Pezsgőzés és józanodás

Pezsgőzés és józanodás

Bicskei Zoltán

 

Jules ifjúkorában néhány alkalommal becsöngetett bérházak kapuján, hogy ugrassa a párizsiakat. Idősen is megtette párszor, de akkor már nem kellett elszaladnia. Ha kijött valaki, csak annyit mondott: – Balra rohantak.

  Fiatalon legtöbbször a bejárati ajtóra tapadva fülelte a lépteket, majd miután meghallott valamit, elszaladt. Mosolyogva futott sarkokon át. Ilyenkor elsuhant a Cinémathèque Française épülete előtt. Olykor az üldözői elől beszökött a filmintézet falai közé. Időnként egy-egy Charlie Chaplin-vetítésre is belógott. A Nagyvárosi fényeket szerette a legjobban. Mindig meghatódott, amikor az utolsó jelenetben a csavargó rámosolygott a szerelmére. Azóta félszáznál is több alkalommal tekintette meg.

  Idősen órákat töltött az intézet mozgóképmúzeumában. Régi relikviák és díszletek között időzött. Hosszú percekig böngészte a bakelitlemezeket is, imádta a karcos korongokat. Amikor a régi lemezeit hallgatta, megannyiszor elképzelte, hogy ő Robert Goulet, az amerikai amorózó, a Broadway deszkáinak legfényesebb csillaga, aki pecsétgyűrűjét és elegáns öltönyeit sosem felejtette otthon. Hangja olyan volt, mint a látóhatár mögött megbúvó napfény. Egy álom, amelyből senki sem szeretne felébredni. Jules megkopott fotelében szenderegve adta át magát a muzsika hangjainak. Az éberség pillanataiban pezsgőjébe kortyolt. Veuve Clicquot, az volt a kedvence. Még szilveszter estéjéről maradt vagy háromujjnyi az üveg alján. A nagy falióra szépen lassan elütötte az időt a szűk szobában. Közben karosszékében ülve menekült az emlékeibe. Jules azon az estén sem azért iszogatta a gyöngyöző nedűt, hogy mámoros legyen. Csupán a szépre szeretett volna emlékezni. A letűnt pillanatokra, amikor Barbarával koccintottak Brest kikötőjének egyik eldugott kis kávéházában. Akkor is Veuve Clicquot csordult a poharukban, amikor először mondták ki azt az elhasznált kis szócskát… Tekintetük egymásba fonódott, és azt gondolták, hogy lelkük már nem lesz hontalan.

 

  A szomorú szívű pincér kortyonként idézte fel tragikus történetük mementóit. Lehunyt szemmel várta, hogy szerelme érintése fényéveket utazva elérje. Könnyek között, szótlanul ült a félhomályban. Pukkantott még egy üveg habzó italt, de most már azért, hogy mindent elfeledjen.

 

 

 

Fehér István

A kizökkent idő meséi

A mese vége Nos, a miszlikbe aprított fiú látványát elviselni… hát, mit mondjak?! Nem neheztelhetünk a testvérbátyákra, amiért ketten háromfelé...

Fehér István

A kizökkent idő meséi

A mese vége Nos, a miszlikbe aprított fiú látványát elviselni… hát, mit mondjak?! Nem neheztelhetünk a testvérbátyákra, amiért ketten háromfelé...

Bence Lajos

Ezekért? Ezeknek?

  Ezek…   Ezek azt sem veszik majd észre, ha egyszer elköltözöm – volt az első gondolata, amikor az íróasztalán lévő konzolos lámpafejet már a huszadik...

Bence Lajos

Ezekért? Ezeknek?

  Ezek…   Ezek azt sem veszik majd észre, ha egyszer elköltözöm – volt az első gondolata, amikor az íróasztalán lévő konzolos lámpafejet már a huszadik...

