellett elszaladnia. Ha kijött valaki, csak annyit mondott: – Balra rohantak.

  Fiatalon legtöbbször a bejárati ajtóra tapadva fülelte a lépteket, majd miután meghallott valamit, elszaladt. Mosolyogva futott sarkokon át. Ilyenkor elsuhant a Cinémathèque Française épülete előtt. Olykor az üldözői elől beszökött a filmintézet falai közé. Időnként egy-egy Charlie Chaplin-vetítésre is belógott. A Nagyvárosi fényeket szerette a legjobban. Mindig meghatódott, amikor az utolsó jelenetben a csavargó rámosolygott a szerelmére. Azóta félszáznál is több alkalommal tekintette meg.

  Idősen órákat töltött az intézet mozgóképmúzeumában. Régi relikviák és díszletek között időzött. Hosszú percekig böngészte a bakelitlemezeket is, imádta a karcos korongokat. Amikor a régi lemezeit hallgatta, megannyiszor elképzelte, hogy ő Robert Goulet, az amerikai amorózó, a Broadway deszkáinak legfényesebb csillaga, aki pecsétgyűrűjét és elegáns öltönyeit sosem felejtette otthon. Hangja olyan volt, mint a látóhatár mögött megbúvó napfény. Egy álom, amelyből senki sem szeretne felébredni. Jules megkopott fotelében szenderegve adta át magát a muzsika hangjainak. Az éberség pillanataiban pezsgőjébe kortyolt. Veuve Clicquot, az volt a kedvence. Még szilveszter estéjéről maradt vagy háromujjnyi az üveg alján. A nagy falióra szépen lassan elütötte az időt a szűk szobában. Közben karosszékében ülve menekült az emlékeibe. Jules azon az estén sem azért iszogatta a gyöngyöző nedűt, hogy mámoros legyen. Csupán a szépre szeretett volna emlékezni. A letűnt pillanatokra, amikor Barbarával koccintottak Brest kikötőjének egyik eldugott kis kávéházában. Akkor is Veuve Clicquot csordult a poharukban, amikor először mondták ki azt az elhasznált kis szócskát… Tekintetük egymásba fonódott, és azt gondolták, hogy lelkük már nem lesz hontalan.

 

  A szomorú szívű pincér kortyonként idézte fel tragikus történetük mementóit. Lehunyt szemmel várta, hogy szerelme érintése fényéveket utazva elérje. Könnyek között, szótlanul ült a félhomályban. Pukkantott még egy üveg habzó italt, de most már azért, hogy mindent elfeledjen.

 

 

 

Romoda Zsóka

Pillanatragasztó

Samu nem több és nem kevesebb, mint mások. Samu ugyanúgy szereti az esőt, mint a napsütést. Szép gyerekkora volt, majd felcseperedett olyanná, amilyenné – mint mások. Ezért...

Romoda Zsóka

Pillanatragasztó

Samu nem több és nem kevesebb, mint mások. Samu ugyanúgy szereti az esőt, mint a napsütést. Szép gyerekkora volt, majd felcseperedett olyanná, amilyenné – mint mások. Ezért...

Patak Márta

Asszony, talpig rózsaszínben

– Egy férfi miatt bolondult meg, azóta csinálja – bökött állával a falu túlsó utcája felé a pincérlány, amerről az a férfi annak idején...

Patak Márta

Asszony, talpig rózsaszínben

– Egy férfi miatt bolondult meg, azóta csinálja – bökött állával a falu túlsó utcája felé a pincérlány, amerről az a férfi annak idején...

Jódal Rózsa

Elveszve

Sarlóval, metszőollóval és egy vödörrel ment ki a hajdani veteményeskertbe.   Útközben a garázs tövéből kitépett néhány fűcsomót.  ...

Jódal Rózsa

Elveszve

Sarlóval, metszőollóval és egy vödörrel ment ki a hajdani veteményeskertbe.   Útközben a garázs tövéből kitépett néhány fűcsomót.  ...

Mirnics Zsuzsa

Árvacsalán

1. Amolyan beszélgetős szombat estefelé volt, amikor a mondatoknak nincs élük, s a szavak, mint simára csiszolódott kavicsok a part szélén, lassan ide-oda görögtek. Élvezték a...

Mirnics Zsuzsa

Árvacsalán

1. Amolyan beszélgetős szombat estefelé volt, amikor a mondatoknak nincs élük, s a szavak, mint simára csiszolódott kavicsok a part szélén, lassan ide-oda görögtek. Élvezték a...

Silling István

Gesztenye

A gesztenyefák végigfutottak a Fő utca mindkét oldalán két-két sorban. Júniusban fehéren és rózsaszínen világító gyertyákként...

Silling István

Gesztenye

A gesztenyefák végigfutottak a Fő utca mindkét oldalán két-két sorban. Júniusban fehéren és rózsaszínen világító gyertyákként...

Silling István

Városi történet

Huszonhét éves korában lett Kovčin Fedor úr okleveles gyógyszerész. Addig a Monarchia több városában is tanult a hazulról hozott nyelvtudás segítségével, s...

Silling István

Városi történet

Huszonhét éves korában lett Kovčin Fedor úr okleveles gyógyszerész. Addig a Monarchia több városában is tanult a hazulról hozott nyelvtudás segítségével, s...

Jódal Rózsa

Futószalagon

Úgy fáj a lábam! Még hány óra is van hátra a műszak végéig? Majdnem három teljes óra? Szent isten! Ma a szokásosnál is ramatyabbul érzem magam. Persze,...

Jódal Rózsa

Futószalagon

Úgy fáj a lábam! Még hány óra is van hátra a műszak végéig? Majdnem három teljes óra? Szent isten! Ma a szokásosnál is ramatyabbul érzem magam. Persze,...

Sinkovits Péter

A hajóút

Mindössze két-három telefonjába került. Feltettek néhány világirodalmi kérdést, és vizsgáztatták a könyvkölcsönzés...

Sinkovits Péter

A hajóút

Mindössze két-három telefonjába került. Feltettek néhány világirodalmi kérdést, és vizsgáztatták a könyvkölcsönzés...

Agárdi Gábor

Egy borítéknyi boldogság

Martin magányosnak érezte magát a tömegben, mégis mindennap mosolygott. A ráncai és redői ellenére is mintha sikerült volna fiatalnak maradnia. A buszozás tartotta igazán...

Agárdi Gábor

Egy borítéknyi boldogság

Martin magányosnak érezte magát a tömegben, mégis mindennap mosolygott. A ráncai és redői ellenére is mintha sikerült volna fiatalnak maradnia. A buszozás tartotta igazán...

Jódal Rózsa

A kettéhasadt fa öblében

Emlékszel?   Azon a nyáron még ki tudtál ülni a teraszra. Szokott erélyeddel visszautasítottad a botot. Még mit nem! Szétvetett lábbal, keményen álltál meg a...

Jódal Rózsa

A kettéhasadt fa öblében

Emlékszel?   Azon a nyáron még ki tudtál ülni a teraszra. Szokott erélyeddel visszautasítottad a botot. Még mit nem! Szétvetett lábbal, keményen álltál meg a...