Patak Márta

Háború és rock and roll

Egész este megint a Novi Sadot hallgattam, lépett be a konyhába a fiatal szomszédasszony, én meg néztem a sarokból, szerettem volna megérteni végre, mi olyan nagyon fontos neki ezzel a Novi...

Patak Márta

Háború és rock and roll

Egész este megint a Novi Sadot hallgattam, lépett be a konyhába a fiatal szomszédasszony, én meg néztem a sarokból, szerettem volna megérteni végre, mi olyan nagyon fontos neki ezzel a Novi...

Kolter László

A halál

Meghalt. A halál pontos ideje: Ismeretlen. A halál oka: Az orvos vizsgálata alapján csendes és kíméletlen volt a halál. Az ember szíve megállt, légzése megszűnt, teste...

Kolter László

A halál

Meghalt. A halál pontos ideje: Ismeretlen. A halál oka: Az orvos vizsgálata alapján csendes és kíméletlen volt a halál. Az ember szíve megállt, légzése megszűnt, teste...

Kolter László

Borban van az igazság

Az egyik pohár a másiknak: – Miért vagy félig töltve? – Nem hallak, gyere közelebb! – Azt akarom kérdezni, hogy miért vagy csak félig töltve. – Isznak belőlem, ha...

Kolter László

Borban van az igazság

Az egyik pohár a másiknak: – Miért vagy félig töltve? – Nem hallak, gyere közelebb! – Azt akarom kérdezni, hogy miért vagy csak félig töltve. – Isznak belőlem, ha...

Fehér Miklós

Szépiában látni a világot

Lillának az Újvidék–Belgrád közti autópálya-szakasz a kedvence. Ezen az úton szeret a leginkább vezetni. Szabályos, 10 óra 10 perces óramutatóval megegyezően...

Fehér Miklós

Szépiában látni a világot

Lillának az Újvidék–Belgrád közti autópálya-szakasz a kedvence. Ezen az úton szeret a leginkább vezetni. Szabályos, 10 óra 10 perces óramutatóval megegyezően...

Silling István

A patikus

A nagyhevesi patikát még a 19. század utolsó évtizedében nyitotta meg Adolf Hammerl, aki a grazi egyetemen végezte gyógyszerészeti tanulmányait. Családjában nem jelentett...

Silling István

A patikus

A nagyhevesi patikát még a 19. század utolsó évtizedében nyitotta meg Adolf Hammerl, aki a grazi egyetemen végezte gyógyszerészeti tanulmányait. Családjában nem jelentett...

Mirnics Zsuzsa

Fél pár klumpa

Egész héten kopogós hideg volt. Az udvaron a tócsák keményre fagytak. Erzsi reggelente összetörte a jeget a vályúban, kiborította, és meleg vizet öntött a...

Mirnics Zsuzsa

Fél pár klumpa

Egész héten kopogós hideg volt. Az udvaron a tócsák keményre fagytak. Erzsi reggelente összetörte a jeget a vályúban, kiborította, és meleg vizet öntött a...

Tóth Eszter Zsófia

A mézeskalács házikó

– Meglepetés! – nyitott be egy nap vidáman Kriszta néni, a némettanárnő a gimnáziumi osztálytermünkbe. Kriszta néni dauerolt frizurát viselt, és mindig csinosan...

Tóth Eszter Zsófia

A mézeskalács házikó

– Meglepetés! – nyitott be egy nap vidáman Kriszta néni, a némettanárnő a gimnáziumi osztálytermünkbe. Kriszta néni dauerolt frizurát viselt, és mindig csinosan...

Tóth Eszter Zsófia

A horog

– Úgy kezdődött – kezdett bele a történetbe apa –, hogy amikor kisfiú voltam, a nagyapáddal jártam a Zala-partra horgászni. Ő mindig hozott magával egy filléres...

Tóth Eszter Zsófia

A horog

– Úgy kezdődött – kezdett bele a történetbe apa –, hogy amikor kisfiú voltam, a nagyapáddal jártam a Zala-partra horgászni. Ő mindig hozott magával egy filléres...